Egy huszonéves fiatalasszony osztotta meg velem érzéseit:„Ahogy megszületett a fiam, egyszerűen nem tudtam másra gondolni, mint hogy miért idegesít a férjem annyira. Hiszen ő az, akit annyira szerettem, akivel éppen létrehoztuk a csodát, egy új élet megalkotását.. és most legszívesebben agyonütném. Hogyhogy nem vettem eddig észre, hogy képtelen tisztességesen beágyazni, hogy mindenért rám szól, (például, hogy ne egyek szoptatás közben, mert a gyerek fejét összemorzsálom), meg amit korábban vonzónak és egyedinek tartott bennem, az most kaotikus és halálosan idegesítő. Igaz, hogy az otthonunk és mi magunk is totális káosszá váltunk.”
Tény, hogy a gyerektelen párkapcsolatból családos párrá válás izgalmas, csodálatos, ugyanakkor kimerítő, gyakran idegesítő, és aggasztó- szóval az érzelmek olyan kombinációja, amely a párkapcsolat romantikáját igencsak megviselheti.Először a rossz hír: A baba születése után a kapcsolat megtartása nagyon sok időt és energiát igényel, pont azt, aminek a pár leginkább híján van. A reményt keltő hír viszont: felülmúlhatatlan előnyöket hozhat, ha képesek vagyunk a kapcsolaton türelmesen dolgozni.
Kezdetben a legnagyobb problémát az esetek zömében a hirtelen megnövekedett otthoni tennivalók jelentik. Persze hogy korábban is kellett mosni, mosogatni és az összes többi, utálatos házimunkát elvégezni. De nem ennyi mindent egyszerre. Amikor már gyerek is van, semmit nem halaszthatunk egy kicsit későbbre. Mindent egyedül az anyának elvégezni lehetetlen, és óhatatlanul állandó siránkozás, fáradtság, és ingerültség okozója lesz. Ha sikerül a párnak ezt a helyzetet reálisan felmérni, és ügyes technikákkal a feladatokat egymás között igazságosan elosztani, az nem csak egy kiegyensúlyozottabb anyát, de a csapatmunka sikerét is átélő párkapcsolatot eredményez.
Később előtérbe kerülnek a gyerekneveléssel kapcsolatos viszályok. A gyerek alvásával, evésével, nyafogásával kapcsolatban mindenki máshogy; vérmérsékletének, türelmének, hangulatainak megfelelő stílusban reagál. Ha a pár egyike sem gondolja úgy, hogy az ő szisztémája az egyedüli megoldás, és a másik csak ront a helyzeten, hanem képesek türelmesen „bevárni”, hogy mindegyikük a saját kárán/vagy előnyén ébredjen rá tetteinek következményeire, az nem csak a kapcsolatuk épülését, de a gyerek komfort érzetét is tetemesen növeli.
A legsikamlósabb pontja a szülővé válásnak persze a szex. Ahogyan sokszor halljuk, az együttlétek száma felére csökken dupla annyi rákészüléssel. („Igazán szeretem a szexet, csak aludni jobban szeretek” védekezik sok feleség. „Mi az, hogy az én buja, szerelmes párom hirtelen kizárólag szuper szülőként funkcionál?!” panaszkodik joggal sok férj). Személyre szóló jó tanácsot e tekintetben nagyon nehéz adni. Sokak véleménye szerint mégis javíthat a helyzeten, ha első lépésként a párok visszatérnek a korábbi, még nem együttéléses időszakuk szokásaihoz. Amikor együttléteik jól megtervezett és várakozással teli randevúkhoz kötődött. A közösen, előre megtervezett intim együttlétek, még ha ritkábbak is lesznek, de talán hangulatában olyan légkört teremtenek a pár mindkét tagja számára, ami aztán a gyakoriságon is segít.
