- Migrénnél már régóta alkalmazzák a hidegsapkát a tünetek enyhítésére.
- Már az első 30 perces alkalmat követően növekedett a nyugodt éberséghez kapcsolódó alfa-agyhullámok aránya depresszióban szenvedőknél.
- Nem helyettesítheti a pszichoterápiát vagy a gyógyszeres kezelést a hidegsapka sem!
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói eredetileg nem a depresszió kezelésére kerestek új módszert. Laboratóriumukban főként sportolók agyrázkódás utáni fej- és nyakhűtésével foglalkoztak. Munka közben azonban különös visszajelzéseket kaptak azoktól, akik kipróbálták a hidegsapkát, amit migrénben szenvedők egyébként már régóta bevetnek a fejfájásuk enyhítésére.
A résztvevők arról számoltak be, hogy a hűtés kellemes érzést keltett bennük, megnyugtatta és ellazította őket. A kutatás egyik szerzője, Madeline McLaughlin maga is úgy érezte, kis híján elalszik a sapkát viselve. A személyes tapasztalatokból hamarosan tudományos kérdés lett: vajon tényleg mérhető változást idéz elő a fej hűtése a hangulatban és az agy működésében, vagy csak a különleges élmény hat az emberekre?
Napi 30 percig viselték a hidegsapkát
Az Acta Psychologica folyóiratban megjelent kísérletben nem vettek részt olyan sokan: huszonnégy, 18 és 26 év közötti egyetemista vett részt. A kutatók két csoportra osztották őket.
- Az egyik csoport tagjai hét egymást követő napon 30 percet töltöttek egy csendes, félhomályos helyiségben. Óceánzúgást hallgattak, közben pedig speciális hűtősapkát viseltek, amely folyadékot keringetve nagyjából 0,5 Celsius-fokos hűtést biztosított a fejbőr és a nyak felső része körül.
- A kontrollcsoport ugyanabban a nyugodt környezetben, ugyanannyi időt töltött el, és szintén óceánhangokat hallgatott, hűtősapkát azonban nem kapott.
A résztvevők a kísérlet előtt és után kérdőíveket töltöttek ki a depresszív és szorongásos tüneteikről, valamint az aggodalmaskodás mértékéről. Kognitív feladatokat is elvégeztek, agyi aktivitásukat pedig EEG-vizsgálattal mérték.
Már az első alkalom után megváltozott az agyi aktivitás
A hűtősapkát viselő résztvevőknél már az első félórás alkalom után körülbelül négy százalékkal nőtt az alfa-agyhullámok ereje, miközben a kontrollcsoportban kisebb csökkenést mértek.
Az alfa-hullámok általában akkor erősebbek, amikor ébren vagyunk, de nyugodt, ellazult állapotban pihenünk. Depresszióval és szorongásos zavarokkal élő embereknél egyes vizsgálatok alacsonyabb alfa-aktivitást figyeltek meg. Azt is hozzá kell tennünk, hogy az agyhullámok változása önmagában nem alkalmas depresszió diagnosztizálására.
A hangulati kérdőíveken is különbség mutatkozott. A hidegsapkát viselő csoport depressziós pontszáma átlagosan öt ponttal csökkent, míg a kontrollcsoportban körülbelül félpontos változást mértek.
A Penn State kutatási beszámolója szerint az eredmények arra utalnak, hogy a szelektív fejhűtés hatással lehet a közérzetre és bizonyos agyi folyamatokra. Ennél messzebbre azonban egyelőre nem mehetünk teljes bizonyossággal állítva bármit.
Miért nyugtathatja meg az agyat a hideg?
@bellestiktokshopfinds i’m in love with this cap #migraine #migrainerelief #migrainerelieftok #coldcap #headacherelief
A kísérletet nem úgy tervezték, hogy feltárja a hatás pontos biológiai hátterét, ezért a kutatóknak jelenleg csak elméleteik vannak.
