Női tudósok, aki megváltoztatták a világot

2021. január 20. |

A férfi kutatók eredményei mindig hangosabbak, pedig rengeteg zseniális nő dolgozik a háttérben azért, hogy jobbá tegyék a világunkat. Összeállításunk a női tudósok előtt tiszteleg!

A koronavírus ellni vakcina fejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar biokémikus, Karikó Katalin ismét megmutatta, mennyire fontos a nők jelenléte a tudományos életben. És egyúttal arra is rávilágított, hogy a női tudósok még mindig nem kapnak annyi elismerést a munkájukért, mint a férfi kollégáik – sőt, arra is, hogy a női kutatókról sokan még most is méltatlan, lealacsonyító stílusban beszélnek. Már ha egyáltalán beszélnek róluk, ugyanis az sem ritka, hogy a női tudósok neve a feledés homályába merül, miközben a hangosabb férfi kollégák gyűjtik be helyettük a tudományos elismeréseket, de a történelemben arra is volt már példa, hogy a férfi kutatók egészen egyszerűen ellopták a nők tudományos eredményeit. A női tudósok előtt tisztelegve bemutatunk öt olyan kutatót, akik munkájukkal segítették megváltoztatni a világot.

1. Jennifer Doudna

A CRISPR névre keresztelt génszerkesztő eljárás szülőanyját 2020-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki munkájáért (Emmanuelle Charpentier kollégájával együtt). Leegyszerűsítve egy olyan módszert dolgoztak ki, amellyel képesek az úgynevezett genetikus ollót átprogramozni, amivel így bármilyen DNS-molekulát elvághatnak és újraírhatnak. Ez a felfedezés számos területen hozott és hozhat a jövőben innovációkat: a növények genetikai módosításától kezdve egészen az újfajta rákterápiákig. Az amerikai Doudna egyébként a Berkeley professzora, és az Innovatív Genomika Intézet (Innovative Genomics Institute) igazgatója.

Olvastad már?

2. Maria Goeppert Mayer

Goeppert Mayer Németországból emigrált az Egyesült Államokba, ahol a Johns Hopkins Egyetemen tanult a nagy gazdasági válság idején. Olyan időszakban kezdett el elméleti fizikával foglalkozni, amikor szinte borítékolni lehetett, hogy nőként úgysem fogják alkalmazni ezen a területen. 1963-ban kapott Nobel-díjat az atommag héjmodelljének megalkotásáért – ezzel Marie Curie után ő lett a második nő, aki fizikai Nobel-díjat kapott. Dolgozott Teller Ede mellett a nukleáris fegyverek fejlesztésével foglalkozó Manhatten-projektben, majd a ’60-as évektől a San Diegó-i Egyetem professzora volt.

3. Rosalind Franklin

Rosalind Elsie Franklin kulcsszerepet játszó kutató volt a DNS kettős hélix struktúrájának felfedezésében, neve mégis a feledésbe merült, és szinte csak férfi kollégáinak jutott az elismerésből. A zsidó származású Franklin 1920-ban született Londonban, és 18 évesen a Cambridge Universityhez tartozó Newnham Women’s College-ban kezdte meg kémia- és fizikatanulmányait. 1946-ban Párizsba költözött, ahol röntgen krisztallográfiával foglalkozott, később pedig elkészítette az azóta világhírűvé vált röntgendiffrakciós képet, ami alapján Watson és Crick tudósok végül kidolgozták a DNS modelljét (és természetesen learatták érte a babérokat). Ezt a képet egyébként Franklin hozzájárulása nélkül mutatták meg Watsonnak.

4. Donna Strickland

A jelenleg 61 éves Strickland 2018-ban kapott fizikai Nobel-díjat (harmadik nőként) a lézerimpulzusokkal kapcsolatos kutatásaiért. A fázismodulált impulzuserősítés eljárása lehetővé tette a minden korábbinál rövidebb és intenzívebb lézerimpulzus létrehozását. Ez pedig azért is fontos, mert ez a technológia elképesztően pontos lézervágást tesz lehetővé, ami a lézeres sebészetben és a lézeres mikromegmunkálásban is áttörést hozó innovációnak számít. Strickland munkája tette például lehetővé a rendkívüli precizitást igénylő lézeres látáskorrekciós műtétek biztonságos és alapos végzését. A kanadai kutató mellesleg két gyerek édesanyja – lánya, Hannah pedig nemrégiben asztrofizikai diplomát szerzett a Torontói Egyetemen.

5. Sau Lan Wu

A hongkongi részecskefizikus neve több mint 1000 tanulmányon felbukkan, kutatóként dolgozik a legendás svájci CERN-nél, és rengeteg nagy hatású felfedezést tett – mégis valószínűleg csak nagyon kevesen ismerik őt. Munkájával hozzájárult a Higgs-bozon elemi részecske felfedezéséhez, de ezenkívül további két, kevésbé ismert elemi részecske felfedezésében is segédkezett. A japán megszállás alatt álló Hongkongban született, ma Genfben élő fizikus eredetileg egyébként művészeti pályára készült, de Marie Curie munkája annyira inspirálóan hatott rá, hogy inkább fizikát kezdett tanulni.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter