- Nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a WHO a Kongóban és Ugandában terjedő Ebola-járvány miatt.
- A mostani fertőzéseket egy ritka vírustörzs, a Bundibugyo-vírus okozza, amely ellen jelenleg nincs engedélyezett oltás.
- A szakértők szerint a helyzet súlyos, de jelenleg nincs jele annak, hogy a Covidhoz hasonló világjárvány alakulna ki.
Még ki sem hevertük, hogy az elmúlt hetekben a hantavírus előhívta minden covid-járvány miatti PTSD-nket, máris újabb szörnyű fertőző betegség jelentkezett be: az ebola. Ráadásul egy olyan vírustörzs, amire még kísérleti védőoltás vagy gyógyszer sincs. A WHO nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában terjedő Ebola-járvány miatt.
A hír elsőre ijesztően hangzik, különösen néhány évvel a Covid után, amikor minden járványügyi riasztás megemeli az ember pulzusszámát. Az azonban fontos különbség, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mostani helyzet egyelőre nem számít világjárványnak, és jelenleg nem is felel meg egy pandémia kritériumainak. Ez nem jelenti azt, hogy a járvány ne lenne valóban agasztó. Ugyanis egy ritka Ebola-vírustörzs, az úgynevezett Bundibugyo-vírus áll a háttérben, amely ellen jelenleg nincs engedélyezett oltás vagy célzott gyógyszeres kezelés.
Mi történik most Kongóban és Ugandában?
A WHO adatai szerint május közepéig legalább 80 gyanús halálesetet, nyolc laboratóriumilag igazolt fertőzést és több mint 240 gyanús esetet regisztráltak Kongó keleti részén, Ituri tartományban. Emellett Uganda fővárosában, Kampalában is megerősítettek több fertőzést. Ezek az esetek mind igazoltak kapcsolatba hozhatók Kongóba tett utazásokkal.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a fertőzés már nem kizárólag elszigetelt vidéki területeken jelenik meg, hanem nagyobb városokban is felbukkant. A WHO szerint a valós esetszám akár jelentősen magasabb is lehet a hivatalosan regisztráltnál.
Mi az ebola, és miért ennyire veszélyes?
Ebola vírus elektronmikroszkópos képe
Az ebola egy súlyos, gyakran halálos vérzéses lázzal járó vírusfertőzés, amely fertőzött testnedvekkel, vérrel vagy szennyezett tárgyakkal terjed. A vírus nem a levegőben terjed úgy, mint az influenza vagy a koronavírus, hanem közvetlen fizikai kontaktus szükséges hozzá.
A tünetek általában hirtelen jelentkeznek:
- magas láz
- izomfájdalom
- gyengeség
- hányás
- hasmenés
- hasi fájdalom
- súlyos esetben belső és külső vérzés.
Az ebola halálozási aránya különösen magas lehet: korábbi járványok során 25 és 90 százalék között mozgott. A mostani Bundibugyo-törzs esetében a szakértők 25–40 százalékos halálozási aránnyal számolnak. Tegyük mellé összehasonlításként: a covid-19 halálozási aránya 1,02 százalék volt a járvány csúcsán.
Mennyire kell aggódnunk egy új világjárvány miatt?
Ez most a legfontosabb kérdés világszerte, és a rövid válasz az, hogy jelenleg nincs ok pánikra. A WHO hangsúlyozta, hogy a mostani Ebola-kitörés nem pandémia, és nem is olyan típusú vírus, amely könnyen globális világjárvánnyá válna. Ennek több oka is van.
Az ebola sokkal nehezebben terjed emberről emberre, mint például a Covid. Nem aeroszolokon keresztül fertőz, vagyis nem terjed egyszerű beszélgetéssel, köhögéssel vagy ugyanabban a légtérben tartózkodással. A fertőzéshez szoros kontaktus kell fertőzött testnedvekkel vagy beteg emberekkel. Ez jelentősen lassítja a terjedést.
A szakértők szerint ugyanakkor a helyzetet nem szabad félvállról venni. A mostani járvány azért különösen érzékeny, mert:
- nincs engedélyezett vakcina a Bundibugyo-vírustörzs ellen,
- a fertőzés több egészségügyi körzetben egyszerre jelent meg,
- egészségügyi dolgozók is megfertőződtek,
- a térségben humanitárius válság és instabilitás nehezíti a járványkezelést,
- a nagy népességmozgás fokozza a regionális terjedés kockázatát.
A WHO ezért elsősorban Kelet-Afrika szomszédos országait tekinti fokozottan veszélyeztetettnek.
Miért hirdetett mégis nemzetközi vészhelyzetet a WHO?
A nemzetközi közegészségügyi vészhelyzet nem automatikusan jelent világjárványt. Inkább egy figyelmeztetés és koordinációs eszköz.
A WHO célja ezzel, hogy mozgósítsa a nemzetközi pénzügyi támogatást egy nagyobb járvány megelőzésére, és gyorsítsa az együttműködést az államok között. Hatékonyabb lehet ilymódon a szűrés és kontaktkutatás, ami elsődleges ahhoz, hogy ne terjedjen szét ez a mostani járvány. Fontos az egészségügyi rendszerek támogatása is ahhoz, hogy lokalizálni lehessen az ebola-kitöréseket.
A szervezet külön hangsúlyozta, hogy a határok lezárása nem ajánlott, mert az ellenőrizetlen, informális határátlépések még nagyobb kockázatot jelenthetnek.
Van okunk félni Európában?
A jelenlegi szakértői álláspont szerint Európában alacsony a kockázata annak, hogy ide is átterjedjen a fertőzés. Ez nem jelenti azt, hogy egyetlen behurcolt eset sem fordulhat elő, hiszen a modern utazás miatt elméletileg bárhová eljuthat egy fertőzött személy. Az ebola-vírus azonban nem terjed könnyen a közösségekben, és a fejlett egészségügyi rendszerek általában gyorsan képesek izolálni a fertőzötteket és nyomon követni a kontaktokat.
A WHO szerint jelenleg a legfontosabb a korai felismerés, a kontaktkutatás és a helyi egészségügyi rendszerek támogatása Kongóban és Ugandában.
A járvány tehát komoly és veszélyes, de egyelőre nincs jele annak, hogy a Covidhoz hasonló globális pandémiává válna. Az viszont biztos, hogy a világ járványügyi rendszerei most jóval érzékenyebben és gyorsabban reagálnak minden ilyen fenyegetésre, mint néhány évvel ezelőtt.
Forrás: WHO, CNN, Reuters, fotó: Unsplash/Getty Images, National Institute of Allergy and Infectious Diseases
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