Korábbi vizsgálatok szerint a fej célzott hűtése mérsékelheti az agyi anyagcserét, miközben befolyásolhatja a véráramlást. Elképzelhető, hogy ezek a változások hozzájárulnak a nyugodtabb állapothoz és a negatív gondolatok ismételgetésének csökkenéséhez.
A depresszió ugyanis nem mindig kizárólag energiahiányként vagy szomorúságként jelenik meg. Sok érintett folyamatos belső feszültséget él át, és újra meg újra ugyanazokat a fájdalmas emlékeket, hibákat vagy félelmeket játssza le magában. Ezt nevezzük ruminációnak vagy rágódásnak.
A különleges hidegérzet kizökkentheti az embert ebből a gondolati körből, és visszairányíthatja a figyelmét a testére, illetve a jelen pillanatra. Ebben az értelemben a hatás valamelyest a tudatos jelenlét gyakorlataihoz hasonlíthat.
Az is lehetséges azonban, hogy egyszerűen a félhomályos szoba, az óceánhangok, a pihenés és az újdonságélmény együttese járult hozzá a javuláshoz. Bár a kontrollcsoport ugyanezt a nyugodt környezetet kapta, a résztvevőket nem lehetett elvakítani azzal kapcsolatban, hogy viselnek-e hűtősapkát.
Ez még nem a depresszió új kezelése
A kutatás legnagyobb korlátja a rendkívül alacsony résztvevőszám. Huszonnégy fiatal eredményeiből nem vonhatunk le következtetéseket a teljes népességre, különösen nem a diagnosztizált klinikai depresszióval élőkre.
A vizsgálatban főként egészséges egyetemisták vettek részt, és a kutatók önbevallásos kérdőívekkel mérték a hangulati tüneteket. A csökkenő pontszám ezért nem azonos azzal, hogy a hidegsapka meggyógyította volna a depressziót.
A depresszió összetett mentális betegség, amely tartós lehangoltsággal, érdeklődésvesztéssel, alvási és étvágyváltozással, koncentrációs nehézséggel, reménytelenséggel, súlyos esetben pedig öngyilkossági gondolatokkal is járhat. Kezelésében az állapot súlyosságától függően pszichoterápiát, gyógyszert, életmódbeli támogatást vagy ezek kombinációját alkalmazhatják.
A hűtősapka legfeljebb kiegészítő lehetőséggé válhat, ha későbbi, nagyobb és klinikai depresszióval élő embereken végzett kutatások is megerősítik a hatását.
Otthon is kipróbálhatjuk?
Ártani biztosan nem fog, viszon jó, ha tudjuk, hogy a kísérletben használt eszköz nem egyszerű jégsapka volt. A készülék folyamatosan és ellenőrzött módon keringette a hűtőfolyadékot, egyenletes hőmérsékletet tartott fenn, és enyhe nyomást is gyakorolt a fejre. A kutatók ezért nem tudják, hogy egy bolti hűtősapka vagy házi hideg borogatás hasonló eredményt hozna-e.
A túlzott hideg bőrsérülést is okozhat, ezért semmiképpen sem érdemes jégakkut vagy jeget közvetlenül a fejbőrre szorítani. A vizsgálat alapján egyelőre nem született olyan orvosi ajánlás, amely depresszió esetén otthoni fejhűtést javasolna.
A felfedezés ettől még figyelemre méltó. Egy egyszerű, gyógyszermentes és nem invazív eljárásból egyszer talán valódi kiegészítő terápia fejlődhet.
Ha tartósan lehangoltnak, reménytelennek érezzük magunkat, elveszítjük érdeklődésünket a korábban örömet adó dolgok iránt, vagy a tüneteink akadályozzák a mindennapi életünket, ne egy hűtősapkától várjuk a megoldást. Forduljunk háziorvoshoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez, mert a depresszió kezelhető, és nem kell egyedül megküzdenünk vele.
Forrás: Women’s Health, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
