Együtt a zöld úton – beszélgetés Eke Angélával és Munkácsi Brigittával

2020. szeptember 25.
Egy kis odafigyelés, lustaságunk legyőzése, némi tudatos gondolkodás. Hogyan tudjuk zöldíteni hétköznapi életünket úgy, hogy ez ne teher legyen számunkra, sokkal inkább kreatív játék? Erről beszélgettünk Eke Angéla Junior Prima díjas színésznővel és Munkácsi Brigitta volt fotómodellel, a nempazar blog szerzőjével a Marie Claire közösségi oldalain.

Ne pazarolj! Rengeteget hallottam ezt a mondatot gyerekként a nagymamám szájából, aki nem a környezettudatos gondolkodása miatt intett erre, hanem mert túl élt két háborút, és tudta, milyen hirtelen belekerülhetünk a nélkülözés helyzetébe. Egyszerűen csak értékelte azt, amije van. Nálatok is téma volt a pazarlás? Brigi, te szoktál hasonlókat mondani a gyerekeidnek?

Brigi: Persze, hogy szoktam. Nem pont így, hogy ne pazarolj, inkább azt mondom nekik, hogy értékeld, amid van. Nem a tárgyak a fontosak, hanem az élmények, főleg most, amikor a gyerekek imádnak mindent felhalmozni. Gyerekkoromban azt láttam, hogy anyai nagyszüleim, akiknek kertjük van, nagyon sok mindent megtermelnek maguknak. Lefagyasztják a zöldségeket, gyümölcsöket, és egész évben ebből élnek. Emlékszem, a nagymamám a joghurtos, vajas dobozokat szépen kimosta és elrakta, később azokban vittük a felszeletelt paradicsomot, paprikát a strandra. Ez a takarékos gondolkodás életmódszinten bennük volt.

Angi: Felnőttkoromban jöttem rá arra, hogy a tudatos életszemlélet abszolút a gyerekkoromban kezdődött, úgy, hogy akkor nem voltam ennek a tudatában. Az anyagi helyzetünk nem tette lehetővé, hogy sokat vásároljunk, nem jártunk például shoppingolni. Az életvitelünkből adódóan nekünk is volt kertünk, állataink. Teljesen ösztönös hozzáállás volt a családunkban, hogy ne pazaroljunk.

Eke Angéla

Ha visszaemlékeztek a múltra, van-e valami konkrét helyzet, élmény, ami elindított titeket a zöld úton?

Angi: A Színművészeti Egyetem után különköltöztem, ekkor lett először önálló háztartásom. Ezt már környezettudatosan rendeztem be. Megvettem a szelektív hulladékgyűjtőket, volt a lakásomban kifejezetten belső térre kialakított komposztáló, és a vásárlásaimnál is tudatosan gondolkoztam. Igyekeztem nem feleslegesen venni dolgokat, elkezdtem odafigyelni a csomagolásra is. De akkor még alapvetően nagyon belvárosi lány voltam, a szupermarketben kellett megvívnom a harcaimat.

Brigi: Három évvel ezelőtt, amikor még főiskolára jártam, az egyik környezet-gazdaságtan órán arról beszélgettünk, hogy nagyvállalatok, cégek hogyan kezelik a környezetvédelem ügyét. Akkor kezdtem el arról gondolkodni, hogy én személy szerint mit tudok tenni a környezetünkért. Annyira belemerültem a témába, hogy a fenntartható fogyasztásról írtam akkor a szakdolgozatomat. Akkor érintett meg a zerowaste életmód, és onnantól figyelek tudatosan arra, hogy minél kevesebb hulladék legyen a háztartásunkban.

Fantasztikus törekvés a hulladékmentes élet, de lehet-e egyáltalán 100%-osan hulladékmentesen élni?

Brigi: Már azzal, hogy létezünk, nem tudunk 100%-osan hulladékmentesen élni. Én azt látom, hogy a nagyon nagy külföldi nevek a zerowaste területén, mint például Bea Johnson, aki ennek az egésznek az anyja, vagy Lauren Singer, nekik a szemetük egy befőttesüvegben elfér. Róluk el tudom képzelni, hogy maximálisan tudják ezt az életformát vinni a hétköznapokban. Persze, lehet, hogy ők sem tökéletesek. Fontos azt hangsúlyozni, hogy nem szabad hibának megélni, ha nem sikerül mindig teljesíteni, amit a hulladékmentes életmódunkban elérni szeretnénk. A lényeg, hogy saját magadnak is fenntartható legyen ez az életmód, ne érezd magad frusztráltnak benne. Én az elején sokszor ostoroztam magam, ha arra vetemedtem, hogy megvettem egy csomagolt terméket, mert egyszerűen a logisztikámba, a három gyerek mellett nem fért bele a csomagolásmentes üzlet.

