Egy kozmetikum kiválasztásakor fontos szempont, hogy milyen hatóanyagokat tartalmaz, azok passzolnak-e a bőrtípusunkhoz vagy a bőrünk aktuális állapotához. Ám a hasonló funkciójú és hatású termékek közül önkéntelenül is azt választják a legtöbben, amelyet jó érzés használni – bársonyos a textúrája, lágyan simogatja a bőrt, nyugtató az illata… Vagyis egy különleges, kellemes érzéki, azaz szenzoros élményt nyújt. Napjaink egyik vezető kozmetikai trendje a sensory skincare, amely az olyan bőrápoló termékek használatát jelenti, amelyek az érzékeinken keresztül is hatást gyakorolnak ránk. A hatékonyságuk tehát nemcsak az összetevőkben, hanem a textúrában, az illatban és a látványban is rejlik. Hogy pontosan hogyan működik mindez, mi a tudomány a trend mögött, annak szakértők segítségével jártunk utána.
A lélek tükre
A bőr és a psziché kapcsolatának vizsgálata egy nagyon aktuális és növekvő interdiszciplináris szakterület, tudjuk meg Német Borbála integratív pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, a DermaSoul online önsegítő program alapítójától. „A pszichodermatológia egyforma súllyal fordít figyelmet a bőrgyógyászati betegségek biológiai (szomatikus, idegi, endokrin), pszichés és szociális aspektusaira és kihívásaira. A bőr a legkorábban kialakuló szervünk, már a néhány napos magzat is rendelkezik vele. Kapcsolatszervként is definiálható, mivel a szocializációs folyamatokban kulcsszerepet játszik, hatással van a testképünkre és az önértékelésünkre; fizikai és pszichológiai értelemben is védelmező, külső-belső határképző, közvetítő és kapcsolati funkciókkal bír. Multimodális érzékszerv, amely információt közvetít az érzelmeinkről, rajta és benne tükröződhet a lelkivilágunk – gondoljunk csak az elpirulásra vagy épp a lúdbőrözésre.”
A kapcsolat szerve
Az, hogy a krémeinket jó érzés legyen használni, régóta alapvető célja a kozmetikumgyártóknak, ám a különleges, extrán kényeztető, fokozott szenzoros élményt nyújtó textúrák fejlesztése csak az elmúlt években kapott különösen nagy hangsúlyt. Az ok prózai, és nagyon is érthető. „Az emberi kapcsolat létfontosságú érzelmi alapszükséglet mindannyiunk számára, hiszen társas lények vagyunk – folytatja a pszichológus szakértő. – A kapcsolódás egyik fontos felülete a bőr maga, a bőrérintés magzatkori fejlődésünktől kezdve az idegrendszeri érésünk, fejlődésünk nélkülözhetetlen eleme.
A Covid-járvány ideje alatt sok tekintetben átalakult, hogyan kapcsolódunk egymáshoz: a találkozások lecsökkentek vagy teljesen eltűntek, érzelmi és kapcsolati hiányt hagyva maguk után. Ebben a kényszerű helyzetben sokan – önmaguk megnyugtatására, kínzó magányosságuk, illetve a kapcsolati és érintési hiányérzetük önkéntelen csökkentésére – autokontaktussal igyekeztek több stimulációhoz jutni. Ez a saját testfelület, a bőr ismételt megérintését jelenti. A bőr mások vagy önmagunk általi érintése nyugtatóan hat: segít felidéznünk a gyerekkorunkban átélt védelmező, csitító szülői simogatások, ölelések testérzeteit, visszahat az érzelemszabályozásunkra és csökkenti a stressz tüneteit. A bőr és az idegrendszer szoros kapcsolatából fakadóan a kellemes bőrérzetet keltő, nyugtató vagy egyéb módon stimuláló, illatos kozmetikumok sokaknál kedveltté váltak a járvány idején, hogy ilyen módon pótolják a távolra szakadt szeretteikkel való kapcsolatot.”
Szerző: Rózsa Ágnes Fotó: Unsplash
