- Hét könyv segítségével járhatjuk be az 1956-os Budapestet, gyerekek és fiatalok nézőpontjából.
- A kalandregények mellett két korabeli kamasznapló is helyet kapott a válogatásban.
- Olyan kötetet is ajánlunk, amelyben az olvasó döntései alakítják a történetet.
Az évszámokat megtanulhatjuk, a fontos helyszíneket megkereshetjük a térképen. Ahhoz azonban, hogy megértsük, mit jelentett 1956 a benne élőknek, a személyes történet visz a legközelebb. Egy fiúé, aki leírta, mit látott aznap. Vagy egy családé, amelynek el kellett döntenie, maradjon-e Magyarországon.
Idén 70 éve, hogy október 23-án a magyar nép forradalmat vívott az elnyomókkal szemben. Hét könyvet ajánlunk, amivel közelebb hozhatjuk a mai korhoz, miért is történt mindez. Nem mindegyik gyerekkönyv, még akkor sem, ha gyerek a főszereplője, de mindegyik jó kiindulópont lehet egy közös beszélgetéshez.
1. Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Mai kamaszoknak, akik egy kalandregényen keresztül kapcsolódnának a múlthoz
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Az iskolaudvar öreg platánfája titkos átjárót rejt. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi ezúttal tudatosan választja úti célul 1956. október 23-át: Lóri a dédapját szeretné megtalálni. A családi kíváncsiság azonban olyan Budapest utcáira vezeti őket, ahol fegyverekkel, sebesültekkel és a saját korosztályukhoz tartozó felkelőkkel találkoznak.
A Kórház az osztályteremben különösen jó választás lehet azoknak, akiknek az időutazás adja meg az első kapaszkodót egy történelmi regényhez. A négy mai gyerek kérdései az olvasó kérdései is lehetnek: mit tehetnénk mi ebben a helyzetben, és vajon felismernénk-e, mikor kell segíteni vagy menekülni?
A Pagony tízéves kortól ajánlja a kötetet, amelyet Bernát Barbara illusztrált. A háborús erőszak és a veszteség miatt érdemes teret hagynunk az olvasás utáni kérdéseknek is.
Akár meg is rendelhetjük a Kórház az osztályteremben című könyvet a linken!
2. Monica Porter: A budai vár Vagányai
Azoknak, akik titkos járatokkal és egy összetartó gyerekcsapattal indulnának neki a történetnek
Monica Porter: A budai vár Vagányai
Riki és barátai számára a romos budai vár izgalmas játszótér. Riki édesapja az épület karbantartásáért felel, így a gyerekek olyan alagutakba is bejuthatnak, amelyekről mások legfeljebb álmodoznak. Aztán kitör a forradalom, és a kaland egészen más tétet kap.
A budai vár Vagányai a szabadság reményét és a későbbi nehéz döntéseket is megmutatja. A szereplők közül van, aki harcol, más az ellátásban segít, és akad család, amely végül elhagyja az országot.
Monica Porter maga is gyerekként emigrált szüleivel 1956-ban, így a történethez személyes családi tapasztalat is kapcsolódik. A Móra tizenkét éves kortól ajánlja a Ritter Ottó rajzaival megjelent, Péter Zsolt fordította regényt.
Akár meg is rendelhetjük A budai vár Vagányai című könyvet a linken!
3. Vámos Miklós: Zenga zének
Felnőtteknek és nagyobb kamaszoknak, akiket az érdekel, mit ért meg egy kisgyerek a felnőttek világából
Vámos Miklós: Zenga zének
Hatévesen már sok mindent hallunk, de még nem feltétlenül tudjuk, mit jelentenek a szavak. A hangsúlyokat, az elhallgatásokat és a félelmet viszont nagyon is érzékeljük.
A Zenga zének kisfiú főhőse szemtanúja a Sztálin-szobor ledöntésének, látja a fegyvereseket, és közben próbál eligazodni a saját családjában. A felnőttek sem ugyanazt gondolják, az otthon és a külvilág magyarázatai pedig nehezen férnek össze.
Vámos Miklós regényében a gyereknyelv humora mellett éppen ez a bizonytalanság megrendítő. Attól, hogy egy hatéves tekintetén át látjuk az eseményeket, a könyv még nem kisgyerekeknek szóló olvasmány. Inkább arra késztet, hogy felnőttként is elgondolkodjunk: vajon mit hallanak ki a gyerekeink abból, amit előttük mondunk?
Akár meg is rendelhetjük a Zenga zének című könyvet a linken!
4. Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 – Napló
Azoknak, akik egy valódi tizenkét éves fiú feljegyzéseit olvasnák.
Csics Gyula nem utólag próbálta felidézni, milyen volt 1956 ősze: gyerekként, az események idején írta le a tapasztalatait. A naplóban helyet kapott, amit személyesen látott, amit a felnőttektől és a rádióból hallott, vagy a barátjával megbeszélt.
