Elegáns, forradalmi, eredeti, felszabadító és azonnal felismerhető. Megannyi jelző, ami a Coco Chanel által tervezett ruhákra igaz volt az 1920-as, ’30-as, ’50-es, ’60-as és ’70-es években is.
A kis fekete ruha
Más tervezők is megalkottak fekete ruhát, de a Chanelé más volt. A Vogue például a Chanel 1926-os fekete ruháit a divat Fordjának nevezte. Addig a nők minden alkalomra más-más stílusú ruhát választottak, de a „kis fekete ruha” ezeket mind kiváltotta. Amikor a világban a „túlöltözés” volt jelen, Coco Chanel a visszafogottság erejét vetette be. Ráadásul a ruha népszerű maradt a nagy gazdasági világválság és a II. világháború utáni időkben is, hiszen a nők akkoriban csak keveset tudtak költeni az öltözködésre. Hollywoodban aztán azért maradt divatban, mert az öltöztetők úgy látták, hogy ez az a ruha, ami mindenhez passzol. Stílusok és gazdasági válságok váltották egymást az elmúlt 100 évben, de a Coco Chanel által megálmodott ruhadarab mit sem veszített a népszerűségéből.
Coco Chanel első kis fekete ruhája 1926-ból
Brossok és ruhaékszerek
Gondoljunk csak bele, hogy 90-100 évvel ezelőtt az arisztokraták még teljesen máshogyan éltek. Páncélszekrényeik tele voltak tiarákkal és drága ékszerekkel, amelyeket nem akartak lecserélni. De Chanel drámai, elegáns barokkos, de egyben modern csecsebecséi olyanok voltak, amelyek még a nemesek figyelmét is felkeltették. Az 1932-ben bemutatott kollekciójában modernnek és szexinek tüntették fel a gyöngyöket.
Könnyedség és szabadság
Coco Chanelnek köszönhetjük, hogy divatos lett a sportosan elegáns, könnyed megjelenés. De a divattervező nemcsak egy új ruhadarabot akart behozni a divatba, hanem egy életérzést. Azt akarta, hogy a nők is magabiztosnak érezzék magukat az akkor még nagyon különc szettekben, amelyeket ma talán a túlméretezett jelzővel illetnénk.
Tweed kosztüm
A tweed szeretetét egy szerelemnek köszönthette. Amikor ugyanis Wesminster hercegének szeretője volt, a férfi bemutatta őt egy vidéki tweed szövőműhely tulajdonosának. A divattervező 1928-ban kezdett el kísérletezni a korábban csak sportruhákhoz használt anyaggal. Így születtek meg a buklé kosztümök, amelyeket kezdetben leginkább a bézs árnyalataiban készített el, később azonban a barna, a kék és a rózsaszín változatok is megjelentek. A kosztümök rövid blézerei és a térdig, vagy térd alatt érő szoknyái követték a test vonalát. A buklékosztüm nagy kedvence lett Grace monacói hercegnének, de Jackie Kennedy is szívesen viselte. Amikor Karl Lagerfeld újraálmodta Chanel ikonikus ruháját, a szoknyák és a blézerek hosszából is lecsípett néhány centit.
Jackie Kennedy egyik Chanel darabja
Jersey
A rugalmas anyagot sokáig csak a férfi alsóneműkhöz használták, egészen addig, amíg Coco Chanel nem változtatott ezen. Az anyagból készült ruháit viszonylag olcsón állították elő, így azok is megengedhették maguknak, akik nem tudtak sok pénzt költeni az elegánsabb megjelenésre.
A kéttónusú cipő
1957-ben mutatta be kollekciójában azokat a cipőket, amelyek két színből álltak, közepes magasságú sarokkal rendelkeztek, és egy apró pánttal a bokához lehetett kötni. A lábbeliket Chanel úgy tervezte meg, hogy azok tökéletesen passzoljanak a tweedkosztümökhöz, így a vásárlók egyből két terméket is vehettek. Coco Chanel azt mondta, négy pár cipő elengedő ahhoz, hogy minden alkalomra fel tudjunk öltözni. Bár idővel a kéttónusú cipő sokat változott – megjelentek például a balerina fazonok –, soha nem ment ki a divatból.
Forrás: Telegraph Fotó: Getty Images, Profimédia
