Az európai éttermek gyerekmenüin többnyire ugyanazok a népszerű tételek köszönnek vissza: sült krumpli rántott csirkefalatokkal, mini pizza, paradicsomszószos spagetti. Valahogy természetesnek vesszük, hogy ezek a szénhidrátban gazdag, zöldségeket legfeljebb nyomokban tartalmazó komfortfogások a gyerekek ösztönös ízlésének kiválasztottjai, pedig amikor Johann Hari brit szerző arról kérdezte a japán kisiskolásokat, hogy mik a kedvenceik, a gyerekek olyasmiket válaszoltak, hogy „párolt brokkoli”, „olajos hal” vagy „algasaláta”.
Gregg Segal, a Times szerzője két éven keresztül dolgozott azon a fotósorozaton, amely bemutatja, hogyan esznek a gyerekek a világ körül. A különböző városokban kiválasztott egy-egy gyereket, akit arra kért, egy héten keresztül naplózza táplálkozását – majd a hét végén készített egy portrét a gyerekről és az általa elfogyasztott heti menüről. Az amerikai gyerekek körül többnyire óriási pizzaszeletek, gyorséttermi csomagok, cukros üdítők és csokoládék hevernek, de a Nizzában élő Rosalie mellett már grillezett hal, szardínia és tonhalsaláta is akad, az olasz Andrea étrendjében pedig megfér egymás mellett a pizza, a friss görögdinnye, a nutellás kenyér és a zöldsaláta is.
Európai szemmel a legszokatlanabb talán az ázsiai gyerekek táplálkozása lehet, a kulturális különbség azonban nemcsak a konyhában, hanem az egészségnevelésben is markánsan jelen van. Magic Pill című kötetében Hari külön fejezetet szentel a japánok táplálkozási szokásainak, mivel már jó ideje Japánban a legalacsonyabb az elhízottsági ráta az egész világban. Az országban az egészséges táplálkozási szokásokat szorgalmazó komplex központi intézkedések része a legfiatalabb korosztály edukálása is: a gyerekek már egészen kicsi kortól tanulnak az élelmiszerekről és tápanyagokról, emellett minden iskolába dietetikus segít összeállítani a megfelelően diverz, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendet. A tét hatalmas, ugyanis ezek a korai szokások jó eséllyel meghatározzák, hogyan táplálkoznak majd a gyerekek felnőttként, így pedig azt is, hogy milyen várható élettartam, általános egészségi állapot (és mindezekből fakadóan társadalmi státusz) elé néznek.
Nem ízlik a zöldség az európai gyerekeknek, a szegényebb országokban már az első években sem jutnak megfelelő táplálékhoz a kicsik
A WHO 2021-es felmérése szerint az európai gyerekek csupán 42.5 százaléka fogyaszt friss gyümölcsöt és csak 22.6 százalék friss zöldséget minden egyes nap. Ezzel szemben a gyerekek körülbelül 10 százaléka eszik napi szinten édességeket és 9,4 százalék fogyaszt mindennap cukros üdítőket. A WHO hangsúlyozza, hogy az egyes európai országok között szignifikáns eltérések vannak, ezzel együtt általánosságban kimondható, hogy sürgősen meg kellene változtatni a gyerekek táplálkozási szokásait – leginkább a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztásra fókuszálva. A táplálkozással, testmozgással és az elhízás csökkentésével foglalkozó európai WHO-szerv vezetője, Dr. Kremlin Wickramasinghe hangsúlyozza, az egészséges étrend része a friss zöldségekre és gyümölcsökre támaszkodó étrend, emellett kerülni kell a magas zsír- és cukortartalmú feldolgozott élelmiszereket.
Az UNICEF szintén 2021-ben jött ki aggodalmas hangvételű Child Nutrition Reportjával, amelyben a gyerekkori elhízásra és alultápláltságra is kitértek. Az UNICEF jelentése egyenesen krízisről beszél a gyerekek táplálkozása kapcsán, amelynek különösen az első két életévben van kiemelt jelentősége. Ha a gyerekek nem jutnak megfelelő táplálékhoz ebben az érzékeny időszakban, azzal az egészséges fejlődésük forog kockán, ami későbbi életkilátásaikat (például jövőbeli jövedelmüket) is meghatározhatja. A másik markáns probléma a cukros, zsíros és sós élelmiszerek fogyasztása, amely túlsúlyhoz és a vele együtt számos egészségügyi problémához vezethet.
