Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték oda a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat Stockholmban. Az indoklás szerint Karikó Katalin és kutatótársa kulcsszerepet játszottak az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben, ezzel pedig új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt. Ez a harmadik olyan pillanat a történelem során, amikor magyar állampolgár kapja meg a világ legrangosabb díját: 1937-ben Szent-Györgyi Albert élettani-orvostudományi, majd 2002-ben Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozott most Karikó Katalin – aki a 61. nő a történelemben, aki ki tudta érdemelni ezt a kitüntetést.
A Nobel-díj története
A Nobel-díj a legnagyobb elismerés, amit egy tudós kaphat a munkájáért. A díjat Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás alapította, aki végrendeletében úgy döntött, hogy vagyonának kamatait minden évben osszák ki azoknak, akik „az emberiség legnagyobb hasznára váltak”. A Nobel-díjakat öt kategóriában adják át: fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke. Ezen kívül 1968 óta létezik egy hatodik díj is, a Svéd Nemzeti Bank által alapított Alfred Nobel-emlékdíj a közgazdaságtanban.
Nobel-díjas nők a történelemben
A Nobel-díjak története során összesen 61 nő kapott Nobel-díjat. A legtöbb női díjazott a béke, és az irodalom kategóriában volt, a legkevesebb pedig a fizika és a közgazdaságtan területén. A következőkben bemutatunk öt olyan női Nobel-díjast, akik mindannyiunknak példát mutathatnak kitartásból, kreativitásból, elhivatottságból, valamint az emberiség iránti elköteleződésből.
Marie Curie (1867–1934)
Marie Curie
Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (1903-ban fizikából), és az első ember, aki két Nobel-díjat is nyert (1911-ben kémiait). Ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, és kidolgozta a radioaktív izotópok elkülönítésének módszerét. Marie Curie alapította meg a Curie Intézetet Párizsban és Varsóban, amelyek a rákkutatás központjai lettek. Élete során számos kitüntetést és elismerést kapott, többek között a francia Becsületrendet és a UNESCO Marie Curie Medált. Érdekesség, hogy Marie Curie és férje, Pierre Curie is elutasították a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat, és inkább a kutatásukra fordították.
Rita Levi-Montalcini (1909–2012)
Rita Levi-Montalcini
Rita Levi-Montalcini 1986-ban kapott Nobel-díjat orvosi területen az idegrendszer fejlődését szabályozó faktorok felfedezéséért. Ő izolálta az idegnövekedési faktort (NGF), amely kulcsfontosságú szerepet játszik az idegsejtek túlélésében és differenciálódásában. Kutatásai segítettek megérteni több idegrendszeri betegség okát és lehetséges kezelését, például az Alzheimer-kórt vagy a Parkinson-kórt. Ő volt az első nő, aki az Olasz Tudományos Akadémia tagja lett, és az első nő, aki az ENSZ Tudományos és Kulturális Szervezetének jószolgálati nagykövete lett. Rita Levi-Montalcini volt a leghosszabb életű Nobel-díjas, aki 103 éves koráig élt.
Tu Ju-ju (1937–)
Tu Ju-ju
Tu Ju-ju 2015-ben kapott Nobel-díjat orvosi területen a malária elleni gyógyszer kifejlesztéséért. Ő fedezte fel az Artemisia annua növényből származó artemizinin hatóanyagot, amely hatékonyan pusztítja el a malária parazitáját. Az artemizinin alapú terápia megmentette milliók életét a világ legszegényebb országaiban. Tu Ju-ju számos más gyógynövény alapú gyógyszeren is dolgozott, például a schistosomiasis vagy a leukémia kezelésére. Tu Ju-ju volt az első kínai állampolgár, aki Nobel-díjat kapott tudományos területen. Érdekesség, hogy ő maga is kipróbálta az artemizinint, mielőtt másokon tesztelte volna.
Dorothy Hodgkin (1910–1994)
Dorothy Hodgkin
Dorothy Hodgkin 1964-ben kapott Nobel-díjat a fehérjemolekulák szerkezetének meghatározásáért röntgendiffrakciós módszerrel. Ő volt az első nő, aki Copley-érmet kapott a Királyi Társaságtól, és az első brit női tudós, akinek arcképe felkerült egy bankjegyre. Hodgkin határozta meg többek között az inzulin, a penicillin, a B12-vitamin és a koleszterin molekuláris szerkezetét. Kutatásai nagyban hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez és az új gyógyszerek kifejlesztéséhez. Sokan nem tudják róla, de ő volt Winston Churchill unokahúga.
Carolyn R. Bertozzi (1966–)
Carolyn R. Bertozzi
Carolyn R. Bertozzi 2022-ben kapott Nobel-díjat kémiai területen az úgynevezett klikk-kémia és bioortogonális kémia kidolgozásáért, amelyek lehetővé teszik az élő rendszerekben zajló molekuláris folyamatok vizsgálatát. Ő a vezető kutatója annak a projektnek, amely célja az élő sejtek felületén lévő cukormolekulák szerepének feltárása és manipulálása. Ez segíthet megérteni és kezelni olyan betegségeket, mint a rák, az autoimmun betegségek vagy a fertőzések. Carolyn R. Bertozzi több mint 300 tudományos cikket publikált, és számos díjat és elismerést kapott, többek között a MacArthur-ösztöndíjat és az Amerikai Kémiai Társaság Lemelson-MIT-díját.
Fotó: Getty Images, Wikipedia
