Női tudósok, aki megváltoztatták a világot

2021. január 20. |

A férfi kutatók eredményei mindig hangosabbak, pedig rengeteg zseniális nő dolgozik a háttérben azért, hogy jobbá tegyék a világunkat. Összeállításunk a női tudósok előtt tiszteleg!

A koronavírus ellni vakcina fejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar biokémikus, Karikó Katalin ismét megmutatta, mennyire fontos a nők jelenléte a tudományos életben. És egyúttal arra is rávilágított, hogy a női tudósok még mindig nem kapnak annyi elismerést a munkájukért, mint a férfi kollégáik – sőt, arra is, hogy a női kutatókról sokan még most is méltatlan, lealacsonyító stílusban beszélnek. Már ha egyáltalán beszélnek róluk, ugyanis az sem ritka, hogy a női tudósok neve a feledés homályába merül, miközben a hangosabb férfi kollégák gyűjtik be helyettük a tudományos elismeréseket, de a történelemben arra is volt már példa, hogy a férfi kutatók egészen egyszerűen ellopták a nők tudományos eredményeit. A női tudósok előtt tisztelegve bemutatunk öt olyan kutatót, akik munkájukkal segítették megváltoztatni a világot.

1. Jennifer Doudna

A CRISPR névre keresztelt génszerkesztő eljárás szülőanyját 2020-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki munkájáért (Emmanuelle Charpentier kollégájával együtt). Leegyszerűsítve egy olyan módszert dolgoztak ki, amellyel képesek az úgynevezett genetikus ollót átprogramozni, amivel így bármilyen DNS-molekulát elvághatnak és újraírhatnak. Ez a felfedezés számos területen hozott és hozhat a jövőben innovációkat: a növények genetikai módosításától kezdve egészen az újfajta rákterápiákig. Az amerikai Doudna egyébként a Berkeley professzora, és az Innovatív Genomika Intézet (Innovative Genomics Institute) igazgatója.

Olvastad már?

2. Maria Goeppert Mayer

Goeppert Mayer Németországból emigrált az Egyesült Államokba, ahol a Johns Hopkins Egyetemen tanult a nagy gazdasági válság idején. Olyan időszakban kezdett el elméleti fizikával foglalkozni, amikor szinte borítékolni lehetett, hogy nőként úgysem fogják alkalmazni ezen a területen. 1963-ban kapott Nobel-díjat az atommag héjmodelljének megalkotásáért – ezzel Marie Curie után ő lett a második nő, aki fizikai Nobel-díjat kapott. Dolgozott Teller Ede mellett a nukleáris fegyverek fejlesztésével foglalkozó Manhatten-projektben, majd a ’60-as évektől a San Diegó-i Egyetem professzora volt.

3. Rosalind Franklin

Rosalind Elsie Franklin kulcsszerepet játszó kutató volt a DNS kettős hélix struktúrájának felfedezésében, neve mégis a feledésbe merült, és szinte csak férfi kollégáinak jutott az elismerésből. A zsidó származású Franklin 1920-ban született Londonban, és 18 évesen a Cambridge Universityhez tartozó Newnham Women’s College-ban kezdte meg kémia- és fizikatanulmányait. 1946-ban Párizsba költözött, ahol röntgen krisztallográfiával foglalkozott, később pedig elkészítette az azóta világhírűvé vált röntgendiffrakciós képet, ami alapján Watson és Crick tudósok végül kidolgozták a DNS modelljét (és természetesen learatták érte a babérokat). Ezt a képet egyébként Franklin hozzájárulása nélkül mutatták meg Watsonnak.

4. Donna Strickland

A jelenleg 61 éves Strickland 2018-ban kapott fizikai Nobel-díjat (harmadik nőként) a lézerimpulzusokkal kapcsolatos kutatásaiért. A fázismodulált impulzuserősítés eljárása lehetővé tette a minden korábbinál rövidebb és intenzívebb lézerimpulzus létrehozását. Ez pedig azért is fontos, mert ez a technológia elképesztően pontos lézervágást tesz lehetővé, ami a lézeres sebészetben és a lézeres mikromegmunkálásban is áttörést hozó innovációnak számít. Strickland munkája tette például lehetővé a rendkívüli precizitást igénylő lézeres látáskorrekciós műtétek biztonságos és alapos végzését. A kanadai kutató mellesleg két gyerek édesanyja – lánya, Hannah pedig nemrégiben asztrofizikai diplomát szerzett a Torontói Egyetemen.

5. Sau Lan Wu

A hongkongi részecskefizikus neve több mint 1000 tanulmányon felbukkan, kutatóként dolgozik a legendás svájci CERN-nél, és rengeteg nagy hatású felfedezést tett – mégis valószínűleg csak nagyon kevesen ismerik őt. Munkájával hozzájárult a Higgs-bozon elemi részecske felfedezéséhez, de ezenkívül további két, kevésbé ismert elemi részecske felfedezésében is segédkezett. A japán megszállás alatt álló Hongkongban született, ma Genfben élő fizikus eredetileg egyébként művészeti pályára készült, de Marie Curie munkája annyira inspirálóan hatott rá, hogy inkább fizikát kezdett tanulni.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Minden sikeres nő mögött még több sikeres nő áll lipták tímea

Minden sikeres nő mögött még több sikeres nő áll

„Képes lenne a balett megmaradni a csillogó ruhák nélkül is annak, ami?” – interjú Grecsó Zoltán táncművésszel balett

„Képes lenne a balett megmaradni a csillogó ruhák nélkül is annak, ami?” – interjú Grecsó Zoltán táncművésszel