- Rég volt már olyan COVID-variáns, ami olyan gyorsan terjedt, mint az idén nyári NB.1.8.1. nevű változat.
- Milyen tüneteket okoz az új koronavírus-változat?
- Megelőzhető valahogy, hogy elkapjuk az idén nyári COVID-variánst?
Magyarországon szeretünk nem tudomást venni arról, hogy a COVID még mindig fertőz, így eszünkbe sem jut, hogy esetleg a fertőzés legújabb variánsa okozza a tüneteinket. Pedig 2025 nyarára olyan koronavírus-mutáció jutott, ami igencsak gyorsan terjed, viszont a tünetei enyhébbek.
Ezt tanúsíthatjuk mi is, mert az egyik nyári táborból pont ezt hozta szuvenírnek haza a gyerekünk. Felmerül a kérdés: miért végeztünk COVID-tesztet egyáltalán?! Egyrészt attól, hogy nem tesztelünk, még ugyanúgy covidosak vagyunk. Másrészt azért jó tudni, hogy mi okozza a betegséget, így azért jobban megmondható az is, hogyan kezeljük, mire figyeljünk, tudjuk, mire számítsunk.
Legfontosabb kérdések az új COVID-variánssal kapcsolatban
Honnan jött az NB.1.8.1 nevű új COVID-variáns?
A COVID új variánsa Kínából indult, és fél év alatt mindenhol elterjed
Az NB.1.8.1 variánst – ami egyébként az omikron egyik leágazása – először 2025 januárjában észlelték Kínában, és az azóta eltelt fél évben elterjedt mindenhol a világon. Kapott egyébként becenevet az új COVID-variáns is: Nimbusnak nevezték el.
A legfrissebb járványügyi megfigyelések szerint a globálisan vizsgált SARS-CoV-2 minták 25 százalékában ez a variáns volt jelen – miközben nyolc héttel ezelőtt ez az arány még csak 2,5 százalék volt.
Kell aggódnunk az új COVID-variáns miatt?
Természetesen ijesztő lehet azt hallani, hogy újabb mutáció bukkan fel, de a fertőző betegségek szakértői szerint a tünetek egyelőre nem térnek el jelentősen az eddig ismert COVID-változatoktól.
Dr. Zachary Hoy, a nashville-i Pediatrix Medical Group gyermekkori fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere a HuffPostnak elmondta: „jelenleg úgy tűnik, az NB.1.8.1 hasonló tüneteket okoz, mint a közelmúltban keringő COVID-variánsok”.
Miért terjed ilyen gyorsan?
Már megint az úgynevezett tüskefehérjékben változott az új COVID-variáns. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tudósai már korábban is kiemelték, hogy ez az a tulajdonság, ami befolyásolja a vírusnak a sejtekhez kötődési képességét. Ez esetben is a hatékonyabb irányba, így gyorsabban terjed az új variáns.
A WHO úgy véli, ezek a mutációk növelik a vírus fertőzőképességét, és egyben csökkenthetik a semlegesítő antitestek hatékonyságát is. Magyarul az új variáns bizonyos szinten képes lehet kikerülni az immunrendszer védelmét.
Ezeket a tüneteket figyeljük
Dr. Amesh Adalja, a Johns Hopkins University Center for Health Security vezető járványügyi kutatója szerint az NB.1.8.1 által okozott tünetek nagyjából megegyeznek a korábbi SARS-CoV-2 variánsokkal.
Dr. Hoy hozzátette: „a leggyakoribb tünetek közé tartozik a száraz, elhúzódó köhögés és az orrdugulás. A legtöbb fertőzött emellett kimerültségre és általános fáradtságra panaszkodik. Bár képesek vagyunk végigcsinálni a napot, mégis többet pihenünk, kevesebb az energiánk.”
További jellemző tünetek:
- láz
- hidegrázás
- torokfájás
- izomfájdalmak
Dr. Hoy szerint „a mostani variánsok általában enyhébb tüneteket produkálnak, mint a téli influenzavírusok, de mindkettő okozhat súlyos szövődményeket is”.
A WHO szerint jelenleg nincs arra utaló jel, hogy ez a törzs súlyosabb megbetegedést vagy nagyobb arányú kórházi kezelést eredményezne. Az egyetlen látványos különbség az, hogy gyorsan terjed.
Mi a helyzet az oltásokkal? Védelmet nyújtanak?
Az új COVID-variáns tünetei szerencsére enyhébbek, viszont az idén nyári mutáció fertőzőbb
Magyarországon igaziból felesleges a COVID-oltások által nyújtott védelemről beszélni, mivel tulajdonképpen senki sem oltatja be magát a betegség ellen.
Mivel az NB.1.8.1 még új variáns, kevés a konkrét kutatás az oltóanyagok hatékonyságáról, de a szakértők szerint nincs ok pánikra. A variáns az omikron JN.1 leszármazottja, amelyre a 2024–2025-ös vakcinák készültek.
Dr. Adalja megjegyezte: „ a vakcinák továbbra is hatékonyan megelőzik a súlyos megbetegedést, habár az újrafertőződés elleni védelem korlátozott és rövid távú”.
Dr. Hoy szerint azoknak érdemes frissíteni az oltásukat, akik:
- idősebbek
- immunhiányos állapotban vannak
- immunrendszert gyengítő gyógyszereket szednek
- vagy egészségügyi dolgozók, akik fokozottan kitettek a betegségnek.
A szakértő szerint, ha már több mint hat hónap telt el az utolsó oltás vagy fertőzés óta, és valaki magas kockázatú csoportba tartozik, érdemes újra beoltatnia magát. Az alacsony kockázatú embereknek viszont jelenleg nincs sürgető szükségük újabb dózisra.
Otthon gyógyuljunk vagy forduljunk orvoshoz?
A legtöbben otthoni környezetben is meggyógyulnak – pihenéssel, bőséges folyadékfogyasztással, és ha szükséges, láz- és fájdalomcsillapítóval. A tünetek általában egy héten belül enyhülnek.
Magas kockázatú csoportok esetén – például idősek vagy gyenge immungyengeségben szenvedők – érdemes orvoshoz fordulni, mivel vírusellenes gyógyszerekkel jelentősen csökkenthető a szövődmények és halálozás esélye. Ezeket az első öt napban kell elkezdeni, hogy igazán hatékonyak legyenek. Itt tehát határozottan lehet értelme a tesztelésnek, hiszen tudnunk kell, mi okozza a tüneteinket.
Mikor forduljunk sürgősen orvoshoz?
Az irányelvek szerint az alábbi tünetek esetén azonnali orvosi ellátásra van szükség:
- mellkasi fájdalom
- nehézlégzés
- zavartság
- ha nehéz felébredni vagy ébren maradni
Dr. Hoy kiemelte: „a legaggasztóbb tünet a légzési nehézség. Ha COVID-fertőzéssel küzdünk és romlik a légzésünk, vagy erős mellkasi fájdalom lép fel, forduljunk háziorvoshoz, ügyelethez vagy sürgősségi osztályhoz azonnal”.
Az új variáns ismét emlékeztet arra: a COVID-19 továbbra is velünk van. Jó hír, hogy a tünetek valóban nem erősek általában és néhány nap alatt tényleg jobban lesz az ember. Mint rutinos covidon átesők, mi is tanúsíthatjuk, hogy nem ez volt életünk legrosszabb COVID-ja, szerencsére.
Forrás: Huffington Post, TIME, WHO, Fotó: Getty Images, Unsplash/A.C., Martin Sanchez
