Így fogadtasd el a környezetteddel, hogy a fenntartható turizmust pártolod

2020. augusztus 24. |

Ma már szerencsére egyre elfogadottabb és szélesebb körű a zöld szemlélet, amely a gasztronómia, a szépségápolás és a divat mellett a turizmusban is elkezdi lassan kifejteni a hatását. Ahogyan sokszor a vegán életmódnak, úgy az ökoturizmus mellett letett voksnak is megvannak a nehézségei - legalábbis ami a környezetünket illeti.

Talán már megszoktátok, hogy a Marie Claire magazinnál kiemelt fontossággal kezeljük a zöld, vagyis a fenntarthatóságot célzó témákat, amelyek nemcsak a szépség- és divatrovatainkban, de az utazással kapcsolatos anyagainkban is szerepet kapnak. A szeptemberi lapszámunk Travel mellékletéhez kapcsolódóan most arra keressük a választ Román Boglárka pszichológus segítségével, hogy hogyan lehetünk tudatosabbak az utazás terén, megnézzük, milyen szempontokat érdemes mérlegelnünk, és azt is, hogy amennyiben elköteleztük magunkat a fenntartható turizmus mellett, miként illeszthetjük be ezt viszonylag zökkenőmentesen az életünkbe, pontosabban családi életünkbe…

Első lépések

Az ökoturizmus, vagy fenntartható turizmussal, azaz az ehhez igazodó utazási, szállodai, program vagy épp éttermi vállalásokkal egy célunk van, mégpedig a bolygónkra mért káros hatásokat minél inkább csökkenteni. A természet, vagyis a környezetünk, a vadon élő állatok és a természeti erőforrások védelme szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a turisztikai szektorban, így turistaként sem lehetetlen vállalás ennek megfelelően összeállítani egy úti és programtervet egy családi nyaraláshoz, vagy akár hosszú hétvégéhez.

Számos szálloda és szervezett túra esetében gyakorolnak már valóban valamilyen fenntarthatósági formát, vagy bírnak „ökoelemekkel” a működésüket tekintve. Erről általában a weboldalukon is tájékozódhatunk, jobban rálátva, hogy pontosan milyen ténylegesen „zöld” kezdeményezések miatt érdemes őket választanunk (újrahasznosítási programok, környezetbarát tisztítószerek használata, fenntartható anyagokból szobakulcsok, víztakarékos hotel, vagy épp műanyagmentes övezet).

A közvetlen környezet reakciói – a pszichológus tanácsai

Az egyre csábítóbb utazási csomagok, olcsó fapados repülők, az all inclusive jelzők, a napi tiszta törülközők folyamatos földre dobálásának luxusán átlátva egyre többen fordulunk a néha talán kevésbé kényeztető, de mindenképp realistább szolgáltatások felé, mégpedig a fenntarthatóság jegyében. Ha mi magunk el is határoztuk, hogy az ökoturizmus a jövő útja, a giga ökolábnyomú óriáshotelek, csakis távoli helyekről importáló drága éttermek helyett pedig kizárólag a kulcsos ház, a helyi termelők és a túrázás jön szóba, akkor is adódik a kérdés, hogy a közvetlen családtagjaink vagy a baráti társaságunk tagjai hogyan állnak a kérdéshez. Főleg, ha gyakran utazunk velük…

Láttad már?

Mennyire okozhat feszültséget a közös utak tekintetében, ha mi „zöldek” és kifejezetten tudatosok vagyunk, de a barátaink, a hozzátartozóink nem?

Miután mindez véleménykülönbözőség, ahol egymásnak ellentétes nézőpontok állhatnak fent, természetesen felmerülhet feszültség, konfliktus, szélsőségesebb esetben egymás minősítése, érvénytelenítése is egy hasonló utazási program összeállításánál, megtervezésénél. A „zöld” fél a másik fél számára jó eséllyel idegen, újszerű érveket képviselhet. Ekkor érdemes számolnunk a szociálpszichológiában ismert jelenséggel, a kognitív disszonanciával is.

Ez mit jelent pontosan ebben az esetben?

Az elmélet alapgondolata, hogy ha valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, amelyet csökkenteni, redukálni igyekszünk. Ilyenkor többféle stratégiát alkalmazhatunk. Például elfogadhatjuk az ebben az esetben fenntartható turizmus-párti családtag vagy barát meggyőző érveit. De beindulhat a „savanyú szőlő” mechanizmus is.

Vagyis egy ökonyaralás lehet előre „savanyú”, alacsonyabb színvonalú?

