Kezdjük az utunkat vidéken
Zágráb után nagyjából félórányi autóútra található a karácsony közeledtével valóságos mézeskalácsvárossá alakuló, zöld és piros színekbe öltöztetett Szamobor – előbbi az erdő és az új élet, új kezdet színe, utóbbi pedig a szerelemé. A gyakorlatilag a kőkor óta lakott település nem véletlenül vonzza magához a fővárosból menekülni vágyó fiatal felnőttek tömegeit: a helyiek kedves ismerősként köszöntik az eladókat, a borászt, az éttermek dolgozóit a festői utcákon, és a fővárosba való ingázás is egyszerűen kivitelezhető, ha valakit oda köt a munka.
Magyarországról indulva érdemes korán reggel útra kelni, hogy még a rövid decemberi napokon is legyen egy teljes, napfényes délutánunk bejárni Szamobort és látni a városka fölé magasodó várat, ahol még Jackie Chan is forgatott. Így mire odaérünk, már pont vágyni fogunk egy finom ebédre, amihez a legjobb helyet a tradicionális horvát ételeket is kínáló Samoborska Klet étteremben találjuk, ahol se a húsevők, se a vegetáriánusok nem fognak éhen halni. Pláne, hogy az árak sem drágábbak, mint egy átlagos magyar étteremben.
A desszert előtt érdemes sétálni egy nagyot a főtéren keresztül, amit az 1797-es tűzvész után alakítottak a mai arculatára, és a patakon át ellátogatni az 1688-ban felszentelt Szent Anasztázia plébániatemplomhoz. Itt találhatjuk az 1991–1995 között vívott függetlenségi háborúban elhunyt helyi harcosok emlékművét és Julijana Cantilly sírját. A tragikusan fiatalon elhunyt nőt Szamobor legszebb hölgyeként ismerték a 19. század végén, de ahogy Shakespeare klasszikusának főszereplője, úgy ő sem élhetett boldogan Rómeójával. A szlovén-román költő, Stanko Vraz sosem nyerhette el szerelme kezét, mert Julijana édesapja inkább egy gazdag kereskedőhöz adta hozzá lányát, aki a kényszerházasság miatt vigasztalhatatlanul szomorú lett, és mindössze harmincéves korában életét vesztette.
A kis túra után térjünk be a Kavana Livadićba és kóstoljuk meg a samoborske kremšnite-t, azaz a méltán híres szamobori krémest. Ekkorra már valószínűleg besötétedett, így ha nincs túl késő, csodáljuk meg az adventi díszbe öltöztetett város fényeit. Nem érdemes kihagyni a Philipecz pincészetet sem, és megkóstolni az ürömből, válogatott szőlőszemekből, illetve déli gyümölcsökből készült tradicionális Bermetet. A hagyományosan aperitifként felszolgált ital íze szinte semmilyen más borhoz nem hasonlítható, de orvosságként is ajánlják a helyi gyógyszerészek által feltalált, 18. században kifejlesztett terméket, ami után mindenképp kóstoljuk meg a szamobori mustárt is!
Amennyiben az időnk engedi, autózzunk még egy fél órát Plešivicáig és látogassuk meg a Jagunić borászatot egy vezetett pezsgőkóstoló erejéig. Ne aggódjunk, ennyi italozás után sem fog az alkohol a fejünkbe szállni, mert a pezsgő mellé helyben sütött kenyeret, szintén helyi húst és a szomszédoktól vásárolt finom sajtot is tálalnak. Az élménydús szamobori látogatást követően akár itt is kereshetünk szállást, vagy visszafordulhatunk, hogy a következő napot már Zágrábban kezdhessük.
Advent Zágrábban
A második napot érdemes a horvát fővárosra szánni, amelynek egy-egy utcája annyira hasonlít Budapestre, hogy csak a fülünket megütő idegen nyelv emlékeztet minket arra, hogy külföldön járunk. Ajánlott vezetett túrát foglalni, mert egy helyi idegenvezető segítségével pár óra alatt bejárható Zágráb izgalmas alsó- és felsővárosa.
Utóbbi a középkori hangulatot árasztó óváros, ahová mindenképpen a mindössze 0,66 euróba kerülő siklóval próbáljunk meg feljutni – lehetőleg délig, ugyanis a Lotrscak toronyból mindennap pontban 12 órakor emlékeznek meg egy ágyúlövéssel a török sereg felett aratott győzelemre. Innen pár perc sétára található a Museum of Broken Relationships, magyarul a Megtört kapcsolatok múzeuma, Európa egyik legérdekesebb kiállítása, ahol összetört szívű emberek mesélik el zátonyra futott viszonyaikat hol egykori szerelmükkel, hol önmagukkal.
Ha megéheztünk a sétától, keressük fel a katedrálistól mindössze két percre lévő Pod Zidom éttermet, ahol újabb horvát különlegességeket kóstolhatunk meg. Itt az árak már magasabbak – 20 euró környékén mozognak a főfogások, de végül is a fővárosról beszélünk –, de cserébe kellemesen eltelítenek a szépen tálalt adagok. Aperitifnek próbáljuk ki a fagyöngyből készült Biskát, az ebéd végén pedig horvát Limoncellóval könnyítsük az emésztést. Ebéd után látogassuk meg a különböző városrészeket összekötő, II. világháborús bombázások alatt épült Grič alagutat, amit téli jégvilágot árasztó installációkkal díszítenek fel az adventi időszakra. A csatornán végigsétálva vegyük az irányt a zágrábi karácsonyi forgatag felé, ami idén december 2-a és január 7-e között várja a látogatókat.
A horvát főváros egyik legnagyobb adventi attrakciója a Tomislav parkban található korcsolyapálya, ahonnan csak öt perc sétára van a Zrinjevac park karácsonyi vására közepén álló pavilon, ahol élő zene gondoskodik a karácsonyi hangulatról. Újabb öt perc gyaloglás után ismét egy karácsonyi vásárba botlunk a központban, azaz a Jelačić téren, ahol a város karácsonyfáját és az adventi koszorút is felállítják, és ahol DJ szolgáltatja az ünnepi hangulatot. Itt rendezik meg a nagyobb ünnepi programokat, és itt várja vendégeit a Kraš mézeskalács vár is, melynek belsejében forralt borral és ebéddel melegíthetjük át magunkat a hidegben.
A horvátok egyébként csak az ünnepi időszakban árulnak street foodot, ami a magyar árakhoz képest nem is kerül sokba. Egy kolbászt is tartalmazó menü 6 euró körül mozog, a hagyományos karácsonyi fánk, a csokiszósszal nyakon öntött fritule pedig 4 euróért telíti el a gyomrunkat, amit egy 3,80 eurós forralt borral öblíthetünk le.
Egy hosszú és fárasztó év végén édes a pihenés, de azért vágjunk még bele egy utolsó kalandba, és látogassunk el az ünnepi fényárban úszó horvát főváros programokban gazdag adventi forgatagába. A zágrábi karácsonyi vásár a korábbi években már háromszor, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is elnyerte az Európa Legjobb Karácsonyi Vására címet, 2019-ben pedig a világ harmadik legjobb karácsonyi vásárának választották. Egy kis szerencsével pedig még a hó is esik majd nekünk.
