Mindenkit kiborítanak a turisták
Aki Velencébe szeretne látogatni, annak mostantól 5 eurós belépődíjat kell váltania, ha nem akarja, hogy a nyakába varrjanak egy akár több száz euróig is terjedő bírságot. A város vezetése egyébként nem abból a célból hozta meg ezt a döntést, hogy minél több pénzt csalogassanak ki a Rialto hídnál fotózkodó turistákból, hanem azért, hogy így tegyék élhetővé a napi 110.000 turista által látogatott várost.
Velence lakói már régóta szenvednek a tömegturizmus által okozott károktól és elegük van a hatalmas tengerjáró hajókból, a város ökoszisztémáját, illetve történelmi és kulturális örökségét pedig a korlátozásokon kívül maximum lezárással lehetne megvédeni az odautazóktól. Az olcsó repülőjegyek ugyanis magukkal hozzák azt a kellemetlen mellékhatást is, hogy rengetegen igyekeznek kipipálni bakancslistájukról a népszerű desztinációkat, miközben azok történelmében már nem merülnének el ennyire szívesen. Az eredmény: többek között lökdösődés, tömeg és rengeteg szemét. Luigi Brugnaro, Velence polgármestere abban bízik, hogy az idegenforgalmi díjjal csökkenthetik a turistaáradatot és javíthatják a lakosok életminőségét, és az utazók talán nyitottabbá válnak a lassabb, többnapos tartózkodásra az egynapos rohanás helyett, akár a kevésbé forgalmas napokon is.
Velencéhez hasonlóan a skóciai Orkney-ben és Marseille-ben is korlátozást vetettek ki a tengerjáró hajók utasaira, hogy csökkentsék a várost ellepő turistaáradatot. Hasonló okokból borultak ki az utazók által szintén kedvelt, bájos Hallstatt lakói is, akik blokádot szerveztek a tóparti város fő bekötőalagútjához. Az osztrák turistacélpontnak mindössze 800 lakosa van, de naponta körülbelül 10 000 látogató lepi el az utcáit, ami több mint 1000%-os telítettséget jelent.
Az évente 1,5 millió látogatót fogadó Dubrovnikban a poggyásszal közlekedő turisták verték ki a biztosítékot a helyiek körében, ezért tavaly nyáron kitiltották a gurulós bőröndöket a macskaköves óvárosból – aki megszegi a korlátozást, annak egy 265 eurós bírságot kell kipengetnie. A város vezetése emellett egy animációs kisfilmet is készített a turistákat helyes viselkedésre okító, Tiszteld a várost kampány keretein belül, amelyben többek között arra figyelmeztetik az odautazókat, hogy tilos félmeztelenül sétálni a belvárosban vagy nem szabad eldobni a cigarettacsikkeket.
Rómában a hatóságok korlátozták a népszerű látványosságoknál, például a Trevi-kútnál és a Spanyol lépcsőnél való üldögélést, Amszterdamnak pedig főként azokból a hedonista brit fiatal férfi turistákból lett elege, akik minden földi jót szeretnének megtapasztalni Hollandia fővárosában. A városi tanács tavaly nyáron a fenntarthatóságra hivatkozva bezárta a belvárosban található sétahajó-terminált, tavasszal pedig egy példátlan online kampányt indított útjára: amikor az Egyesült Királyságban valaki rákeres az interneten az amszterdami bulikra vagy a piros lámpás negyedre, hirdetések sora figyelmezteti őt a pénzbírságokra, letartóztatásra, a kórházi kezelésre és a helyes viselkedésre.
Egyre több a turista, egyre kisebb a kapacitás
A bolygót körülbelül 7 milliárdan lakjuk, de ebből közel 1,3 milliárd turista járta a világot a tavalyi évben. A legnépszerűbb úti céloknak számító államok gazdaságilag továbbra is támaszkodnak a látogatóikból származó bevételre, de a környezetükre tekintettel nem lévő, tömegesen érkező utazók annyira leamortizálják a környezetet és a látványosságokat, hogy a helyiek többségének elege lett.
Turisták a Trevi-kútnál Rómában
A tömegturizmus nemcsak a helyiek életét teszi pokollá, hanem az éghajlatváltozás egyik fő indikátora is, ugyanis az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) szerint 2030-ban a turizmusból származó, közlekedéssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 25%-kal nő a 2016-os 5,3%-as szinthez képest. A Nagy-korallzátonyt és a thaiföldi Maya-öblöt leamortizálják a szabadtüdős merülés miatt érkező természetjárók, a horgonyzó sétahajók és a búvárok, akik folyamatosan fogdossák a víz alatti növényeket. Ezek a problémák a turistacélpontok lakóit is érintik: sok helyen kilakoltatják őket, hogy minél több ingatlant használhassanak üdülőhelyként, ennek következtében emelkednek a lakásárak, és mivel a turisták száma jóval meghaladja a helyiekét, a kis ősi közösségek is veszélybe kerülhetnek.
A túlzsúfolt utcák ugyanígy kellemetlenséget okoznak a látogatók számára is, akik hosszú sorokban álldogálnak, nem tudnak előzetes foglalás nélkül múzeumokat és nevezetességeket látogatni, egyre drágább belépőket fizetnek, és borsosabb összegeket adnak ki a helyi éttermekben is. Justin Francis, a fenntartható utazásra összpontosító Responsible Travel vezérigazgatója azt mondta a National Geographicnak, hogy a közösségi média a turizmust a legfőbb látványosságokra koncentrálta, és az utazók egyre növekvő száma csak még tovább fokozza a problémát, miközben a turistacélpontok kapacitása véges.
A fenntarthatósági projekteket támogató francia startup, a Murmuration műholdas adatok felhasználásával figyeli a turizmus környezeti hatásait. Információik szerint az utazók 80%-a a világ turisztikai célpontjainak mindössze 10%-át keresi fel. Az UNWTO előrejelzése szerint pedig 2030-ra a turisták száma világszerte eléri az 1,8 milliárdot, ami valószínűleg még nagyobb nyomást fog helyezni a már amúgy is túl népszerű úti célokra.
Az elmúlt években a turizmus volt a Covid-járvány által leginkább sújtott iparág, az UNWTO szerint a nemzetközi utazók száma 72%-kal esett vissza 2020-ban. A számuk viszont azóta rohamosan növekszik, és várhatóan már az idén eléri a világjárvány előtti szint 95%-át. Noha az előrejelzések szerint 2033-ra az idegenforgalmi ágazat a világgazdaság 11,6%-át fogja kitenni, az előrejelzések szerint egyre többen érdeklődnek a fenntarthatóbb utazás iránt: a Booking.com 2022-es felmérésében a megkérdezettek 64%-a mondta azt, hogy akár távol is maradna a forgalmas helyszínektől, ha ezáltal elkerülhetik a torlódást.
Fotó: Getty Images
