„A veganizmus lényege nem az étrend, hanem az, hogy ne árts” – idén is sikeres volt a Veganuár

A vegánokat és a veganizmust gyakran éri az a vád, hogy meg szeretnék téríteni a világot az állatvédelem, a globális felmelegedés és a környezetvédelem jegyében. Emellett persze azok a sztereotípiák is tartják magukat, hogy a vegánok gyakorlatilag fényt esznek, kizárólag salátaleveleken tengődnek, és az egészségük sincs a topon. És persze mindezek ellenére, mindenkit erőszakosan rá akarnak venni a vegán étkezésre. Pedig a veganizmus lényege nem az étrend, hanem az, hogy ne árts.

A veganizmus ugyanis az állatvédelemről szól, az állatok kizsákmányolásának meggátolásáról. Aminek csak pluszhozadéka lehet az immunrendszerünk megerősödése, vagy a tudatos életmódnak köszönhetően az ökológiai lábnyomunk csökkentése.

Persze abban az esetben, ha valaki elkötelezi magát a vegán életmód mellett, első lépésként valóban az étrendjén tud a leggyorsabban változtatni. Azonban egy tudatos vegán a növényi alapú étkezésen kívül odafigyel arra is, hogy állatkísérlet-mentes kozmetikai termékeket használjon, vagy ne vegyen fel gyapjúból, illetve selyemből készült ruhát. És igen, egy etikai vegán elvből elkerüli a cirkuszokat, az állatkerteket, a vadasparkokat és a delfináriumokat is, hiszen ezeken a helyeken gyakorlatilag azért tartják bezárva az állatokat, hogy a szórakoztatásunkról gondoskodjanak.

Erre az összetett kérdésre, dilemmára próbált rávilágítani a hazai Veganuár mozgalom is, ami meglepő módon még az első, 2014-es angol Veganuary próbálkozásnál is sikeresebbnek bizonyult: míg Angliában az első évben 3600-an vettek részt a projektben, addig itthon már csak az indulásra 7046-an csatlakoztak a Prove kihívásához. Február végére pedig 10 679 főnél tartottak, akik elkezdték, és végig is csinálták a vegán hónapot. Egy kérdőíves felmérés alapján a résztvevők elsődleges indíttatása az egészségmegőrzés, majd az állatvédelem és a bolygó védelme volt.

A (tehéntejmentes) puding próbája az evés – mennyire tudták tartani a Veganuárt?

Az első Veganuár abból a szempontból biztosan sikeresnek tekinthető, hogy a kérdőívre válaszolók 47,6%-a tudta tartani magát a teljes mértékben növényi alapú étrendhez, ráadásul 57%-nak még az állati eredetű termékeket és szolgáltatásokat is sikerült elhagynia. Emellett ők a Veganuár leteltével sem fognak például gyapjúból készült ruhát hordani, vagy cirkuszba menni.

Olvastad már?

Olvass tovább

A vegán-faktor: miért több a vegán nő, mint a férfi?

Azok a társadalmak, ahol a hús a fő étel, sokkal férfiközpontúbbak, míg ahol a növényi alapú táplálkozás is elfogadott, egyenlőbb a rendszer.

Az egyik legizgalmasabb kérdés a szervezők számára az volt, hogy a résztvevők vajon mennyire élvezték ezt az egy hónapot ahhoz, hogy továbbra is vegánként éljék a mindennapjaikat? Nos, a kitöltők 51,1%-a saját bevallása szerint biztosan vegán marad, míg 37,6%-uk még nem köteleződött el teljes mértékben. Érdekes megfigyelés az is, hogy a 31 nap során hogyan változtak meg a résztvevők motivációi. Míg a programhoz az elején főként egészségügyi megfontolásokból csatlakoztak, addig a Veganuár végére inkább már az állatvédelemre helyeződött nagyobb hangsúly.

Ugyanakkor a pozitív egészségügyi változások sem kerülték el a résztvevőket. Több mint 800 kitöltő jelezte, hogy a növényi étrendre való átállás alatt megtapasztalta ezek valamelyikét: normalizálódott a vércukorszintje, javult az emésztése, könnyebbé vált a fogyás, javult az ekcémája, nyugodtabb lett az alvás, energetikusabbnak érezte magát, és szebb lett a bőre.

Mindenevőből vegán – ezekkel szembesültek a résztvevők

Azzal természetesen a szervezők is tisztában voltak, hogy a vegán életmódra való átállás a legtöbb résztvevő esetében hatalmas életmódváltást igényel. Éppen ezért segítette a Prove.hu a lelkes veganuározó csapatot edukatív cikkekkel, tanácsokkal, tippekkel és 35 vegán recepttel, amikkel könnyebben átállhatnak a növényi étrendre.

A szervezői segítség és a lelkes, támogató közeg ellenére természetesen akadtak olyan nehézségek, amelyek kezdetben megnehezítették a vegán mindennapokat. A legnagyobb problémát az jelentette a kérdőívet kitöltők szerint, hogy kevés helyen tudtak enni, ha elmentek egy étterembe, vagy csak simán megéheztek a munkahelyükön, és nem vittek magukkal ebédet. A válaszolók szerint sok idő ment el a csomagolások és összetevők elolvasásával, erre sokkal tudatosabban kellett készülniük. Addig, amíg bele nem rázódtak, nehézséget okozott még az is, hogy többet kellett otthon sütniük-főzniük, de kezdetben az alapanyagok beszerzése is több időt vett igénybe a szokásosnál.

Amire a résztvevők külön felhívták a figyelmet, az a nem-vegánok részéről őket ért, kifejezetten bántó jellegű megjegyzések voltak, valamint a támogatás abszolút hiánya.

A közösség ereje

Ugyanakkor a környezet negatív hozzáállását valamennyire tudta kompenzálni az a rendkívül elfogadó és segítő szándékú virtuális közeg, ami a mára már több mint 5100 tagot számláló Veganuár 2020 Facebook-csoportban jött létre, ahol további receptekkel, beszerzési tippekkel és biztató szóval várták és várják ma is az újonnan csatlakozókat. És ahol egy-egy elcsábulás miatt sem vették a fejét senkinek, illetve a szervezőknek sem kellett bántó megjegyzés miatt közbe lépni, vagy épp kitiltani bárkit a csoportból, pedig vegánok, mindenevők és vegetáriánusok egyaránt tagok.

Bár a januáron már régen túlvagyunk, a Veganuár 2020 egész évben nyitva áll bárki számára, aki nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az állatok és a bolygó védelmére, illetve a saját egészségére. Különösen fontos ez most, amikor a koronavírus jelentette fenyegetés miatt és az immunrendszerünk megerősítése érdekében még több vitaminnal, hasznos ásványianyaggal kell ellátnunk a szervezetünket.

Talán az előttünk álló pár hónapnyi őrület, amit az otthonunk biztonságos falai között kell átvészelnünk elég időt és teret ad a vitamindús vegán étrend elsajátítására. Mindenesetre, veáan receptek már vannak hozzá, később pedig jöhet a többi.