Sörözni elegánsan is lehet, sőt maga a sör is gasztronómiai élvezeti forrássá nőheti ki magát, ha készítői túllépnek a hagyományos kereteken, és rendhagyó fajtákkal kísérleteznek, például egy gintonik ihletésű sörükbe uborkát és tonikot is tettek. Simonfai Balázs és Csanád Márton huszonévesen alapították a Hara’Punk vándorsörfőzdét, és újhullámos prémium söröket készítenek nagy sikerrel. Elhivatottan dolgoznak azért, hogy a magas minőségű söreiket minél szélesebb közönséghez tudják eljuttatni. Tevékenységükre az UniCredit Korszakalkotók mecénás program is felfigyelt, Balázs és Marci az Ízvilág kategória három döntőse között szerepel.
Mikor ittátok az első pohár sört az életetekben?
Balázs: Nem emlékszem pontosan, valószínűleg gyerekként belekortyoltam a felnőttek sörébe, de tudatosan később ihattam meg az első sörömet. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy egyáltalán nem ízlett, nem szerettem meg a sört. Nyilván valami gyári, ipari sörrel találkoztam akkor. Később egyszer elmentem a családommal egy étterembe, és ott egy belga sört kóstoltam meg. Az nagyon megtetszett. Annyira más karaktere volt, mint a megszokott ipari söröknek. Talán húszéves lehettem, amikor keményebben elkezdtem sörözni a barátaim hatására. Ahogy elkezdtünk Marcival sört főzni, úgy alakult ki az ízlésünk a sörökkel kapcsolatban. Kinyílt egy nagy ajtó előttünk, felfedeztünk rengeteg új sört. Akkoriban nyitott a Csak a jó sör nevű elosztó központ, ahol nagyon sokféle jó sört lehetett kapni.
Látszik, hogy összeszokott páros vagytok. Mikor kezdődött a barátságotok?
Balázs: A középiskolás évek alatt volt egy nagy társaság, amelynek mind a ketten a tagjai voltunk. A kapcsolatunk akkor vált szorosabbá, amikor elkezdtük az egyetemet. Mind a ketten a Pázmányra jártunk Piliscsabára, Marci nyelvészetet tanult, én filmtörténetet. Rengetegszer mentünk közösen busszal, az út jó egy órát tartott, ez alatt az idő alatt rengeteget beszélgettünk.
A bölcsészet messze van a sörkészítéstől. Mikor fordult komolyabbra a sörök iránt érzett szenvedélyetek?
Marci: Már akkor, amikor elkezdtünk sört főzni. Az első években egyáltalán nem hittük, hogy mi ezt valaha komolyan, hivatásszerűen csináljuk majd. Tanultunk és mellette sokszor főztünk otthon sört, ami vagy ilyen lett, vagy olyan. Egyszer az egyiket megmutattuk Bart Daninak, aki akkor szervezte a Főzdefeszteket, a minőségi sörök seregszemléjét, mert érdekelt minket egy független vélemény. Dani ajánlotta, hogy béreljünk ki egy sörfőzdét, és főzzük le nagyban is a sörünket. Ezt magunktól nem mertük volna meglépni, akkor, 2011-ben még azt sem tudtuk, hogy létezik ilyen lehetőség. 2012-ben részt vettünk a harmadik Főzdefeszten az első sörünkkel, ami megnyerte az Év kedvenc söre díjat. Ettől akkor sokkot kaptunk, de még így is csak évente háromszor-négyszer főztünk sört a fesztiválokra. Ami megmaradt a végén, azt értékesítettük. Akkor vált komollyá a dolog, amikor befejeztük az egyetemet. Ideális váltás volt, nem volt rajtunk üzleti kényszer, ami az elején megölhet egy vállalkozást. Szabadok voltunk, a lényeg az volt, hogy a végén ne legyen mínusz.
Mikortól lett belőle igazi üzleti vállalkozás?
Marci: Komollyá úgy négy éve vált a dolog. Jelenleg két lábon állunk, a sörfőzés mellett van egy házi sörfőző iskolánk, a Brew!Stúdió, ahol arra tanítjuk az embereket, hogyan lehet otthon, a saját konyhájukban jó sört főzni. Járnak hozzánk kocsmárosok, bártulajdonosok és kíváncsi emberek is, akiket egyszerűen csak érdekel, mi történik a sörfőzés során. Meg sörkóstolókat is szervezünk. A borhoz sok embernél társul már egy alaptudás, a sör esetében ez nincs még meg. Ezt szeretnénk szintre hozni.
Sokan főznek sört Magyarországon?