A kézírás, a rajzok és a gyűjtött dokumentumok különös közelséget adnak az olvasáshoz. Nem egy mindent előre tudó elbeszélő vezet bennünket, hanem egy kíváncsi fiú, aki igyekszik rendet tenni abban, ami körülötte történik.
A kötet 2006-ban, az ötvenedik évfordulóra jelent meg az 1956-os Intézet kiadásában. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható, így akkor is érdemes megismerkednünk vele a forradalom hetvenedik évfordulóján, ha nyomtatott példányhoz nehezebben jutunk hozzá.
5. Magyar forradalom 1956 – Napló: Jancsi feljegyzései
Azoknak, akik a korabeli Budapest utcáit is szeretnék bejárni olvasás közben
A hasonló cím ellenére ez nem Csics Gyula könyvének másik kiadása. A Kieselbach Galériánál megjelent naplót egy tizennégy éves pesti diák írta, akit a kötet ismertetője Jancsiként mutat be.
A fiú a Corvin áruház közelében lakott, és 1956. október 23-tól 1957. március 15-ig jegyezte fel élményeit. Barátjával járta a várost, térképeket rajzolt, röplapokat és újságkivágásokat gyűjtött. A hétköznapi gyerekélet mellé odakerültek a harcok és a romos utcák képei.
A napló hasonmás kiadása megőrzi a kézirat személyességét, a beragasztott dokumentumokkal és rajzokkal együtt. Érdemes Csics Gyula feljegyzései mellé tenni: ugyanannak az ősznek két fiatal megfigyelője más-más részletet tartott fontosnak.
7. Deme László: Orsi és a tankok
Kisiskolásoknak, akik egy velük egykorú kislány történetén keresztül ismerkednének 1956 világával
Deme László: Orsi és a tankok
Orsi igyekszik megérteni a felnőtteket, de azok nem könnyítik meg a dolgát. Még abban sincs egyetértés, ki hozza a karácsonyi ajándékot, az apukája pedig idegen bácsikkal pusmog a parkban. A plüssmackó megborotválása körüli bonyodalom és az otthon hallott titokzatos beszélgetések ugyanahhoz a gyerekkorhoz tartoznak.
Az Orsi és a tankok attól hozhatja közel a korszakot a fiatal olvasókhoz, hogy ismerős gyermeki kíváncsiságból indul ki. Orsi számára még nem különülnek el a történelem nagy kérdései és a hétköznapok apró rejtélyei: mindegyikre szeretne magyarázatot kapni.
A Könyvmolyképzőnél megjelent kötet jó alkalmat adhat a közös olvasásra. Megállhatunk egy-egy furcsának tűnő mondatnál, és beszélgethetünk arról, miért nem mondhattak ki akkoriban mindent szabadon a felnőttek.
Akár meg is rendelhetjük az Orsi és a tankok című könyvet a linken!
6. Kardos Péter – Nyári Gábor: Szabad nép
Nagyobb kamaszoknak és felnőtteknek, akik olvasóként is döntési helyzetbe kerülnének
Kardos Péter – Nyári Gábor: Szabad nép
Mihez kezdenénk, ha nem tudnánk előre, hogyan ér véget a forradalom? Maradnánk, elindulnánk, beavatkoznánk? Utólag könnyebb mérlegelni, mint úgy választani, hogy a következő nap eseményeit sem ismerjük.
A Szabad nép lapozgatós játékkönyv: az olvasó döntései szabják meg, merre folytatódik a történet. Különböző életutakat próbálhatunk végig, amelyek a forradalom napjain túlra is vezethetnek.
A forma játékos, a felvetett kérdések viszont komolyak. A könyv különösen érdekes lehet azoknak, akik szívesen visszalapoznak, és megnézik, mi történt volna egy másik választás után.
Akár meg is rendelhetjük a Szabad nép című könyvet a linken!
Egy könyv után könnyebb kérdezni is
Közös olvasáshoz nem feltétlenül kell azonnal végigvennünk a forradalom teljes történetét. Kezdhetjük azzal, ami a gyereket megállította: miért nem mehetett ki valaki az utcára, hogyan jutottak élelemhez, vagy miért döntött másként két család?
A naplóknál azt is megbeszélhetjük, mit látott a szerző a saját szemével, és mit tudott mások elbeszéléséből. Ha pedig őrzünk családi emlékeket, előkerülhet egy fénykép vagy egy régi lakcím. A könyvben olvasott városrészről talán kiderül, hogy a nagyszülőknek egészen személyes történetük van róla.
Fotó: Fortepan/Horváth József, Líra, Európa Könyvkiadó, Pagony Kiadó, Móra Kiadó
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
