A bőrünk a legnagyobb érzékszervünk: az egész testünket körülöleli, de az érzelmeink is gyakran megmutatkoznak rajta. Gondoljunk csak arra, amikor elpirulunk egy kínos szituációban, vagy izzadni kezd a tenyerünk, amikor nagyon izgulunk. A bőrünket nem lehet elválasztani a mentális és lelki állapotunktól, és ennek komoly biológiai magyarázata is van.
„A bőr – az idegrendszerhez hasonlóan – a korai magzati fejlődés során az ektodermális csírahámból alakul ki, de ezt a tényt érdemes óvatosan kezelni, hiszen később egészen más utakon folytatódik a fejlődésük – kezdi dr. Szlávicz Eszter, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és a Magyar Dermatológiai Társulat Pszichodermatológiai Szekciójának titkára. – A bőr és a lélek összefüggéseit az orvostudomány is felismerte, így született meg a pszichodermatológia, amely a bőrbetegségek és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálja.”
Míg a pszichológia a belső („láthatatlan”) tünetekre, addig a bőrgyógyászat a bőr külső szimptómáira összpontosít. Számos bőrbetegség esetében azonban mindkettő gyógyítására szükség van – és itt jön képbe a pszichodermatológia, amelynek célja olyan megoldásokat kínálni, amelyek mind a bőrproblémák, mind a hozzájuk kapcsolódó érzelmi nehézségek enyhítésére irányulnak.
A stressz nyomot hagy
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Ismertek olyan bőrproblémák, amelyeknél különösen nagy szerepe van a lélektani tényezőknek – mondja dr. Szlávicz Eszter. – Ilyenek a krónikus bőrbetegségek, mint a pikkelysömör, az ekcéma (azon belül is leginkább az atópiás dermatitisz), a vitiligo, a hajhullás, a rozácea vagy az akne. Az ezekkel küzdők gyakrabban válnak pánikbeteggé vagy depresszióssá, ami sok esetben csak fokozza a betegségük súlyosbodását. A pattanások gyakran vezethetnek szégyenérzethez és önbizalomhiányhoz is, hiszen az érintettek a bőrük miatt sokszor elégedetlenek a külsejükkel, ami negatívan hat az önértékelésükre. Emellett egyfajta szociális szorongás is kialakulhat, ami az iskolai vagy munkahelyi teljesítményt is befolyásolhatja; mások viccelődő vagy negatív, kritikus megnyilvánulásai mind komoly lelki terhet rónak az aknéval küzdőkre. Ezért nagyon fontos, hogy egy olyan támogató, elfogadó közeg vegye őket körül, amely biztonságot ad nekik.” Szakértőnk hozzáteszi, hogy egy komoly stressznek kitett személynél könnyebben alakulhatnak ki fertőzéses bőrbetegségek. Ide sorolható például a herpesz is, amely tipikusan akkor bukkan elő, ha nagy a feszültség, az immunrendszer pedig legyengült.
A kulcs a stresszcsökkentés
A bőrtünetek fellángolásának lehetnek egyszerű fiziológiai okai is: a tartós feszültség vagy mondjuk, a gyász gyengíti az immunrendszert és felborítja a hormonális egyensúlyt. „A krónikus stressz aktiválja a szervezetben a kortizol hormon termelését, ami hosszú távon gyulladást idézhet elő a bőrben. Ez pedig könnyen belobbanthat olyan bőrbetegségeket, mint a pikkelysömör, az akne vagy az ekcéma – fejti ki az adjunktus. – A magas kortizolszint a faggyútermelést is serkentheti, ami fokozza a pattanásért felelős baktériumok elszaporodását és a pórusok eltömődését.” Így már tiszta sor, miért leszünk tele gyulladt aknés tünetekkel, ha például munkahelyi vagy magánéleti stresszben élünk. Ez ellen azonban lehet és kell is tenni.
A magas kortizolszint leginkább az alváshiány következménye, és mivel számos más egészségügyi problémához is vezethet, igyekezzünk kielégíteni az alvásszükségletünket. Emellett érdemes mérsékelni a koffeinfogyasztásunkat, törekedni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a rendszeres mozgásra és minél többet tartózkodni a friss levegőn, a természetben. A mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlása is sokat segíthet. Mindezek egyébként más lelki eredetű probléma (depresszió vagy a pánikbetegség) esetén is javulást hozhatnak.
Önmagunk megértése
„A mindennapos szokásaink megváltoztatása és az egészséges életmód felé közelítés mindenképpen hozzásegíthet a gyógyuláshoz, de emellett szükség lehet pszichológiai vagy pszichiátriai segítségre is – hangsúlyozza szakértőnk. – A pszichodermatológiai konzultáció olyan esetekben hasznos, amikor a bőrproblémák komoly lelki terhet okoznak (például tartós szorongást, a társas kapcsolatok hárítását, önértékelési problémákat, hangulatzavarokat, depressziót), és a hagyományos bőrgyógyászati kezelések önmagukban nem hoznak javulást. De akkor is fordulhatunk pszichodermatológushoz, ha csak szeretnénk jobban megérteni a fizikai tüneteink mélyebb üzeneteit, vagy nehezen megy a testünk elfogadása. A terápiás terv a javasolt bőrgyógyászati kezelések mellett magában foglalja különböző pszichoterápiás módszerek, például kognitív viselkedésterápia, mindfulness technikák, hipnózis alkalmazását és életmóddal kapcsolatos tanácsokat.”
