Távkapcsolat? NEM!
A válás után – a halálon kívül – két dologban voltam egészen biztos. Az egyik, hogy ha még egyszer úgy megbolondulok, hogy gyűrűt húznak az ujjamra, házassági szerződést kötök, a másik pedig, hogy távkapcsolatba a világ minden pénzéért se megyek bele.
A tételmondat meglehetősen sokáig tartotta magát, aztán a munkám során véletlenül megismertem valakit, és bumm, a kétezer-nyolcszáz kilométer nem is olyan sok. (De.)
Mondhatnám, hogy romantikus dolog órákon át a telefonon lógni, videós randikon megbeszélni az élet nagy dolgait, vagy oda-vissza repkedni ahhoz, hogy néhanap időt töltsünk együtt – és nem hazudnék. Ugyanakkor egy ilyen kapcsolat borzasztóan költséges – és bárcsak guruló forintokról, nem pedig repkedő százezrekről, összespórolt hétvégékről beszélnék – anyagilag és érzelmileg egyaránt. Főleg úgy, hogy egyikünknek sem Dagobert bácsi a nagyapja.
Ráadásul hiába van pasim, minden este egyedül bújok ágyba, egyedül veszek részt a családi eseményeken, egyedül megyek színházba…
Nekem kell behordani a fát a kandallóba és a rohadt felső polchoz is elő kell vennem a kislétrát. Minden. Egyes. Alkalommal.
Van-e értelme egyáltalán?
Fogalmam sincs. Nem vagyok jós, így azt sem tudom, lesz-e a kétezer-nyolcszáz kilométeres szerelemből valaha „normális” kapcsolat, amiben jókat lehet veszekedni azon, miért nem kerül a bögre a mosogatóba, vagy ki viszi ki a kukát.
Ahogy azt sem tudom pontosan, hogyan kell ügyesen megtalálni az igazit vagy jól működtetni egy párkapcsolatot. (Abban biztos vagyok, hogy nem egyedül, meg hogy sok csiszolódással, de élemedett korom ellenére minden más talány.) Arról meg aztán főleg halvány lila gőzöm sincsen, hogyan lehet ép ésszel életben tartani egy távkapcsolatot, ha a heti retúr repülés soha nem is volt opció.
Ezért kértem meg Ritter Andrea szexuálpszichológust, hogy gondolkodjunk együtt.
„A bizalom távkapcsolatban is kialakítható, de több tudatosságot igényel, hiszen a távolság könnyen szül bizonytalanságot. Az érintés és az ölelés hiánya megnehezítheti az intimitást, az eltérő szexuális igények pedig feszültséget is okozhatnak. Ráadásul a félreértések kialakulásának veszélye is fennáll: mivel a kapcsolattartás főként szavakra épül, az érzéseket pedig nehezebb szavakba önteni, mint nonverbális jelekkel a másik tudtára adni, telefonon vagy üzenetben nagyobb a konfliktusok kialakulásának veszélye” – vázolja fel az alaphelyzetet a szakember.
Ennek ugyanakkor az ellentéte is igaz: kutatások szerint a távkapcsolatban élő párok beszélgetései olykor mélyebbek és kitárulkozóbbak, mint azoké, akik rendszeresen találkoznak. Ez végülis logikus: ha nincs mód arra, hogy esténként egymás ölelésében mondjunk igent egymásra, néha muszáj kimondani azt is, amihez egy légtérben elég lenne egy mosoly vagy egy mozdulat is.
Nem mindegy azonban, hogy a felek eleve távkapcsolatra „szerződnek”, vagy egy már működő kapcsolat körülményei változnak meg.
„Ha az ismerkedés eleve távkapcsolatként indul, akkor a pár tagjai már az elején megbeszélik, hogy ki mit vár el a másiktól és hogyan képzelik el a jövőt” – magyarázza a szexuálpszichológus. – „Viszont ha egy működő kapcsolat alakul át, megváltozik a megszokott közelség, a hiány pedig sokkal erősebb lehet. Bár a korábban kialakult bizalom erős kapaszkodót jelenthet, a testi közelség elvesztése próbára teszi a szexualitást.”
Sokat jelent, ha a felek tudják, miért vannak távol egymástól, meddig tart ez az időszak, és van-e közös elképzelésük arról, ami utána következik. Csakhogy nem minden pár tud kész dátumot írni a naptárba. És attól, hogy a jövő bizonytalan, a jelen még nagyon is valóságos.
Ritter Andrea
Mi a távkapcsolatok sikerének titka?
Ritter Andrea szerint az, ha a felek megtalálják azt a működési módot, amiben nemcsak „kibírják” vagy „tolerálják”, hanem élvezik és szeretik is a távkapcsolati működést.
„A távolság próbára teszi a kapcsolatot, a tudatosan kialakított intimitás azonban jó alapot teremthet egy távkapcsolathoz is. Ehhez arra van szükség, hogy a felek között legyen bizalom és őszinte kommunikáció. Fontos, hogy lehessen beszélni a vágyakról, a félelmekről, az igényekről és az is, hogy legyen olyan közös idő, amely élményeket biztosít a felek számára. Emellett érdemes tiszta keretek közé helyezni a kapcsolatra vonatkozó megállapodásokat, azaz meg kell állapodni abban, kinek mit jelent a hűség és milyen határokat tartanak a felek fontosnak” – vélekedik a szakember.
