Így utazunk mi: a négy legizgalmasabb város Texasban

2019. november 02. |

Ha az embernek lehetősége van Amerikába utazni, talán nem Texas lenne az első ötlet, ami eszébe jut, pedig rengeteg érdekes látnivalót rejt. Bercely Judit meséli el élményeit.

Szeptemberben az a hihetetlen szerencse ért, hogy két hetet tölthettem Texasban, ráadásul úgy, hogy a szállásra sem volt gondom. A fegyverkezési szabadságról, a cowboy kalapokról és hatalmas ranch-airól híres államban összesen négy várost látogattam meg, rengeteg élménnyel és kulturális rácsodálkozással gazdagodva.

Caldwell

Első állomásom egy csendes kisváros, Caldwell volt, amit nem is bántam. A hosszú utazás után (16 óra repülés és majdnem 3 óra autókázás) két napot töltöttem itt, ami épp elég volt ahhoz, hogy kiheverjem a jetlaget, és kicsit asszimilálódjak az új környezethez. Szeptember ott még nagyon melegnek számít, az átlag hőmérséklet ilyenkor is 35-40 fok. Aki járt már az Egyesült Államokban (vagy a Távol-Keleten), biztosan tapasztalta, hogy nyáron a légkondit ezerrel tolják, így miközben kint tombol a hőség, a zárt helyeken, éttermekben, lakásokban a hőmérő körülbelül 20 fokot mutat. AZ én testem nehezen birkózott meg ezzel a kontraszttal. Ettől függetlenül az ottlét igazán jól telt, azonnal nekiálltam, hogy kipipáljam a helyi ételeket, összeszedtem egy kis színt, befejeztem egy könyvet és a jelenlétemnek hála egy borz megmenekült a biztos haláltól. Texasban nem meglepő, ha valaki fegyvert ránt és megpróbálja kioltani a kertjében mászkáló borz életét. Vendéglátóm a rám való tekintettel ettől most eltekintett.

Austin

Miután valamelyest hozzászoktam a hideghez/meleghez, indultunk Austinba, ami vitán felül Texas kulturális Mekkája. A legtöbb déli államhoz hasonlóan Texas egy elég republikánus, sok tekintetben konzervatív állam, Austin ezen belül egy nagyon-nagyon liberális város. Az építészete egészen fantasztikus, mert egymást váltják a szupermodern felhőkarcolók és a tipikusan texasi alacsony házsorok.

A város népszerű híresen gazdag szórakozó negyedéről, ahol minden megtalálható, ami a szem-szájnak ingere, a zenétől kezdve az éttermeken és bárokon át, itt tényleg minden van. Talán az utazásom kedvenc része ide köthető, mert egyrészt egy pillanatig nem volt gond kielégíteni a vegetáriánus igényeimet, másrészt teljesen random botlottunk bele egy piano bárba, ahol az élő zene és egy szuper tehetséges zongorista srácnak köszönhetően olyan fergeteges hangulatban volt részem, ami még a budapesti éjszakában is ritka. Így ha netán valaki erre jár, a világért se hagyja ki Pete’s Dueling Piano Bar-ját, és a szintén zseniális House Wine-t, ahol életem legjobb sajttálját ettem. Ezen kívül itt található az USA legnagyobb állami kapitóliuma, ami szintén megér egy látogatást.

San Antonio

Ha valaki hosszabb, vagy rövidebb időre San Antonióba készül, az első és legfontosabb tennivalója, hogy pénzt vigyen magával. Az ember a nyaralás első napjain általában elengedi az átváltást, hogy mi mennyibe is kerül odahaza. Na, itt ezt nem tudtam. San Antonio őrült drága.

Legfőbb látványossága a főutca, az úgynevezett River Walk. Ezt gazdagon övezik éttermek, bárok és klubok, ahol bármennyi pénzt el lehet költeni. Akinek nincs kedve a plusz 40 fokban gyalog sétálgatni, semmi baj, az év minden napján rendelkezésre állnak sétahajók, amelyeken természetesen angol nyelvű idegenvezetésben lehet részünk. San Antonio egy latin város, így itt mindenféle mexikói finomságot ehetünk és ihatunk, miközben vérpezsdítő dél-amerikai zenét hallgathatunk. Bár nem pont tipikusan mexikói hely, de nagyon ajánlom a sörkedvelőknek a Yard House nevű éttermet, ahol nem kevesebb, mint 124 sör van csapon.

