Egy új iraki törvénytervezet lehetővé tenné, hogy akár kilencéves lányokat is férjhez adjanak. Amennyiben elfogadják a javaslatot, a nőjogi aktivisták szerint legalizálnák a gyermekek ellen elkövetett erőszakot, és amellett, hogy még jobban csorbítanák az országban élő nők jogait, a vallási vezetők kezébe is nagyobb hatalmat adnának. Az iraki politikai rendszert uraló síita vallási csoportok már több mint egy évtizede próbálják csorbítani a nők jogait.
A mostaninál is rosszabb jövő várhat a lányokra
Ellentétben a szomszédos Szaúd-Arábiával, Irakban jelenleg nincs olyan férfi gyámrendszer, ami megkövetelné a nőktől, hogy kizárólag a férjük, az apjuk vagy más férfi gyámjuk engedélyét kelljen kérniük az életük bizonyos területein. Az iraki parlamentben augusztus első felében javasolt törvénytervezet azonban felhatalmazást adna a vallási hatóságoknak a családi ügyekben, beleértve a házasságot, a válást és a gyermekgondozást is.
Ha elfogadnák a törvénymódosítást, az katasztrofális hatással lenne a nemzetközi jog által a nők és lányok egyenlőségét biztosító szabályokra. Megszüntetné a nők válással és örökléssel kapcsolatos védelmét, nem beszélve arról, hogy a gyermekházasság fokozott kockázatának tenné ki a lányokat az ellenük elkövetett szexuális és fizikai erőszak, illetve azok káros fizikai és mentális egészségügyi következményeivel szemben, miközben hátráltatná őket az oktatáshoz és a munkához való hozzáférésben.
„Ez katasztrófa a nőkre nézve” – mondta Raya Faiq, a törvénymódosítást ellenző csoportok koalíciójának koordinátora a Guardiannek. „A férjem és a családom ellenzik a gyermekházasságot. De ha a lányom férjhez megy és a férje gyerekként ki akarja házasítani az unokámat, akkor az új törvény ezt lehetővé tenné számára. Nem is tiltakozhatnék. Ez a törvény legalizálja a gyermekek ellen elkövetett nemi erőszakot.”
A törvényjavaslat szerint a házassági szerződést kötő párok választhatnának, hogy a személyi státuszról szóló törvény előírásai vagy az egyes iszlám jogi iskolák rendelkezései legyenek érvényesek rájuk. Ha viszont a párok különböző szektákból származnak, akkor a férj származása döntene.
Ha elfogadják a törvénytervezetet, az iraki nők még nehezebben férnének hozzá az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz
Ez a megállapodás olyan külön jogrendszereket hozna létre, amelyekben a különböző felekezetek eltérő jogokat biztosítanának. Tovább erősítené a szektákat Irakban és aláásná a nemzetközi emberi jog által törvénybe foglalt egyenlőséghez való jogot. A jaafari jogi iskola – amit sok iraki síita muszlim követ – például lehetővé teszi, hogy a lányok kilenc, a fiúk pedig tizenöt éves kortól házasodjanak.
Az iraki személyi státuszról szóló törvény jelenleg a házasságkötés korhatárát 18 vagy 15 éves korban határozza meg, bírói engedéllyel a gyermek érettségétől és fizikai teljesítőképességétől függően, ami egyébként is ellentétes a nemzetközi jogi normákkal.
Az iraki lányok 28%-a férjhez megy 18 éves kora előtt
A törvénytervezet hitelesítené a vallási vezetők által kötött házasságokat is, amelyeket a bíróságok nem vesznek nyilvántartásba és a hatályos iraki személyi státuszról szóló törvény szerint jogellenesnek számítanak. Ráadásul a módosítás azt is lehetővé tenné, hogy az ilyen házasságot kötő férfiakat ne büntethessék meg.
A Human Rights Watch 2024. márciusi jelentése szerint a be nem jegyzett házasságok jelenleg is kiskaput jelentenek a gyermekházasságok számára, amiknek a száma már az elmúlt 20 évben is emelkedett Irakban. Noha az ország az 1950-es évek óta tiltja a 18 év alattiak házasságát, az ENSZ beszámolója szerint az iraki lányok 28 százaléka férjhez megy még 18 éves kora előtt, a be nem jegyzett házasságok 22 százalékát pedig 14 éven aluli lányokkal kötik.
