- A WHO szerint a hantavírusos hajóincidens komoly, de nem Covid-szerű világjárványhelyzet.
- Az érintett Andes-vírus ritkán emberről emberre is terjedhet, de ehhez jellemzően szoros, hosszan tartó kontaktus kell.
- A lakosság általános kockázata jelenleg alacsony, a kontaktkutatás és elkülönítés viszont indokolt.
A hantavírus nevét hallva – rögtön azután, hogy eszünkbe jut, Gene Hackman is a fertőzés miatt halt meg – hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez is egy, a sok afrikai egzotikus és rendkívül veszélyes kórokozó közül. Különösen, ha hozzátesszük, hogy a hantavírus is a vérzéses láz típusú betegségek közé tartozik. Mi sem állhatna távolabb a valóságtól.
Ugyanis a hantavírus Magyarországon is előfordul, sőt, nem is olyan ritka. A mezei egér ürüléke és vizelete terjeszti. Ha mezítláb vagyunk a réten, vagy belegázolunk valamelyik természetes vizünkbe, és van egy kis hámsérülés, seb, ott bejuthat a kórokozó. A 2010-es években a Plitvicei-tavak környékén volt is egy helyi hantavírus-járvány.
A szakembereket azért nem aggasztotta eddig túlságosan, hogy a hantavírus lehet a következő covid-19, mert jellemzően nem terjedt emberről emberre a kórokozó. De akkor hogyan fertőződtek meg a luxusóceánjáró utasai? Kialakult egy olyan variáns, amit egymásnak is át tudnak adni emberek? Mennyire kell tartanunk egy hantavírus-világjárványtól?
Mi történt a hantavírusos óceánjárón?
A hantavírus az elmúlt napokban azért került a figyelem középpontjába, mert a MV Hondius nevű óceánjáróhoz több súlyos megbetegedést és halálesetet kapcsoltak. A hajó április 1-jén indult Ushuaiából, Argentínából, majd antarktiszi és dél-atlanti térségeket érintett. A WHO május elején számolt be a hajóhoz köthető klaszterről: május 7-i közlése szerint nyolc esetet jelentettek, köztük három halálesetet, és az esetek közül ötöt laboratóriumilag is hantavírusként igazoltak.
A helyzetet azért veszik rendkívül komolyan, mert az utasok több országból érkeztek, és néhányan még azelőtt leszálltak a hajóról, hogy teljesen világos lett volna, milyen fertőzésről van szó. Emiatt több ország egészségügyi hatósága kontaktkutatásba kezdett. A brit hatóságok például a hajóval kapcsolatba hozható brit állampolgárokat követik, és a visszatérők számára elővigyázatosságból 45 napos elkülönítést is javasolhatnak.
A hajón maradt utasokat elkülönítették, a hajót szakemberek takarították, az érintett országok pedig összehangoltan dolgoznak azon, hogy a potenciálisan kitett személyeket megtalálják és figyeljék. A WHO és más hatóságok ugyanakkor hangsúlyozzák: a szélesebb lakosság számára a kockázat alacsony.
De a kérdés még mindig nyitott: a hantavírus elkezdett emberről emberre is terjedni, azért tudták elkapni többen is az óceánjárón?
Mi az a hantavírus?
A hantavírus nem egyetlen vírus, hanem vírusok csoportja. Ezeket jellemzően rágcsálók hordozzák, és az ember akkor fertőződhet meg, ha belélegzi a fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett porszemcséket. Ez leggyakrabban olyan helyeken fordulhat elő, ahol egerek vagy patkányok jártak, például elhagyott épületekben, raktárakban, kunyhókban, garázsokban vagy természetközeli szállásokon. A CDC is azt emeli ki, hogy a hantavírusok többsége rágcsálóktól jut az emberre, nem pedig hétköznapi emberi érintkezéssel.
Cuki? A mezei egér a hantavírus egyik leggyakoribb terjesztője Magyarországon
A különböző hantavírusok különböző betegségeket okozhatnak. Amerikában egyes törzsek súlyos tüdőérintettséggel járó betegséget válthatnak ki, amelyet hantavírus pulmonális szindrómának neveznek. Európában és Ázsiában más típusok inkább vesét érintő vérzéses lázas megbetegedést okozhatnak.
