Pátkai Rozina új lemezzel ünnepli a költészet napját

2021. április 11.
Pátkai Rozina új lemeze Czóbel Minka költő után kapta a nevét, aki verseivel megmutatta az énekesnőnek, hogy ne féljen új utakra lépni.

Pátkai Rozina Minka című lemezének zenei világa nem fogja meglepni azokat a hallgatókat,  akik nyomon követték az énekesnő alkotói tevékenységét az utóbbi években. A tradicionális (Vocé e Eu) és a modern (Paraiso na Terra) bossa nova lemezek után a 2019-ben  megjelent Taladim már rengeteg elemében mutatott útkereső törekvéseket. A Minka azonban  inkább a művésznő intermediális kísérleteinek (hangzó képeinek, montázsainak,  performanszainak) illetve az EM90 zenekar Erdély Miklós verseiből összeállított Rossz szórend című lemezének az egyenes vonalú folytatása.

patkai_rozina_by_szombat_eva_2

„Azt hiszem, a mindennapos alkotói  tevékenységemben a formai és műfaji határok teljesen összemosódtak: egy installáció, egy kép vagy egy dal nem feltételez számomra egy másik szellemi vagy lelki állapotot az anyaggal való munka során. Ehhez munkához olyan alkotótársat kerestem, aki a zenei vázlataimat nagy  nyitottsággal és szabadsággal kezeli, és a produceri munkájába társként avat be.”

Dóczi Bence gitáros, elektronikus zenész, hangmérnök neve a zenei szakmában már sokak számára  ismerősen cseng, de a nagyközönség előtt e munkájával mutatkozik be először. Bizarr hangképeiben szabadon vegyíti a populáris és avantgárd zenei elemeket és idiómákat, egyszerre melodikus és zajszerű. Rozinát ezek az egymásnak feszülő energiák inspirálták leginkább az alkotófolyamat során. A bossa nova dalok hangszereléseinél mindig arra próbáltam kérni a hangszerelő muzsikustársaimat, hogy váratlan elemekkel dolgozzanak, legyen a hangzás furcsább, zavarosabb, de mindig az lett a tanulság, hogy a bossa nova tradíció, a bossa nova megszólalási keretei egyszerűen ledobják magukról a próbálkozásainkat.” Így jutott el Rozina Dóczi Bence segítségével a bossa novától az elektronikus zenéig, egy zsizsegő, soha igazán meg nem nyugvó hangzásvilágig, illetve így talált vissza a portugál nyelvű zenei tradíciótól saját anyanyelvéhez, Weöres Sándor, Ady Endre, Borbély Szilárd, Karinthy Frigyes, Víg Mihály, Tóth Árpád, Áprily Lajos és Czóbel Minka verseihez. 

Olvastad már?

A lemez címe tehát Czóbel Minka költőnő keresztnevét viseli. „Néhány éve találtam rá a verseire, részben az ő életútja az, ami erőt és bátorítást adott, hogy ne féljek új utakat keresni a zenei pályán – meséli Rozina. -–Korának irodalmi életéből teljesen kitaszította őt a kritika és a szakma is, mégsem adta fel az alkotói szabadságát, rengeteg művet hagyott ránk, amelyeket elképzelhető, hogy Weöres Sándor újrafelfeldező tevékenysége nélkül nem is ismernénk.”

„A zene a szöveget nem mindig kísérni hivatott, hanem párbeszédet kezdeményez vele – írja Fenyvesi Márton, aki a lemez zenei rendezője és hangmérnöke volt. – Bence és Rozina szabadon asszociálnak, a szövegen túl el-elvesznek a zenei részletekben, de ez ebben az esetben nem a versek ellenében történik, hanem ez a versekért való küzdelem maga: a versek megértését szolgálja.”

A lemezen kulcsszerepet kap Rozina állandó zenésztársa Ávéd János szaxofonos. „Ávéd János szaxofonjátéka nélkül ezt a lemezt nem tudtam volna igazán elképzelni. A vele való közös munka számomra a folytonosságot is jelenti. Ahogy ebben az új, gépesített zenei világban ő is jelen van velünk a frissességével és kreativitásával – pontosan úgy, ahogy a korábbi két  lemezemen is – meghatározza a zenei történéseket. Játéka számomra megnyugvás és biztosíték: minden rendben van, minden a helyére került.”

Klausz Ádám dobost (Mordái, Szesztay) Fenyvesi Márton ajánlotta Rozina és Bence figyelmébe. „Ádám igazán sokoldalú zenész – írja Márton. – Egy ilyen sokfelé elágazó, burjánzó lemezen nagyon fontos, hogy a legkülönbözőbb zenei helyzetekben is könnyed legyen a kommunikáció a producer, a frontember, a muzsikus és a zenei rendező között, pontosan tudtuk, hogy Ádám, aki a dzsessztől az elektronikus zenén túl az experimentális rockzenéig mélyen tájékozott dobos, fantasztikusan fog illeni ebbe a képbe.”  

A lemezen szereplő Balaton-feldolgozás az album egyik legfontosabb darabja. A Mindig mindent című ikonikus dalhoz társuló képi világot Ef Zámbó Szonja álmodta meg, aki így ír a dalról és a munkafolyamatról: „Víg Misi zenéje születésemtől kezdve az életem része, kiváltképp ez a dal. Ez a kötődés egyrészt könnyebbé tette a munkát, másrészt nagyobb felelősséget éreztem. A  megvalósításban nagy segítségemre voltak a barátaim és az Etherno Studio.” A lemez további  darabjaihoz szintén videoklipek készültnek, amelyeken Tihanyi Áron, Németh Dániel, Karcis  Gábor és Székács Dániel médiaművészek dolgoztak.

Olvass tovább!