Mivel a magam részéről ellenzek minden olyan intézményt, ahol az emberek szórakoztatására tartanak fogva bármit, az itt található híresen látványos Sea World nekem kimaradt (állítólag amúgy nagyon jó!), de cserébe ellátogattam a Natural Bridge Wildlife Ranch-ra, ami egyfajta rezervátum védett és/vagy mentett jószágok számára. 182 hektáron gyakorlatilag szabadon mászkálhatnak a „lakók”, miközben mi egy szafari keretein belül a saját autónkkal a kijelölt ösvényen haladva csodálhatjuk meg őket. Az út nagyjából két órás, mivel maximum 5 km/órás sebességgel közlekedhetünk, hogy ne zavarjuk meg az itt élők nyugalmát.

Houston

Houstonban majdnem egy egész hetet töltöttem, közbeszólt ugyanis a természet egy hurrikán formájában. Mondhatjuk, hogy ezt is kipiáltam bakancslistámról, annak ellenére, hogy nem volt rajta. Mindenképpen életre szóló élmény volt.

Érkezésemkor már elég határozottan esett az eső, így a tervezett szabadtéri programokat felváltották az indoor lehetőségek, amit cseppet sem bántam, mert valószínűleg kihagytam volna életem legizgalmasabb, leginteraktívabb múzeumát, a Houston Museum of Natural Science-t. Az épület minden szintjén különböző tematikájú állandó és ideiglenes kiállítások tekinthetőek meg. Az előbbiekből talán a legklasszabb, az evolúciós emelet volt, ami egyben az ország legnagyobb eredeti dinoszaurusz csontjait tartalmazó tárlat, telis-tele eszméletlen látnivalókkal. Ezen felül volt még kristály és ékszer kiállítás Faberge munkásságának adózva, kémia folyamatokat és anyagokat felvonultató emelet és mivel mégiscsak Texasról beszélünk a kőolajtermelés és fúrás folyamatait is bemutatták. Persze olyan látványosan, hogy az ember szinte el is felejtette, hogy a globális felmelegedés elleni harcban, ők a rossza oldalon állnak.

A következő napokban a hurrikán miatt rengeteg hely zárva volt, nem volt iskola, sok embernek munkába se kellett mennie, így némileg aggódtam, hogy kimarad a várva várt látogatásom a NASA Központban, de szerencsére nem így lett. Az űrközpont a belvárostól nagyjából fél óra kocsikázásra található. Ha őszinte akarok lenni, kevésbé látványos, mint amire számítottam, de azért itt sem unatkoztam. Végig követhetjük az Apollo programok megvalósulását, megnézhetjük a különböző funkciókat betöltő szkafandereket, megtudhatjuk, pontosan hogy néz ki egy űrsikló belülről és milyen elvárásoknak kell megfelelnünk, ha űrhajós babérokra törnénk.

Ami a houstoni éjszakai életet illeti, a hurrikán miatt biztosan sok minden kimaradt. Az utolsó estémen azonban sikerült „betévednem” a város valószínűleg legszélesebb italkínálatát felvonultató éttermébe. A Maestro’s egyébként a legszebb bárpulttal is büszkélkedhet, amit valaha láttam. De ne hagyjuk ki még a Richmond Arms angol pubbot se, ahol rekordidő alatt sikerült ismeretségeket szereznem, úgyhogy ha netán egyedül barangolnál Houston utcáin, ide mindenképp érdemes betérni egy korsó sörre, mert másnapra valószínűleg 5 programod lesz 7 különböző emberrel.

Amerika bármely pontja szerintem olyan élmény, amit ha tehetünk, semmiképp sem érdemes kihagyni, mert sok tekintetben tényleg teljesen más világ. Az emberek általánosságban sokkal kedvesebbek egymással, segítőkészebbek és figyelmesebbek, amit nem ártana, ha itthon is gyakorolnánk, mert bár nem pick up-okkal szeljük az utakat, de lehet, hogy a 4-es, 6-os villamosra is vidámabban szállnánk fel, ami által nekünk is jutna egy kicsi az amerikai álomból.

Fotó: Getty Images, Bercely Judit

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

Az én utcám: Steiner Kristóf budapest

Az én utcám: Steiner Kristóf