A mostani óceánjárós esetben az úgynevezett Andes-vírus merült fel, amely Dél-Amerikában, főként Argentína és Chile térségében ismert. Ez azért különösen fontos, mert az Andes-vírus a hantavírusok között ritka kivétel: bizonyos körülmények között emberről emberre is továbbadható lehet.
Az Andes-vírustól kell tartanunk
A hantavírusok nagy része nem terjed könnyen emberek között. Az Andes-vírus viszont kivételes, mert korábbi járványok során már megfigyelték, hogy nagyon szoros, hosszan tartó kontaktusban lévő emberek között átadható lehet. Ez azonban nem ugyanaz, mint a Covid-19 esetében látott gyors, széles körű terjedés.
A jelenlegi információk szerint az Andes-vírus emberről emberre történő terjedése ritka, és elsősorban közeli kontaktusban képzelhető el, például egy háztartásban élők, egy kabint megosztók vagy súlyos beteget ellátók között. A WHO is azt közölte, hogy emberről emberre történő terjedés nem zárható ki, de a globális közegészségügyi kockázatot alacsonynak értékeli.
Ez a különbség kulcsfontosságú. A Covid-19-et okozó vírus hatékonyan terjedt légúti úton, sokszor tünetmentes vagy enyhén tünetes embereken keresztül is. A hantavírus ezzel szemben nem olyan kórokozó, amely könnyen végigsöpör iskolákon, munkahelyeken, bevásárlóközpontokon vagy tömegközlekedésen.
Akkor mégis lehet belőle Covid-szerű világjárvány?
A rövid válasz: a jelenlegi tudásunk alapján nagyon valószínűtlen.
A WHO szakértői kifejezetten jelezték, hogy ez nem Covid és nem influenza, mert a hantavírus egészen másképp terjed. A Guardian beszámolója szerint a WHO hangsúlyozta, hogy a hajóhoz köthető eseteket komolyan kezelik, de nem egy világjárvány kezdetéről van szó.
A Covid-19 azért tudott világjárvánnyá válni, mert hatékonyan terjedt emberről emberre, gyakran még azelőtt, hogy a fertőzött személy tudta volna, hogy beteg. A hantavírusnál jelenleg nem ezt látjuk. Az ismert terjedési út továbbra is elsősorban rágcsálóhoz köthető, az Andes-vírusnál pedig az emberről emberre terjedés ritka és szoros kontaktust igényel.
Ez nem jelenti azt, hogy a helyzet nem súlyos. A hajó különleges környezet: zárt tér, közös étkezések, kabinok, közeli kontaktusok, hosszú együtt tartózkodás. Egy ilyen helyzetben könnyebb lehet egy egyébként nehezen terjedő fertőzésnek is néhány embert elérnie. De éppen ezért működhet jól a célzott kontaktkutatás, elkülönítés és megfigyelés.
A holland zászló alatt hajózó óceánjáró, melyen kitört a hantavírus-járvány
Milyen tünetekre kell figyelni?
A hantavírus-fertőzés alattomos lehet, mert a tünetek nem azonnal jelentkeznek. A lappangási idő általában két-három hét, de akár ennél hosszabb is lehet. Ez magyarázza, miért kérnek egyes hatóságok hosszabb megfigyelést vagy elkülönítést az érintett utasoktól.
A korai tünetek gyakran influenzaszerűek:
- láz
- kimerültség
- izomfájdalom, különösen a nagy izmokban
- fejfájás
- hidegrázás
- hányinger, hányás, hasmenés vagy hasi fájdalom
A betegség súlyosbodásakor légúti tünetek jelentkezhetnek. Ilyenkor köhögés, nehézlégzés, tüdőödéma vagy gyorsan romló légzési állapot is kialakulhat. A hantavírus pulmonális szindróma súlyos betegség, amelynek halálozási aránya magas lehet, különösen akkor, ha a beteg későn kerül kórházba.
