A vegán-faktor: miért több a vegán nő, mint a férfi?

2020. február 21.
A húsfogyasztást a férfiassággal azonosítjuk, ha nőies ételt kell mondanunk, akkor pedig automatikusan a saláták vagy a desszertek ugranak be, köszönhetően a 19. századi marketingguruknak. Nem csoda, hogy a vegán étrendet kevésbé tartjuk férfiasnak, és a növényi alapú étrendet követők háromnegyede nő. Ám ennél is összetettebb okok állnak annak a hátterében, miért több a vegán nő, mint a férfi.

Gondoljunk azokra a reklámokra például, amelyekben a férfias férfi húst eszik: ez a sztereotípia mélyen gyökerezik a kultúránkban. Annyira, hogy a világ szinte minden részén, Svédországtól Ausztráliáig jelentősen kevesebb vegán férfit találunk, mint nőt. Egy friss amerikai kutatásban 11 ezer embert kérdeztek meg étkezési szokásaikról, és kiderült, hogy a növényi alapú táplálkozást követőknek csupán negyede férfi.


Ha olyan női hírességeket kellene felsorolni, akik vegán étrendet tartanak, egy levegővel is legalább tízet sikerülne: Natalie Portman, Miley Cyrus, Venus Williams, Ariana Grande, Ellie Goulding, Jessica Chastain, Alanis Morissette, Jane Goodall, Beatrix hercegnő és Beyoncé is, aki még a rajongóit is erre buzdítja. De a sor a második levegővel ugyanígy folytatható. A férfiakkal kapcsolatban viszont gondolkodnunk kellene, hogy Joaquin Phoenix, Benedict Cumberbatch, Peter Dinklage és Zac Efron mellé kit hozhatnánk fel még példának. De miért van több vegán nő, mint férfi?

Bizonytalan férfiasság?!
Ha a pszichológusokat kérdezzük, mi állhat a rejtély mögött, számos magyarázattal szolgálnak, ám egyik sem vet túl jó fényt a férfiakra. Az egyik lehetséges ok a szakemberek szerint a bizonytalan férfiasság érzete lehet. Az elmélet szerint a férfiak folyamatosan aggódnak azon, hogy elveszítik a férfi státuszukat, így minden lehetőséget megragadnak annak bizonyítására. Például ha egy férfinak lányos dolgot kell csinálnia, például befonni egy baba haját, utána ösztönösen valami macsós dologgal kompenzál. Ez gátló tényező lehet abban, hogy egy férfi áttérjen a vegán étkezésre.

Ragadozó férfiak
A British Columbia Egyetem pszichológusa, Steven Heine szerint mélyen gyökerező, történelmi okai vannak annak, hogy a húst azonosítjuk a férfiassággal. „ A húsról mindig a veszélyre asszociáltunk, mivel vadászni kellett a megszerzéséhez. Ez magas státuszt adott neki, a hús jutalom volt – mivel a férfiak tudták megszerezni, férfiközpontú társadalomban éltünk” – magyarázza a pszichológus.


Ehhez adódott hozzá a marketing a 19. századtól. Az 1800-as évek végétől egyre elfogadottabbá vált, hogy a nők egyedül is ehetnek, étterembe járnak, beindult a reklámozás is. A marketingeseknek pedig el kellett dönteniük, hogy mely ételek a nőiesek, hiszen a célcsoportot meg kellett határozni. Az eredmény? Az apró desszertek és csemegézhető saláták valók a nőknek, a steak pedig a férfiaknak.

 

A 19. században az éttermek marketingesei úgy döntöttek, hogy a dekoratív édességek és saláták a feminin ételek.

Margaret Thomas, az amerikai Earlham Főiskola pszichológus professzora egyetért ezzel a gondolatmenettel. „ Az emberek észre sem veszik, hogy az ételválasztásuk milyen hatások mentén történik, illetve hogy hatással lenne az identitásukra” – mondja Thomas, aki kutatásai során azt figyelte meg, hogy a vegán étkezést folytató férfiakat sem tekinti a társadalom automatikusan kevésbé férfiasnak – kivétel, ha önszántából választotta. Amikor a kutatásában résztvevőknek azt mondták, hogy emésztési problémái miatt kell valakinek tisztán növényi alapú étrendet folytatnia, sokkal elnézőbbek voltak az emberek.

A hús-paradoxon
Természetesen nem csak a férfiakkal van összefüggésben az, hogy miért találunk több vegán nőt, mint férfit. A kutatások szerint a nők empátiakészsége is nagy szerepet játszik ebben, amely nemcsak az emberekkel szemben, hanem az állatokkal kapcsolatban is ugyanúgy érvényesül. A nők alkotják az állatvédő szervezetek tagjainak 75 százalékát, a női egyenjogúságért küzdő aktivisták pedig több mint száz éve szorosan együttműködnek az állatvédőkkel.


A társadalomtudósok hús-paradoxonnak nevezték el azt a problémát, amelyet az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmód és a húsfogyasztás vet fel. Az amerikai Bellarmine Egyetem tudósa, Hank Rothgerber 2013-ban végzett tanulmányt azzal kapcsolatban, hogyan oldják fel a férfiak és a nők ezt a paradoxont.

Azok a társadalmak, ahol a hús a fő étel, sokkal férfiközpontúbbak, míg ahol a növényi alapú    táplálkozás is elfogadott, egyenlőbb a rendszer.

Úgy találta, hogy a nők sokkal inkább az elkerülés stratégiáját választják, azaz inkább nem fogyasztanak húst és nem vesznek állati eredetű használati tárgyakat, ruhákat. „ Míg a férfiak hajlamosak a támadást választani, a nők inkább úgy gondolkodnak: inkább változtatok a viselkedésemen, mert lehet, hogy velem van a probléma, ezért vállalom a felelősséget” – mondta a kutató.

Hús és dominancia
A húsfogyasztás a társadalmi dominanciával is szoros kapcsolatot mutat, ám ez nem csak az állatokról szól. Egy korai tanulmány, melyet Peggy Sanday antropológus végzett, már 1980-ban rámutatott, hogy azok a társadalmak, ahol a hús a fő étel, sokkal férfiközpontúbbak, míg ahol a növényi alapú táplálkozás is elfogadott, egyenlőbb a rendszer.

Úgy tűnik tehát, hogy a nemek eltérő érzékenysége az empátia iránt, a különböző megküzdési stratégiák és a férfiak sajátos félelme attól, hogy a saláta csorbát ejthet a férfiasságukon, együttesen eredményezik azt, hogy több a vegán nő, mint a férfi. Egy valami azonban biztos: a növényi alapú étrend népszerűsége robbanásszerűen növekszik az utóbbi években: csak Amerikában 600 százalékkal többen vallják magukat vegánnak, mint öt évvel ezelőtt. Úgy tűnik, nemcsak a klímaválság megoldása, de a nemek közötti egyenlőség felé is a vegánságon keresztül vezet út.

Ezt már olvastad?

Forrás: BBC Future
Fotó:
Unsplash