Angi: Én is azt vettem észre a munkám során és a hétköznapjaimban, hogy vannak kikerülhetetlen helyzetek, amelyekben kénytelenek vagyunk műanyagot használni. Szerintem ilyenkor arra kell gondolni, hogy ez az egész nem megy egyik pillanatról a másikra. Főleg nem egy olyan országban, ahol a lakosok 50 százaléka nem gyűjti szelektíven a szemetét. Velem is gyakran előfordul, hogy egy forgatáson napi 16 órát dolgozom, és az ott kapott ételt műanyag csomagolásban szervírozzák. Én már azért hálás vagyok, hogy adnak nekünk enni, ha nem fogadnám el, egyszerűen éhen maradnék, és nem tudnék dolgozni. Persze, ha van időm, éjszaka nekiállok főzni, és viszek magammal ételt a munkába, de sajnos erre nem mindig marad energiám. Nehéz dolog mindig odafigyelni, áldozatokat hozni, lemondani a kényelmünkről, de merjünk néha hibázni. A fokozatosság ezen a területen is jól működik.

Munkácsi Brigitta

Pláne most, a járvány idején, ami a zöld életmódra való törekvésnek nem tesz igazán jót. A járvány hogyan hatott az életformátokra? Mennyire léptetek vissza a környezettudatos életvitelben, mert a prioritás átfordult, és a környezetvédelem helyett a saját életetek védelme vált fontosabbá?

Brigi: Egy kicsit visszaléptem, de van egy határ, amin túl nem engedek belőle. Három gyerek mellett nehezen ment a vásárlás például, nem tudtam megoldani, hogy sok időt töltsek az élelmiszerek beszerzésével. Előfordult, hogy le kellett ugranom a sarki boltba valamiért, ahol nem kaptam csomagolásmentes dolgokat. Én valahogy ezt a házhozszállítási megoldást nem tudtam meglépni. Szuper, hogy a csomagolásmentes üzletek, a helyi termelők elindították a webshopjukat, de nekem fontos, hogy lássam, a kezembe fogjam azt, amit megveszek. Szóval igen, visszaléptem, de most, hogy a gyerekek megint iskolába, óvodába járnak, érzem magamban újra a lendületet.

Angi: Én a nagy karantén alatt a piacról nem tudtam lemondani. A heti egy piacra járás, ahol megpróbálom a heti betevőt beszerezni, a lételemem. Viszont nagyon érdekes volt magamon megtapasztalni, hogy a vészhelyzetben nem tudtam józan maradni. A drogériában én is verekedtem az asszonyokkal a fújós fertőtlenítőkért, és kartonszám vittem haza őket. Ezen a téren visszaléptem. Most kezdek újra természetes, gyógynövényes fertőtlenítőket használni.

Akkor Angi, neked is el kellene elolvasni Brigi könyvét, ami a napokban jelent meg. Összegyűjtött jó néhány környezetbarát tisztítószerreceptet, amiket ki is próbált. Brigi, mennyi ideig tartott a könyv összeállítása?

Brigi: Az elmúlt egy évem erről szólt. Sokat kísérletezgettem, az internet volt a segítségemre, onnan szedtem össze az információkat. Kipróbáltam ötleteket, és amik nekem beváltak, azokat fejlesztettem tovább. Így született meg az 57 recept. A fertőtlenítés kapcsán egyébként én is megcsináltam a WHO kézfertőtlenítő-receptjét gyógyszertári alkohollal, és a fertőtlenítő tisztítószernél is tartottam a legalább 60%-os alkoholtartalmat, abban nem vicceltem. Amúgy a természetes összetevőket tartalmazó tisztítószerek pont ugyanolyan jól működnek, mint a drogériákban kaphatóak. Az összetevők könnyen beszerezhetőek, maximum hét dologra van szükség, amiből az összes recept elkészíthető.

Menjük most be a fürdőszobátokba, ami egy női élet fontos színtere. Milyen és mennyi készítmény található benne?