Igen, a mesebeli róka története ezt tényleg hatásosan meséli el: a róka azokra a szőlőfürtökre, amelyeket képtelen volt elérni, ráfogta, hogy savanyúak, tehát nem is érdemes megszerezni azokat. Láthatjuk, a róka ezáltal tudta oldani azt a frusztrációs érzését, ami a sikertelen próbálkozásait kísérte. Ebben az esetben fontos, hogyha meg tudjuk magunkat győzni arról, hogy a korábbi elképzelésünk felé tett elköteleződésünk, annak félreismeréséből, téves megítéléséből származott, a kellemetlen érzésünk jelentősen csökkenthető és áttérhetünk új, zöldebb nézőpontok befogadására.
A „savanyú szőlő” megoldás kiegészítő mechanizmusa az „édes citrom” megközelítés, amely során arra törekszünk, hogy felfedezzük a számunkra kellemetlen dolgok kedvező oldalait is. Ha tehát számunkra nem érthető és bosszantó a meggyőző nézőpontja, dönthetünk úgy, hogy igyekszünk benne felfedezni a számunkra elfogadható érveket és oldalt is.

Adódhat-e komolyabb konfliktus abból, ha valamelyik fél nem meggyőzhető?

Véleményem szerint ez függ az emberi kapcsolat minőségétől és dinamikájától. Ha ilyen vitába, utazási tervezésbe kezdünk egy nem túl „zöld” családtaggal, vagy baráttal, akivel együtt szeretnénk utazni, akkor számolnunk kell a másik fél vitakultúrájának fejlettségével is. Ilyenkor bejön a képbe az egymásra való érzékenyítés is, az, hogy mennyire vagyunk meggyőzhetőek, de persze az érvelés mélysége is sokat számít. Tény, hogy bármilyen kérdés képes éles feszültségeket szülni, ha nézőpontok ellentétesek, és az egymáshoz való fordulás eszközei szegényesek.

Hogyan kommunikáljunk jól zöldként? Érdemes végig gondolnunk, mi a cél. Meggyőzés? Érvelés? Román Boglárka pszichológus, pár- és családterapeuta 10 tanácsa következik.

1. Mérjük fel a bizalmi kapcsolatunk mélységét! Érdemes, fontos, indokolt cselekedni, és elmélyülni a vitában?

2. Fejlesszük a vitakultúránkat! Megoldást jelenthet asszertív kommunikációs eszközökkel, én-közlésekkel kommunikálni.

3. Ha két egymásnak ellentmondó nézőpont találkozik, érdemes érvek mentén kommunikálni.

4. Érvelésünk mentén legyünk hitelesek, önazonosak.

5. A sikeres érvelés mellett szólhat, ha statisztikákat mutatunk, történeteket, konkrét példákat, videókat, cikkeket beszélünk át közösen.

6. A meggyőzés pszichológiája szerint attól függően, hogy pozitív töltetről beszélünk, baráti tanácsként, jó szándékként érzékeljük a folyamatot, ha negatív töltetről beszélünk, inkább manipulációként éljük meg a ránk gyakorolt vélemény különbözőséget.

7. Fontos a saját nézőpontunk elmondása mellett megismernünk és megértenünk a másik nézőpontját. A másik fél meghallgatása közben érdemes megtanulnunk félretenni a saját érzéseinket, gondolatainkat. Az őszinte, értő figyelem, a másik lelkiállapotának megértése, a megértésről való visszajelzésünk, az empatikus magatartás nyitottságot vált ki másokból, csökkentjük vele az indulatokat, az ellenállást és a stresszt, ezzel közelíthetünk az együttműködéshez.

8. A meggyőzés során érdemes valódi értéket, értékrendszert közvetítenünk.

9. Szavaink helyett viselkedésünkkel érveljünk, mutassunk példát.

10. A meggyőzés sikeressége attól is függ, hogyan dolgozzuk fel a rendelkezésünkre álló információt. William McGuire folyamatmodellje szerint öt tényező fontos a meggyőzés során: a befogadáshoz szükséges figyelem, megértés, elfogadás, majd a befogadott információ megtartása és a viselkedésünk ehhez történő illesztése.

További izgalmas, az utazással kapcsolatos témákért keresd a szeptemberi Marie Claire-t Travel melléklettel!

Megjelent a szeptemberi Marie Claire

Megjelent a szeptemberi Marie Claire

Eke Angéla színésznővel a címlapon jelent meg a szeptemberi Marie Claire. A magazinhoz 84 oldalas Utazás mellékletet is készítettünk, telis-tele belföldi úti célokkal, tippekkel és utazáshoz kapcsolódó élettörténetekkel.

 

Fotó: Unpsalsh

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás