- Egy nyár sem múlhat el kötelező olvasmányok nélkül.
- A filmre adaptált irodalmi klasszikusokkal könnyebben meg lehet barátkozni, mint a kötelező olvasmányok bújásával.
- Összeszedtünk öt magyar irodalmi klasszikust filmen.
Amíg iskolás az ember, a nyár leginkább a pihenésről szól. Na meg persze a kötelező olvasmányokról! Elég valószínű, hogy nem a vaskos, száz évvel ezelőtti nyelvezettel íródott könyvek fogják kinevelni a következő irodalomkedvelő generációt, de ez a probléma még nem változtatja meg a kerettantervet. A huszadik századi filmkészítők előszeretettel dolgozták fel a magyar kötelező olvasmányokat, és sok közülük olyan jól sikerült, hogy a mai napig vetítik őket a tévében.
Persze ma már a tévénézés sem túl gyakori. A kötelező olvasmányokat viszont még így is megkedveltethetjük a fiatalokkal, pláne, ha filmen mutatjuk meg nekik, hiszen a legjobban sikerült alkotásokat az interneten is streamelhetjük – talán utána még a könyveket is lesz kedvük elolvasni. Íme öt magyar kötelező olvasmány filmen.
Kötelező olvasmányok filmen
1. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
A Légy jó mindhalálig 1890-es években játszódik Debrecenben. A kötelező olvasmány kiinduló sztorija, hogy helyi kollégium eminens diákja, Nyilas Misi pakkot kap otthonról, édesanyja levelét viszont nem bontja ki, ugyanis szólítja a kötelesség: újságot kell olvasnia a vak Pósalaky úrnak, majd latinra tanítja Doroghyék fiát, Sanyikát.
Misi csodálja Sanyika szép nővérét, Bellát, akinek Török János vasúti tiszt udvarol, és az ő levelezésükben is segít. Pósalaky úrnak megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat, de Misi elveszti a nyertes reskontót. A cédulát megtalálja Török úr, aki megszökteti Bellát. Doroghy és Pósalaky is panasszal él Misire, ám mire kiderül az igazság, a kiábrándult Misi nem akar többé debreceni diák lenni. A kötelező olvasmányból a filmet ide kattintva streamelheted.
2. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Aki a Tanár úr kérem…-et kapja kötelező olvasmánynak, bizonyára sokkal lelkesebb, mintha az Aranyembert adták volna fel. Bauer elkésik az iskolából, és ahogy az lenni szokott, bizony innentől az egész napja rettenetesen telik. Intőt kap matematikából, elhagyja a stilisztika könyvét, a lányok pedig kinevetik őt az utcán.
Mamcserov Frigyes rendező Karinthy humoreszkjeit egyetlen napba sűríti, ezért több csattanó is kimarad, de a középiskolás Bauer Károly színes képzeletében, merészségében és ügyetlenkedésében így is mindannyian magunkra ismerhetünk. A Tanár úr kérem…-et is tudod streamelni, méghozzá ide kattintva.
A Tanár úr kérem… a kötelező olvasmányunk? Nézzük meg filmen!
3. Örkény István: Tóték / Isten hozta, őrnagy úr!
Az Isten hozta, őrnagy úr! 1969-ben bemutatott filmszatíra, amelynek forgatókönyvét a rendező, Fábri Zoltán írta Örkény István Tóték című kisregénye alapján. Az inkább gimnáziumban feladott kötelező olvasmányból készült film hatalmas közönségsiker lett, de hát ez borítékolható volt, hiszen a főszerepekben olyan színészóriásokat láthatunk, mint Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Fónay Márta vagy Venczel Vera. A történet egy kis mátrai faluban játszódik a második világháború alatt.
A tűzoltóparancsnok, Tót fia levelet ír szüleinek, mert a parancsnokának megromlott az idegállapota a partizánok támadásai miatt, ő pedig felajánlotta neki, hogy náluk töltse el a szabadságát. A család abban bízik, hogy a civilben tanítóként dolgozó, de zászlósként a fronton lévő fiuk sorsa jobbra fordulhat, ha próbálnak az őrnagy kedvében járni.
4. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
A kőszívű ember fiait 1965-ben mutatták be Várkonyi Zoltán rendezésében, a főszerepekben Sulyok Máriával, Major Tamással, Bitskey Tiborral, Mécs Károllyal, Tordy Gézával és Béres Ilonával. A kötelező olvasmányból készült film hatalmas sikert aratott: 9,38 millióan látták, így a magyar filmgyártás második legnézettebb alkotása lett. Az 1840-es években játszódó történet a császárpárti Baradlay Kazimir főispán halálával indul.
Özvegye szembeszegül férje végakaratával, mert boldog magyar embernek szeretné látni fiait. Hazahívja őket Pétervárról és Bécsből, de kitört a forradalom, Baradlay Ödön, Richárd és Jenő pedig anyjuk biztatására, apjuk akarata ellenére is 1848 ügye mellé állnak.
5. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Az 1969-ben bemutatott A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc azonos című regénye alapján készült, melyet ma is szinte minden ötödik osztályosnak feladnak kötelező olvasmánynak. A történet Budapesten játszódik 1902 áprilisában a Pál utcai grundon, ahol délutánonként gyerekek játszanak. A fiúk megtudják, hogy a Füvészkertben tanyázó vörösingesek vezérükkel, Áts Ferivel rohamra készülnek, hogy elfoglalják a Pál utcaiak grundját. A fiúk elkezdenek készülni a támadásra, és Boka Jánost választják vezérüknek.
Mindenki más tiszti kap rangot, kivéve a kis vékony, szőke Nemecsek Ernőt, aki közlegény marad. Geréb Dezső szintén a vezéri rangra pályázott, de miután alulmaradt, bosszúból a vörösingesekkel szövetkezik. A gittegylet Nemecseket gyanúsítja árulással, aki, hogy bizonyítsa hűségét, visszaszerzi az Áts Feriék által ellopott grundzászlót. Hősies viselkedése győzelemhez segíti a Pál utcai fiúkat, rá viszont szomorú sors vár.
Fotó: IMDB