A legfontosabb tehát: ha valaki ismerten kockázatos helyen járt, rágcsálókkal vagy rágcsálóürülékkel érintkezhetett, esetleg a mostani hajóhoz köthető kontakt, és lázas, erős izomfájdalommal vagy nehézlégzéssel járó tünetei vannak, azonnal orvoshoz kell fordulnia.
Van rá gyógyszer vagy oltás?
Jelenleg nincs olyan általánosan alkalmazott, specifikus kezelés, amely biztosan meggyógyítaná a hantavírus okozta súlyos tüdőszindrómát. A kezelés főként támogató jellegű: oxigénadás, intenzív megfigyelés, légzéstámogatás és a szövődmények kezelése. A szakértők szerint a túlélést nagyban javíthatja, ha a beteget korán felismerik és időben kórházi ellátásba kerül.
Egyes hantavírusoknál szóba került a ribavirin nevű antivirális szer, de nem minden hantavírusos kórképben bizonyított a hatása. Ezért a hangsúly elsősorban a korai felismerésen, a támogató kezelésen és a megelőzésen van.
Miért nem kell a hétköznapi életünkben hantavírus-pánikban élnünk?
Az átlagember számára a kockázat jelenleg rendkívül alacsony. Nem arról van szó, hogy a hantavírus a levegőben terjedne városokban, boltokban, munkahelyeken vagy iskolákban. A fő kockázat továbbra is a fertőzött rágcsálókkal és azok váladékaival való érintkezés.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sem kell a mindennapi társas érintkezéstől tartanunk a mostani hajóincidens miatt. Amit érdemes komolyan venni, az a rágcsálókkal kapcsolatos higiénia, különösen akkor, ha régi épületet, pincét, padlást, nyaralót, garázst vagy kerti tárolót takarítunk.
Hogyan csökkenthetjük a hantavírus kockázatát?
A megelőzés középpontjában – azon túl, hogy ne menjünk luxusóceánjárós hajóútra – a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás áll.
- Zárjuk le azokat a réseket, ahol egerek vagy patkányok bejuthatnak az otthonunkba, garázsba, nyaralóba vagy melléképületbe.
- Ne hagyjunk elérhető élelmiszert, állateledelt vagy szemetet olyan helyen, ahol rágcsálók hozzáférhetnek.
- Ha rágcsálóürüléket találunk, ne söpörjük vagy porszívózzuk fel szárazon, mert ezzel a fertőző részecskék a levegőbe kerülhetnek.
- Nedves fertőtlenítéssel dolgozzunk, például megfelelő hígítású fertőtlenítőszerrel átitatott papírtörlővel.
- Erősen fertőzött helyeken viseljünk védőkesztyűt és szükség esetén megfelelő maszkot.
- Nagyobb rágcsálófertőzésnél kérjünk szakembertől segítséget.
De ezek nemcsak a hantavírus, hanem más rágcsálók által terjesztett betegségek ellen is hasznos lépések.
Összegzés
A hantavírusos óceánjáró-eset ijesztő, mert ritka, súlyos és nemzetközi utazáshoz kapcsolódik. Érthető, hogy sokakban felidézi a Covid-19 járvány kezdeti időszakát. De a két helyzet között óriási különbség van.
A hantavírus nem terjed úgy, mint a Covid-19, nem számít könnyen fertőző légúti vírusnak, és jelenleg nincs jele annak, hogy világjárvány felé tartanánk. A mostani incidens inkább egy zárt közösségben kialakult, komolyan veendő, de célzott eszközökkel kezelhető járványügyi esemény.
Pánik helyett most az a legfontosabb, hogy értsük a különbségeket. Az érintettek esetében indokolt az óvatosság, a kontaktkutatás és az elkülönítés. A szélesebb lakosság számára viszont a kockázat alacsony, és a legjobb védekezés továbbra is a rágcsálókkal való érintkezés elkerülése, valamint a biztonságos takarítás.
Forrás: BBC, Harvard, The New York Times, fotó: Getty Images, Unsplash