A közösség ereje
A lelki eredetű bőrproblémák orvoslásában nagy segítséget nyújthatnak az önsegítő csoportok is. „Ezek gyógyító ereje abban rejlik, hogy a betegek találkozhatnak olyanokkal, akik hasonló tünetekkel küzdenek – meséli dr. Szlávicz Eszter. – Egy ilyen közösség lehetőséget ad a tapasztalatok megosztására, a stressz kezelésére és a lelki terhek csökkentésére. Az ember a hasonló panaszokkal küzdők társaságában felismerheti, hogy nincs egyedül a problémájával, ami már önmagában is enyhítheti a pszichés feszültséget, javíthat az önértékelési gondjain és pozitív hatással lehet a bőrére.”
A bőrbetegséggel küzdőknek érdemes megismerkedni a skin positivity mozgalommal is, amely a bőrünk elfogadását és szeretetét hirdeti az olyan bőrhibáinkkal együtt is, mint a pattanások, a hegek, a hiperpigmentáció, a ráncok vagy egyéb elváltozások.
Célja, hogy szembemenjen azokkal a szépségipari elvárásokkal, amelyek a tökéletesre retusált, makulátlan bőrt idealizálják. A skin positivity mozgalmat számos híresség támogatja – nyíltan vállalva saját bőrproblémáit, gyakran retusálatlan, smink nélküli képeket megosztva a közösségi médiában. Cameron Diaz, Rihanna, Keira Knightley, Lili Reinhart vagy Kendall Jenner a pattanásokkal való harcát vállalta fel, míg Kim Kardashian, Cyndi Lauper, Cara Delevingne és LeAnn Rimes a pikkelysömöréről vallott több interjúban.
View this post on Instagram
Ördögi kör
A legnagyobb probléma, hogy gyakran azért gyötrelmes egy-egy visszatérő, krónikus bőrbetegség kezelése, mert az elszenvedő lelkiállapota tovább rontja a panaszokat. A makacs, nem múló bőrbetegség pedig visszahat a beteg kedélyállapotára. „Ezt az oda-vissza ható ördögi kört nevezzük a pszichoszomatikus orvoslásban cirkuláris okságnak. Ebből sok esetben nagyon nehéz kitörni, de nem lehetetlen – tudjuk meg szakértőnktől. – Éppen ezért az lenne a cél, hogy minél több pszichológus, pszichiáter és bőrgyógyász is tisztában legyen a pszichodermatológiai vonatkozásokkal, hogy a hozzájuk érkező pácienseket több irányból tudják támogatni. A Magyar Dermatológiai Társulat Pszichodermatológiai Szekciójánál is azért dolgozunk, hogy egyre inkább alapvetés legyen, hogy ha úgy látják a bőrgyógyász kollégák, hogy szükség van pszichés támogatásra is, akkor segítsenek azt elérni a páciensek.”
A bőrünk beszél hozzánk
A bőr és a lélek közötti kapcsolat ma már tudományosan alátámasztott tény. Minél jobban megértjük ezt a komplex kölcsönhatást, úgy tudunk egyre hatékonyabb megoldásokat találni a bőrproblémákra, amelyek mögött a fizikai okokon túl sokszor lelki tényezők is húzódnak. Az említett bőrreakciók nem csupán fizikai tünetek; a testünk így próbálja kifejezni a belső feszültséget, amelyet szavakkal talán nem tudunk megfogalmazni. A bőrünk az egyik legérzékenyebb érzékszervünk, amely nemcsak a külvilággal, de velünk is kommunikál – figyeljünk oda rá!
A kapcsolat szerve
A pszichológiában mostanában nagy figyelmet kap a kora gyermekkori traumatizáció és az anya-gyermek kapcsolat, és a bőr ebben meghatározó szerepet kap. „Gondoljunk arra, milyen kiemelkedő fontosságú a csecsemőkorban a bőrkontaktus az édesanya és a baba között – magyarázza dr. Szlávicz Eszter. – Számos tényező játszhat közre a krónikus ekcéma kialakulásában, az egyik ok pedig éppen a korai anya-gyermek kapcsolat sérülése. Ez különböző pszichoterápiás módszerekkel felnőttkorban is gyógyítható, amelynek következtében a bőrtünetek is csökkenhetnek.”
Fotó: Getty Images, szerző: Jaksa Petra
Ez a cikk a Marie Claire korábbi lapszámában is megjelent.