A jelentésből kiderül, hogy a 6-23 hónap közötti gyerekek körében három gyerekből kettő nem kapja meg az egészséges növekedéshez és fejlődéshez szükséges megfelelő táplálékot. A gyerekek körülbelül fele nem jut hozzá megfelelő mennyiségben olyan kulcsfontosságú, tápláló élelmiszerekhez, mint a zöldségek és gyümölcsök, illetve a tojás, a hal- és húsfélék. Különösen veszélyeztetettek a szegényebb régiókban élő gyerekek: Latin-Amerikában a 6-23 hónapos gyerekek közel kétharmada (62 százalék) nem kap megfelelően változatos ételeket, emellett problémás területnek számítanak még Kelet- és Dél-Afrika, illetve Ázsia déli részének bizonyos régiói.
Az UNICEF kutatásából az is kiderül, hogy rengeteg családnak okoz nehézséget a tápláló, egészséges élelmiszerek megvásárlása, hiszen egyre jellemzőbb, hogy az élelmiszerek házi megtermesztése helyett a boltok kínálatainak vagyunk kiszolgáltatva. A limitált jövedelmű családok általában az élelmiszer mennyiségét priorizálják, nem a minőséget, vagyis olcsóbb, de rossz minőségű ételek igyekeznek megtölteni a gyerekek hasát.
Elhízottak, és nem is esznek igazán jól a magyar gyerekek
Az elmúlt évek hazai kutatásai a magyar gyerekek táplálkozási szokásairól is szomorú képet festenek. Egy pár éves felmérésből kiderült például, hogy a 4-10 év közötti magyar gyerekek közel negyedének (23 %) van súlyfeleslege, amivel Magyarország az élmezőnyben van az európai országok között. Ennek részben az lehet az oka, hogy a magyar gyerekek zsírfogyasztása jócskán meghaladja az ajánlott mennyiséget – ezt egyébként főleg zsírosabb húsok és felvágottak formájában viszik be. Ugyanígy 3-4-szer több sót fogyasztanak a gyerekek, mint kellene, ezzel szemben az ómega-3 zsírsavakból – amely főleg halakban található meg – messze nem esznek eleget. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az óvodások és kisiskolások naponta átlagosan 263 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ami még mindig elmarad a napi 400 grammos ajánláshoz képest. De ugyanígy hiányoznak a teljes értékű gabonák és a rostok is a kicsik étrendjéből.
Szinte minden szakember egyetért benne, hogy ezen leginkább akkor lehetne változtatni, ha a szülők maguk is egészségesebb táplálkozási szokásokat alakítanának ki, amiket aztán következetesen át is adhatnának a gyerekeknek. Az elmúlt években sok alulról jövő és központi intézkedés célozta a gyermekétkeztetés reformját világszerte (több-kevesebb sikerrel), a legfontosabb mégis az volna, hogy a szülők az első pillanatoktól kezdve átadják az egészséges étkezési szokásokat és formálják az ételekkel való egészséges viszonyt. Utóbbi szempontjából fontos például, hogy ne jutalmazzuk folyton étellel a gyerekeket, illetve hogy ne különböztessünk meg „jó” és „rossz” ételeket. A dietetikusok ajánlása szerint a legjobb, ha a család együtt eszik és a gyerekek is láthatják, hogy a szülők szívesen esznek egészséges, tápláló ételeket.
Ahogyan a japán példából látszik, a gyerekekben nincsen velük született ízpreferencia a hamburger vagy a paradicsomos tészta javára. Nem születnek úgy, hogy kiköpjék a brokkolit és imádják a gumicukrot. Nincsen „szükségük” a cukros üdítőkre és a mesterséges ízfokozókba hempergetett olajos chipsekre. Vagyis javarészt rajtunk, szülőkön múlik, hogy milyen ételeket esznek – most, és később, felnőttként.
Forrás: UNICEF, WHO, Time Fotó: Getty Images
