Nagyot változott az ember testhőmérséklete az elmúlt száz évben

2020. január 19. |

A Stanford Egyetem kutatói által publikált friss tanulmány szerint az emberi test hőmérséklete csökkent a 19. század óta, amikor meghatározták, mennyi az emberi test egészséges hője. Ez pedig azt jelenti, hogy az orvosoknak újra kell definiálniuk, mit tekintenek normális testhőmérsékletnek, és mit láznak.

Legyen szó gyomorfájásról, bokaficamról vagy krónikus betegségről, az egyik első dolog, amit az orvosok és nővérek megvizsgálnak, az a testhőmérsékletünk. A normális testhő ugyanis azt jelenti, hogy a szervezetünk úgy működik, ahogy kell. A magasabb hőmérséklet viszont azt mutatja, lázasak vagyunk, és az immunrendszerünk harcol valamilyen fertőzés ellen.


1871-ben határozták meg, mit tekintünk még normális testhőmérsékletnek: 37 Celsius-foknál húzták meg a határt, efölött beszélünk hőemelkedésről vagy lázról. Egy német orvos 25 ezer német páciens testhőmérsékletét mérte meg hónaljban – több milliószor. Ez alapján állapította meg a normálisnak tekintett értéket. Amikor Európa más országaiban és Amerikában megismételték a vizsgálatot, ugyanerre az eredményre jutottak, így maradt a 37 fokos érték.

Történelmi minták
Julie Parsonnet, a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának professzora csapatával három nagy adatbázist elemzett, melyek több mint 677 ezer adatot tartalmaztak közel 190 ezer embertől. Ezeket 1862 és 2017 között gyűjtötték össze. Az első adatbázis testhőmérséklet-értékeit az amerikai polgárháború északi államainak katonái között gyűjtötték össze 1862 és 1930 között. A másodikat az 1971-75 között végzett, egész USA-ra kiterjedő egészségkutatás során vették fel, míg a harmadik, legfrissebb adathalmaz a Stanford Egyetem 2007 és 2017 között összegyűjtött adatait tartalmazta.
Az adatok elemzéséből az derült ki, hogy a legkorábbi, 19. század végén, 20. század elején felvett adatokhoz képest a férfiak és nők testhőmérséklete közel 0,3 fokkal csökkent a 150 évvel későbbi adatok szerint.

Mi az oka a csökkenésnek?
A kutatás vezetője szerint teljesen logikus, hogy csökkenő tendenciát mutat az ember testhőmérséklete. “Magasabbak lettünk, ami megváltoztatja a testhőmérsékletet. Emellett nehezebbek is vagyunk, mint 100 évvel ezelőtt, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy alacsonyabb legyen a testhőmérséklet” – magyarázta Dr. Parsonnet. “Emellett több tápanyaghoz jutunk, egészségesebben táplálkozunk, jobb az egészségügyi ellátás és az általános egészségi helyzet. Van légkondicionálónk és fűtésünk, így kényelmesebben élünk a folyamatosan 20-23 fokos otthonainkban, így nem kerül erőfeszítésébe a szervezetünknek, hogy melegen tartsa a testünket. Nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy belássuk, ezek hatására megváltozik a test hőmérséklete” – folytatta a kutatásvezető.

Jó vagy rossz az alacsonyabb testhő?
Míg a mai kor emberének kevesebb fertőzéssel kell megküzdenie, nem jelenti azt, hogy kevesebb betegség fenyegetné, mint a 19. században: a krónikus betegségek, például a diabétesz és a rákos megbetegedések gyakoribbá váltak az elmúlt évtizedekben. Ez persze még nem jelenti, hogy az alacsonyabb testhőmérséklet összefüggésben lenne azzal, mennyire vagyunk egészségesek.
A kutatók szerint inkább attól a nézettől kellene elszakadnunk, hogy egyetlen, univerzális normális testhőmérséklet-értéket használunk mindenkire. Sokkal inkább egyénre szabottan kellene tekintenünk a testhőre, kalkulálva a magassággal, súllyal, életkorral, napszakkal és az időjárással. “Manapság egyetlen számmal próbáljuk leírni az összes embert, ám ennek semmi értelme, hiszen a különböző emberek normál testhőmérséklete értelemszerűen különböző.”

Forrás: Time
Fotó: Getty Images, Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Cukorfüggőség? Lehet, hogy nem alszol eleget! alvás

Cukorfüggőség? Lehet, hogy nem alszol eleget!