Ritter Andrea hangsúlyozza, a hűség nem mindenkinek jelenti ugyanazt, a lojalitás pedig nem attól alakul ki, hogy az embernek nincsenek vágyai és fantáziái mások iránt. Sokkal inkább attól, hogy tudatosan dönt arról, betartja-e azokat a szabályokat, melyeket együtt határoztak meg, s amelyek mellett mindketten biztonságban érzik magukat.
„Nagyon fontos beszélni arról a hiányról, amit a felek akkor éreznek, amikor a másik nincs velük. Arra is együtt kell rájönniük, tudnak-e közösen gondolkodni az átmeneti megoldásokról” – emeli ki Andrea.
A közös élmények, a romantika és a játékosság ugyanis akkor is erősíthetik a kötődést, ha a felek fizikailag nem lehetnek együtt. Csakhogy ezekre időt kell szánni. Enélkül a kapcsolattartás könnyen válhat napi helyzetjelentéssé arról, ki mit evett, mennyit dolgozott, és sikerült-e végre elintézni a villanyszámlát.
„Ha nem figyelünk rá tudatosan, a távkapcsolat könnyen rutinüzenetekből álló kapcsolattá válhat. Ezzel szemben egy közös élmény, mint például egy pohár bor a képernyő és a világ két oldalán, vagy egy közös vacsora, visszahozza az intimitást a kapcsolatba, míg a felek újra találkozni tudnak” – mondja.
Szexting, szerelem, gyengédség
A közös vacsora szép dolog, de attól még nem lehet megölelni a másikat. A testi hiányra persze léteznek digitális válaszok: szexting, videószex és mindenféle távolról vezérelhető eszköz. Hogy ezekből mi fér bele egy kapcsolatba, arról viszont ugyanúgy beszélni kell, mint a hűségről.
„A szexting vagy a videószex segít csökkenteni a távolságot, de nem helyettesíti a valódi intimitást. Tény persze, hogy képes a vágyak fenntartására, lehetőséget ad a fantázia kifejezésére, erősíti az intimitás érzését és bizonyos mértékig pótolhatja a fizikai jelenlét hiányát, ezáltal segíti az egymásra hangolódást”– mutat rá a szexuálpszichológus.
Azt is hozzáteszi azonban, hogy a virtuális szex csak akkor képes ellátni ezt a funkciót, ha a pár mindkét tagja azonos, vagy legalábbis hasonló módon viszonyul az online kapcsolódáshoz.
„Ha valamelyik fél kötelességnek érzi a videószexet, a feszültség előbb-utóbb a kapcsolat egészére kihat. Ahogy az is, ha a pár annyira élvezi az erotikus kapcsolódást, hogy a szexting átveszi a beszélgetések és a valódi kapcsolódás helyét” – magyarázza Andrea és hangsúlyozza, a digitális térben történő kapcsolódás veszélyei között mindig meg kell említeni a fotókkal, videókkal való visszaélés veszélyeit is.
Mi van a távkapcsolat után?
A távkapcsolat egyik csapdája az idealizálás: könnyen másnak láthatjuk a másikat, mint amilyen a hétköznapokban, mondja Ritter Andrea.
„Távkapcsolatban könnyebb szeretni a másikat, hiszen a vágyakozás és a várakozás által csak a szépet látjuk. Az igazi próbatétel az, amikor a hétköznapokat osztjuk meg egymással” – magyarázza a szakember.
Addig azonban el kell jutni. A távolság ugyanis nemcsak romantikussá teheti a találkozásokat, hanem bizonytalanságot, szorongást és hiányérzetet is kelthet. Márpedig ha valamelyik fél úgy érzi, érzelmileg nincs biztonságban, a szükségleteiről pedig még beszélni sem tud a másikkal, akkor nem elég megvenni a következő repülőjegyet.
„Ha az egyik fél folyamatosan csak várakozik és vágyakozik egy »valódi« kapcsolat iránt, az nem tesz jót se a felek érzelmi stabilitásának, se a párkapcsolatnak” – véli a szexuálpszichológus, aki szerint jócskán vannak, akiknek a távkapcsolat örömteli és működőképes életforma.
„Nem mindenkinek kell ugyanannyi közelség ahhoz, hogy ki tudjon teljesedni egy párkapcsolatban. És ha jól vagyunk a kapcsolatban, amelyben élünk, nem számít a távolság.”
Távkapcs, ford, valami majd csak lesz
Hogy lesz-e egyszer közös konyhánk, ahol a bögrék miatt veszekedhetünk, továbbra sem tudom. Ahogy azt sem, meddig lehet üzemeltetni egy kapcsolatot úgy, hogy a találkozók között hetek, hónapok telnek el, az élet nagy eseményein pedig csak lélekben fogjuk egymás kezét.
Ami biztos, hogy a kislétrát holnap is én veszem elő. Meg az is, hogy este egy pohár bor mellett lesz majd kinek elmesélnem, hogyan bazmegoltam közben. Az időzónák meg…? Teszik a dolgukat.
Kiemelt fotó: Unsplash Fotó: Mochlár Virág
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
