Fotó: Profimédia – Red Dot
Előállítani vagy alkotni?
A trendeket figyelve a robotok néhány éven, évtizeden belül akár teljesen ki is szoríthatnának bennünket a munka világából – ha nem volnának olyan tevékenységek, amelyeket kizárólag emberek végezhetnek el. Nemigen lesz pótolható az olyan munkavégző, aki emberekkel foglalkozik – például a pszichológus, a csapatépítő, fejlesztő szakember, de még az orvos sem, hiszen a pácienshez fűződő személyes kontaktus a gyógyítás fontos része. Azt gondolhatjuk, hogy a technológia fejlődésével éppen a kapcsolatteremtés, a személyesség szorul majd háttérbe, de lehet, hogy pont emiatt értékelődik fel újra a kontaktus, az érintés. Ezért lesz mindig munkája a masszőrnek, a személyi edzőnek, és ezért jósolják a szexipar újbóli fellendülését is.
Danics Ágnes szerint nagy reneszánszukat élik a kézműves, egyedi, jó minőségű termékek, legyen az ruha, étel, használati tárgy, és ezekre mindig is igénye lesz egy rétegnek. „A gépek képesek gyorsan előállítani uniformizált termékeket, de ezekkel kevésbé tudjuk kifejezni az ízlésünket, az egyéniségünket. Ezért gondolom, hogy a művészek sem tűnhetnek el, hiszen a ránk zúduló impulzusok és a gépesítés okozta standardizáció miatt szükségünk lesz a friss látásmódra. Az alkotó és közönsége közötti speciális kapcsolat nem helyettesíthető semmi mással, ahogy a legfejlettebb technológiai tudás sem pótolhatja a kreativitást, az alkotást és a kooperációt.”
