- Miért nem baj feltétlenül, ha lázunk van?
- Mikor kezeljük a lázat, és mikor hagyjuk dolgozni a testünket?
- A 20. században értettük csak meg, hogy a láz nem maga a betegség, hanem a testünk válasza a betegségre.
Hajnal három van. Nem tudunk aludni. A testünk felváltva remeg és izzad, a homlokunk lángol, a hidegrázás végigfut a gerincünkön. „Belázasodtam” – mondjuk magunknak.
Ez a láz az egyik legrégebbi és legösszetettebb biológiai mechanizmus, amely több mint 600 millió éve kíséri az életet. A láz az evolúció egyik védekező reflexe, amely segít a testünknek felismerni és legyőzni a kórokozókat.
Mégis: az emberiség története során sokáig nem értettük, miért van rá szükség. Az ókori görögök például eret vágtak vagy éheztették a beteget a láz kezelésére, abban bízva, hogy így lehűtik a testet.
Csak a 20. században, a csíraelmélet megjelenésével értettük meg, hogy a láz nem maga a betegség, hanem a szervezetünk válasza rá.
Miért emelkedik a testhőmérsékletünk?
A láz a szervezetünk immunrendszeri riasztása. Amikor a testünk idegen betolakodókat – vírusokat, baktériumokat vagy gombákat – észlel, a hipotalamusz (az agy hőszabályozó központja) feljebb tekeri a termosztátot: belázasodunk.
„A test érzékeli, hogy valami idegen behatolás történt – ilyenkor kicsit megemeli a hőmérsékletet, hogy az immunválasz hatékonyabb lehessen” – magyarázza prof. Mauro Perretti, a Queen Mary University of London immunfarmakológusa.
Az emelkedett hőmérséklet lassítja a kórokozók szaporodását, ugyanakkor hatékonyabbá teszi a fehérvérsejtek munkáját, így azok gyorsabban pusztítják el az idegen mikroorganizmusokat.

Általában 38 fokos testhőmérséklet felett beszélünk lázról
A legtöbb embernél 38°C felett beszélünk lázról, 40°C fölött viszont már veszélyes állapotról, amely hallucinációt, rohamot vagy akár szervkárosodást is okozhat. Viszont az is tény, hogy mindenkinél más számít olyan lázas állapotnak, amikor már rosszul érzi magát.
A láz haszna: ősi és hatékony védekezés
A testünk lázreakciója nem véletlen. A tudósok szerint a láz evolúciós előnyt jelentett:
- segíti az immunsejtek gyorsabb aktiválódását,
- támogatja a gyulladásos válaszokat,
- és elpusztítja a kórokozókat a magasabb hőmérséklet.
A láz tehát nem csupán tünet – hanem a szervezet egyik legősibb fegyvere. Érdekesség, hogy nemcsak mi emberek, hanem még a halak és gyíkok is lázat produkálnak azzal, hogy melegebb környezetbe húzódnak, amikor megbetegszenek.
A rövid ideig tartó láz gyorsítja a gyógyulást és erősíti az immunválaszt, ez egyfajta hasznos kényelmetlenség tehát.
Mikor válik veszélyessé a láz?
Mint minden védekező mechanizmus, a láz is csak addig jó, amíg kontroll alatt marad.
- Tartósan 39–40°C feletti láz esetén fennáll a kiszáradás, agy- vagy szervkárosodás veszélye.
- Kisgyermekeknél előfordulhatnak lázas görcsök is, amelyek bár többnyire ártalmatlanok, mindig orvosi kivizsgálást igényelnek.
A valódi veszély akkor kezdődik, amikor a láz tünete mögött súlyos fertőzés – például tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy szepszis – húzódik meg. Ilyenkor a láz nem ellenség, hanem nagyon fontos figyelmeztető jel, amely mutatja, hogy a testünk nagy csatát vív.
Kezeljük vagy hagyjuk dolgozni a testünket?
A kérdés örök: szedjünk lázcsillapítót, vagy hagyjuk, hogy a testünk végezze a dolgát?
A kutatások szerint a mérsékelt láz gyakran segít legyőzni a fertőzést, különösen, ha nem okoz túl nagy kényelmetlenséget. Azaz tudunk enni, egy kis bágyadtságon kívül nincs más bajunk tőle, aludni is bírunk. Egy 2021-es tanulmány szerint a láz elnyomása akár káros is lehet, mert megakadályozhatja a szervezet természetes védekezését.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a túl magas, tartós láz kezelést igényel. Dr. Perretti szerint érdemes 24–48 órát adni a testünknek, hogy elvégezze a feladatát. De ha a láz nem csökken, vagy új tünetek jelennek meg, orvosi vizsgálat szükséges.
Forrás: BBC Future, fotó: Getty Images, Unsplash/Matteo Fusco