A törvényellenes házasságok a nők egészségügyi ellátáshoz való jogát is csorbítják: általuk nehezebben férhetnek hozzá bizonyos állami szolgáltatásokhoz vagy adott esetben nem tudják anyakönyveztetni a gyerekeiket. Polgári házassági anyakönyvi kivonat nélkül a nők és a lányok nem szülhetnek kórházban, így otthon szülésre kényszerülnek és csak korlátozottan férhetnek hozzá a sürgősségi szülészeti szolgáltatásokhoz, ami növeli az egészségügyi szövődmények kockázatát, amelyek mind az anya, mind a baba életét veszélyeztetik.
A módosítás az elvált nők jogait is sértené. A hatályos jogszabályok szerint amennyiben a férj kezdeményezi a válást, a feleségnek joga van három évig az otthonukban maradni a férj költségére, és két éven keresztül tartásdíjban részesülni. De van olyan felekezet, ahol abban az esetben, ha a feleség szeretné felbontani a házasságot, a bíró a körülményektől függően ítélheti meg a sorsát.
Így még az is megeshet, hogy sok elvált nő nem lenne jogosult a tartásdíjra és a hozományra, vagy arra, hogy a háztartásban maradjon, a gyerekeik pedig életkoruktól függetlenül csak két évig élhetnének velük együtt.
Ezek a nők elveszítenének bizonyos öröklési jogokat is, miközben már a hatályos törvények szerint is kisebb arányban öröklik a szülők vagyonát, mint a férfiak. Egyes vallási törvények értelmében a lányok még ennél is kevesebbet örökölnének, és ha egy családnak nincs fia, aki a szülők halála után megkaphatná a család mezőgazdasági földterületét, az visszaszállna az államra.
Évtizedekkel vetné vissza a haladást
A javasolt módosítás sértené az Irak által 1986-ban ratifikált, nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményt, és gátat szabna a gyermekek jogairól szóló egyezménynek is, amit 1994-ben írt alá a közel-keleti ország.
A törvénymódosítást ellenző koalíció a fővárosban, Bagdadban és több más iraki városban is tiltakozásokat szervezett, miközben a tüntetőket a törvénymódosítás hívei „erkölcsi hanyatlással” és a „nyugati napirend követésével” vádolják. A parlamentben hiába próbálta megakadályozni a szavazást egy 25 női képviselőből álló tömb.
„Sajnos azok a férfi képviselők, akik támogatják ezt a törvényt, maszkulin módon beszélnek és azt kérdezik, hogy mi a baj azzal, ha egy kiskorú házasodik? Szűklátókörűen gondolkodnak. Nem veszik figyelembe, hogy ők a törvényhozók, akik meghatározzák az emberek sorsát…” – mondta Alia Nassif iraki képviselő.
„A 2019-ben Irakban lezajlott tömeges ifjúsági tiltakozást követően ezek a politikai szereplők látták, hogy a nők társadalmi szerepe erősödni kezdett. Úgy érezték, hogy a feminista, genderfókuszú és női szervezetek, valamint a civil társadalom és az aktivista mozgalmak veszélyt jelentenek a hatalmukra és státuszukra, ezért elkezdték korlátozni és elnyomni őket” – mondta Nadia Mahmood, az iraki székhelyű Aman Women’s Alliance nőjogi szervezet társalapítója.
2021 óta az Iránhoz kötődő frakciók politikai koalíciója uralja az iraki politikai rendszert. Azóta több saría-orientált törvényt is ratifikáltak, köztük egyet a vallási ünnepek elfogadásáról, egy másikat pedig a melegek és transzneműek kriminalizálásáról. A tiltakozók attól tartanak, hogy gyermekeik még az eddigieknél is keményebb jövő elé néznek, ha elfogadják a törvénymódosításokat. A parlament már 2014-ben és 2017-ben is próbált ratifikálni hasonló törvénymódosításokat, de végül egyiket sem sikerült elfogadniuk.
Forrás: Guardian, Human Rights Watch, Girls Not Brides Fotó: Getty Images