Angi: Nagyon büszke vagyok rá, hogy felnőttkoromra egyre kevesebb kozmetikum van a fürdőszobámban, pedig logikusan az idő múlásával többnek kellene lennie. Nagyon sok időt töltöttem azzal, hogy olyan márkákat kutassak fel, amelyek a környezetvédelemre nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. Számomra nagyon fontos az összetevők tisztasága, az, hogy növényi, vegán összetevőket tartalmazzon a készítmény. Az is fontos nekem, hogy az adott cég mennyire fektet hangsúlyt arra, honnan szerzi be az összetevőket, mennyire folytat etikus gazdálkodást. A himalája sótól kezdve, amivel fürdeni szoktam, egészen az exkluzív termékekig nagyon sok mindent kipróbáltam. Úgy gondolom, az embereknek szüksége van még edukációra, amit a nagy világmárkák képesek eljuttatni hozzájuk, nekik van lehetőségük a nagy tömegek eléréséhez. Kikutathatom az interneten a fantasztikus, exkluzív márkák készítményeit, s megrendelhetem őket, de erre nem mindig van időm. Sokkal egyszerűbb, ha a drogériában, elérhető áron találok az elvárásaimnak megfelelő készítményt. Nagyon örülök annak, hogy a Garnier behozta Magyarországra is azt a bio termékcsaládját, ami a szépségápolás terén mindent – a tisztítástól az ápolásig – lefed. Azon túl, hogy tiszta, vegán legyen a termék és környezettudatos a márka, ami gyártja, iszonyú fontos, hogy milyen csomagolásban jelenik meg a készítmény. Az új kedvencem egy különleges tisztaságú, új arcápoló olaj szérum, amit kenderolajból nyernek ki. Üvegben van, és karton a csomagolása, amit újra lehet hasznosítani. Hajápolás tekintetében például a Fructis hair food sampon a kedvencem, 98 százalék növényi összetevőt tartalmaz, és újrahasznosított műanyagba van csomagolva. Sokan nem tudják, hogy nem minden műanyag újrahasznosítható, amit mi kidobunk a szelektívbe.

Brigi, te, aki a tisztítószer-készítésben már nagy gyakorlatra tettél szert, szoktál kozmetikumokat is készíteni? Vagy ez macerásabb történet?

Brigi: Inkább azt mondanám, hogy bonyolultabb történet. Az első, amit készítettem, az egy testápoló volt, de nem vált be annyira. Ettől el is keseredtem egy kicsit. Én is megpróbálom leegyszerűsíteni a szépségápolást, ebben a virágvizek nagyon sokat segítenek. Azzal tisztítom az arcomat, azzal tonizálom a bőrömet. A rózsavíz a kedvencem, de nagyon szeretem a levendulát, a varázsmogyorót is. Bőrtípus kérdése is, hogy mit használ az ember. Vattakorong helyett mosható textilkorongokat használok. Az arcomra gyakran viszek fel különböző olajakat, amiket kimérve is lehet kapni, de az arckrémjeimet én is vásárolni szoktam, keresem a kis hazai kézműves készítményeket. Figyelek az összetevőkre, a csomagolásra és persze a bőröm igényeire.

Mennyire van bennetek küldetéstudat, hogy ezt a zöld életszemléletet másoknak is továbbadjátok?

Brigi: Én már továbbléptem, és jelentkeztem természetpedagógia képzésre a Pécsi Egyetemre. Ez magába foglalja a környezeti nevelést, zoopedagógiát, erdőpedagógiát, a diplomával erdei iskolákat, természetvédelmi múzeumlátogatásokat lehet majd szervezni. Szeretek gyerekekkel foglalkozni, kézműves foglalkozásokat tartani nekik. Már a szakdolgozatomnak is az volt a csattanója, hogy a jövő a gyerekek környezettudatos nevelésében rejlik. A gyerekek nagyon hatnak a szüleikre, át tudják adni nekik az óvodában, iskolában tanultakat. Emellett szeretnék tisztítószert készítő workshopokat is tartani a jövőben, és minél több tudást átadni másoknak is.

Angi: Ha valakinek van lehetősége arra, hogy emberekhez szóljon, vagy megmutathasson néhány követendő, pozitív dolgot az életéből, tegye meg. Erre a közösségimédia-felületek nagyon alkalmasak. Lehet őket okosan is használni. Kifejezetten küldetésemnek érzem, hogy posztoljak a tudatos életmódról, s minél több embert inspiráljak a saját történeteimmel. Hiszem, hogy ez működik.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Fotó: Ajkai Dávid, Trunkó Bálint, Kecskés Kala, Jason Dent – Unsplash

Tudtad?
A Garnier évek óta elkötelezett a fenntarthatósággal kapcsolatban; természetesebb formulákat előállítva, fenntartható és tisztességes kereskedelemből származó összetevőket használva, sőt a szépségápolás tömegpiacán elsőként vezetve be tanúsított organikus termékeket. A Garnier most még tovább megy, megváltoztatva a szépségipar működését a mindannyiunkat érintő változás élvonalába állva, és elindítja Green Beauty kezdeményezését a márka globális környezeti hatásának radikális csökkentése érdekében. A Green Beauty elindítására egy új termékbevezetési hullámmal együtt kerül sor, amelynek első tagja a Ganier Bio Regeneráló Krém Bio Kenderolajjal, amely tanúsítottan biotermék, ráadásul a tubus kartonból készült, ami olyan erdőgazdálkodásból származik, amely tekintettel van az emberekre és a természetre.

 

Promóció