Balázs: Kb. 70 sörfőzde van hazánkban, viszonylag sokan foglalkoznak sörfőzéssel. Ennek a társaságnak van egy megszállott, őrült rétege, akiknél nincsenek szabályok, mindent megfőznek, ami az eszükbe jut. Az újhullámos sörfőzök nem ragadnak le annál, hogy a sör csak a klasszikus alapanyagokból állhat: víz, komló, maláta és élesztő. Ez a szemlélet Amerikából jött a ’80-as évek végén, igenis lehet jó sört főzni más alapanyagokból, más hozzáállással. Nagy divat mostanában például a milkshake sör. Ez egy fantázianév, onnan ered, hogy a sörbe laktózt tesznek, amitől lesz egy tejes beütése az italnak. A komlók világa is különleges, ahány komlófajta, annyi íz. Nagy játszótér, ami körülöttünk van, és az a fantasztikus benne, hogy hatalmas a szabadság.
Hogyan kerültetek az UniCredit programba?
Marci: Meglepetésszerűen. Első körben ajánlásokat gyűjtöttek, mi egyáltalán nem is tudtunk róla, hogy a mi nevünk is szóba került. Aztán jött egy telefonhívás, amitől eldobtuk az agyunkat.
Az, hogy a művészetekben kellenek a mecénások, érthető, de ti egy üzleti vállalkozás vagytok, akiknek könnyebben megy a pénzkeresés. Miért van szükségetek külső segítségre?
Balázs: Az elejétől kezdve őrizzük a függetlenségünket, ezért befektetővel soha nem dolgoztunk. Emiatt nem tudtunk olyan gyorsan fejlődni, mint ahogy szerettünk volna. Pláne egy ilyen kis vállalkozásnak, mint a miénk, minden segítség jól jön.
Ez a program igazából egy verseny. Jó versenyzők vagytok?
Marci: Mind a ketten versenyző típusok vagyunk, mind a ketten sokat sportolunk. De itt, ebben a programban egyáltalán nem érezzük a versenyhangulatot. Baromi jó csapat jött össze. Jó lenne megnyerni a 3 millió forintot, de ha más nyeri meg, annak is örülünk majd. Az Ízvilág kategória döntőseivel már van egy csomó közös ötletünk. Mindenki nagyon nyitott a másik felé, ugyanaz a szenvedély hajt minket előre, mindenkiben megvan az igényesség, a tökéletesség iránti vágy.
Hosszú távú tervek, nagy vágyak?
Marci: Az első 1-2 évben nem nagyon volt stratégiánk, spontán módon fejlődtünk. Azóta már ebben is sokkal tudatosabbak vagyunk. Eddig szerettünk volna egy saját sörfőzdét, de ma már nem szeretnénk. Rátaláltunk egy szuper sörfőzdére, a Mad Scientistre, náluk szoktuk készíteni a söreinket. Nagyon jó itt a hangulat, úgy érezzük magunkat, mint egy egyetemi campuson. Megy az ötletelgetés, tudományos diskurzusok és egymás söreinek kóstolgatása. Az, hogy nem kell eltartani egy saját főzdét, nagy szabadságot jelent. Egyre több jó sört szeretnénk főzni, ugyanolyan jó minőségben. Nagy vágyunk, hogy szélesebb rétegekhez is eljussanak a söreink.
Most hol lehet megvenni a söreiteket?
Balázs: Főleg Budapesten, olyan boltokban, pubokban, amelyek a kisüzemi termékekre specializálódtak. A következő lépés, amit szeretnénk elérni, hogy általános boltokban is lehessen kapni őket. Nem azért, mert szeretnénk a sörünket kommerszebbé tenni, hanem mert azt gondoljuk, hogy mindenki számára elérhetőnek kellene lennie.
Vannak már munkatársaitok, segítségetek?
Balázs: Nem. Mindent mi csinálunk. Ez valahol jó, valahol rossz. Most jöttünk rá arra, hogy nem véletlenül vannak különböző szakmák. Józan paraszti ésszel is el lehet jutni egész messzire, lehet például marketinget csinálni séróból is, de az igazság az, hogy nem vagyunk marketingszakemberek. Nehéz elengedni a részfeladatokat, de tudjuk, hamarosan meg kell ezt lépnünk. Nem fogjuk teljesen kiadni a kezünkből az irányítást, de mindenképpen kell majd profi, külsős segítség. Máig mi szállítjuk a söröket, nagyon jó személyesen találkozni az üzletvezetőkkel, pultosokkal.
Van lehetőség a külföldi terjeszkedésre?
Marci: Pont a Mad Scientist főzdében, ahol többen főzünk egy rakáson, összefogott minket egy kereskedő, és ő az, aki igyekszik kivinni minket külföldre is. Jók a visszajelzések, de még sokat kell rajta dolgozni. A legjobb magyar sörök egyébként ott vannak az európai elitben, csak sokan nem tudnak még erről. Magyarországról még nem a sör ugrik be a külföldieknek, de úgy gondolom, 15 év múlva sörözni, sörturistáskodni is jönnek majd a külföldiek hozzánk.
