- A wobbler-szindróma neuropátiás megbetegedés, amely főleg a nagyobb testű kutyákat érinti.
- A tünetek az enyhe gyengeségtől a teljes paralízisig sokfélék lehetnek.
- Bizonyos kutyafajták esetében fokozottan fennáll a wobbler-szindróma kockázata: rájuk érdemes extrán odafigyelni.
A bizonytalan, dülöngélő járás az embereknél is leleplezhet neurológiai problémákat, és a kutyák esetében is utalhat egy gyakori betegségre: a wobbler-szindrómára.
Ez a szindróma végtagi fájdalommal és gyengeséggel járhat, súlyos esetekben pedig akár bénuláshoz is vezethet, így kutyatartóként mindenképpen érdemes tisztában lennünk a tüneteivel. Különösen, ha az alábbi kutyafajták egyike a kedvencünk…
Mi is az a wobbler-szindróma?
A wobbler szindróma a wobble angol szóról kapta köznapi nevét: arra utal, hogy a kuya bizonytalanul, dülöngélve jár. A szindróma hivatalos orvosi neve a cervicalis spondylomyleopathia, és a nyaki gerincszakasz betegsége.
Ilyenkor csigolyák deformitása vagy instabilitása miatt a gerincvelő és a nyak idegvégződései megnyomódnak, ez pedig különböző neurológiai tünetekhez vezet.
Ilyen tünetek lehetnek:
- gyengeség, bizonytalan járás
- végtaggyengeség (főleg a hátsó lábakban)
- fájdalom (akár a nyak akár a végtagok területén)
- mozgáskorlátozottság, súlyos esetekben végtagi bénulás
Gyanú esetén a betegség CT vagy MRI vizsgálat segítségével igazolható, de vannak bizonyos kutyafajták, ahol eleve nagyobb eséllyel gyanakodhatunk erre a problémára.
Wobbler-szindróma: ezek a kutyafajták vannak a leginkább veszélyben
Általánosságban elmondható, hogy ez a betegség leginkább a nagytestű kutyákat veszélyezteti. Közöttük is vannak azonban olyan kutyafajták, melyeknél kifejezetten magas lehet a wobbler-szindróma kockázata.
A wobbler-szindrómára hajlamos kutyafajtákért kattints a galériára!
A hétköznapi megfigyelés szintjén gyanús lehet, ha kutyánk sír, amikor lábára áll, látszólag kellemetlenséget él meg lépcsőzés közben (vagy hirtelen megijed a lépcsőzéstől), biceg valamelyik lábára, vagy emelgeti, nyalogatja a lábát, illetve ha lógatja a fejét járás vagy futás közben.
Ha a tünetek alapján wobbler-szindrómára gyanakszunk, fontos, hogy minél előbb orvoshoz vigyük kedvencünket.
Mit tehetünk ellene?
Az állatorvos alapvetően kétféle módon kezelheti a wobbler-szindrómát:
1. Konzervatív, gyógyszeres kezeléssel
2. Vagy műtéttel
A kutya állapota és a probléma súlyossága is nagyban meghatározza, hogy melyik megközelítésre van szükség. A műtét sikeresebb gyógyulást ígérhet, ugyanakkor kockázatokat is hordoz.
A konzervatív kezelés része a kímélő életmód és a különböző gyulladáscsökkentő készítmények szedése. Emellett vannak olyan életmódbeli szempontok, amelyekre érdemes odafigyelni kutyánk esetében, hogy enyhítsük a tünetek súlyosságát:
- súlykontroll (hogy az állat ne terheljen túl nagy súlyt a lábakra)
- rámpák és szőnyegek (bármi, ami megkönnyíti kutyánknak a mozgást)
- a körmök rendben tartása
- táplálkozás és táplálék-kiegészítők (kifejezetten jók az ízületi fájdalmakra, gyulladásra fejlesztett spéci kutyavitaminok és tápláló hozzávalók)
Ha ezekre odafigyelünk, nagyon sokat segíthetünk kedvencünknek, és talán még a műtétet is el tudjuk kerülni: fontos persze, hogy végig konzultáljunk állatorvosunkkal.
Forrás: BigBarker Fotó: Getty Images, Unsplash
