- Jane Austen regényeit nem szükséges sem a megjelenésük, sem a megírásuk sorrendjében olvasni.
- A Büszkeség és balítélet jó belépő Austen világába: a szellemes párbeszédek és a szereplők könnyen magukkal ragadják az olvasót.
- A Meggyőző érvek szép lezárás lehet az Austen-regényekkel való ismerkedésben: érett, visszafogott történet a második esélyről és az újrakezdésről.
Jane Austen regényei több mint kétszáz évvel első megjelenésük után is könnyen olvashatók, és meglepően ismerős helyzeteket mutatnak be – nem csoda, hogy olyan népszerű alapanyagai adaptációknak.
Hősei társadalmi elvárásokkal, családi konfliktusokkal, szerelmi csalódásokkal és azzal küzdenek, hogyan találják meg helyüket egy világban, ahol a nők lehetőségeit származásuk és a házasságuk határozza meg. Austen mindezt finom iróniával, pontos emberismerettel és remek humorral ábrázolja.
Ha eddig főként a regényeiből készült filmeket és sorozatokat ismertük, az eredeti történetek bőven tartogathatnak meglepetéseket. A Netflix friss Büszkeség és balítélet-adaptációja bizonyára sokak számára lesz meghatározó élmény, ahogyan a BBC korábbi feldolgozása is az volt. De a könyvet se hagyjuk ki, hiszen Austen lehengerlő, szellemes szerző.
Kötelező olvasási sorrend azonban nincs. A szerző hat befejezett regénye külön-külön is megállja a helyét, nem alkotnak összefüggő történetciklust, így bármelyikkel elkezdhetjük az ismerkedést. Az alábbi sorrend inkább lehetséges útvonal. Először a könnyebben befogadható, humorosabb történetek következnek, fokozatosan jutunk el az összetett, melankolikus regényekig.
Mutatjuk, milyen sorrendben érdemes haladni Jane Austen regényeivel
Jane Austen összesen 6 regényt fejezett be.
1. Büszkeség és balítélet (1813)
Ez a romantikus irodalom egyik legismertebb szerelmi története, mely a vonzalom, a társadalmi különbségek, az első benyomás és az előítéletek témáit variálja.
A Bennet családnak öt lánya van. Édesanyjuk legfőbb célja, hogy megfelelő férjet találjon számukra, Elizabeth Bennet azonban nem hajlandó pusztán anyagi vagy társadalmi megfontolásból férjhez menni. Amikor megismeri a büszke és távolságtartó Mr. Darcyt, azonnal kialakul közöttük az ellenszenv, amiből azonban idővel egészen más érzések bontakoznak ki.
A regény remek belépő Austen világába: a könnyednek ható társasági jelenetek mögött éles társadalomkritika húzódik, a párbeszédek ma is szórakoztatóak.
2. Emma (1815)
A Büszkeség és balítélet után jó választás az Emma, szintén egy humoros társadalmi regény, ám egészen más típusú hősnővel a középpontban. Emma Woodhouse fiatal, gazdag és magabiztos, ráadásul meg van győződve arról, hogy kiváló érzéke van mások szerelmi életének alakításához. Szívesen avatkozik bele ismerősei kapcsolataiba, lelkesen próbál párt találni a környezetében élőknek. Csakhogy miközben mások érzéseit igyekszik megfejteni, saját magát korántsem látja olyan tisztán.
Austen finom iróniával mutatja meg, mennyire eltérhet egymástól az, amit Emma gondol a világról, és az, ami valójában történik körülötte. Emma nem mindig szerethető a regényben. Hibái, tévedései és az önismereti útkeresés teszi izgalmassá.
Az Emma – ahogyan a Büszkeség és balítélet is – óriási hatással van a popkultúrára: többek közt az 1995-ös Spinédzsereket és a 2020-as, Anya Taylor-Joy főszereplésével készült feldolgozást köszönhetjük neki.
3. A klastrom titka (1817)
Jane Austen
Harmadiknak A klastrom titkát ajánljuk, ez Austen legjátékosabb regénye. Főhőse, Catherine Morland fiatal és tapasztalatlan lány, aki rengeteg gótikus regényt olvasott, ezért hajlamos a valóságot is a rémtörténetek logikája szerint értelmezni.
Amikor Bathba utazik, majd meghívást kap egy régi klastromba (rendházba), képzelete rögtön titkokkal, veszélyekkel és hátborzongató fordulatokkal tölti meg a helyszínt – a valóság azonban korántsem olyan regényes, mint amilyennek elképzeli.
Austen ebben művében a korában népszerű gótikus irodalmat figurázza ki, közben pedig megmutatja, hogyan tanul meg Catherine különbséget tenni képzelet és valóság között.
4. Értelem és érzelem (1811)
A szintén frissen feldolgozott Értelem és érzelem Jane Austen elsőként megjelent regénye, a korábban felsoroltakhoz képest melankolikus hangulattal. Középpontjában két nővér, Elinor és Marianne Dashwood áll, akik édesapjuk halála után elveszítik korábbi otthonukat, és új életet kell kezdeniük egy szerényebb, vidéki házban.
A két lány egészen eltérően viszonyul a szerelemhez és a csalódásokhoz. Elinor igyekszik megőrizni a józan eszét, érzéseit mások előtt fegyelmezetten kezeli. Marianne ezzel szemben szenvedélyes, romantikus alkat, aki nem rejti véka alá, ha szerelmes vagy éppen összetört a szíve.
A regény egyik fő kérdése, hogy vajon az értelem vagy az érzelem segít jobban eligazodni a kapcsolatokban. Austen nem kínál egyszerű választ: mindkét nővérnek van mit tanulnia saját természetéről, a szerelemről és a másokkal szembeni elvárásokról.
5. A mansfieldi kastély (1814)
A mansfieldi kastély Austen egyik legvitatottabb regénye. Főhőse, Fanny Price egészen más karakter, mint Elizabeth Bennet vagy Emma Woodhouse. Visszahúzódó, csendes fiatal nő, aki rokonai birtokán, a Mansfield Parkban nő fel, miután szülei anyagi helyzete miatt elszakad korábbi otthonától.
Fanny nem tartozik a hangos, magabiztos hősnők közé, éppen ezért elsőre sokan alábecsülik. Figyelmesen szemléli a körülötte élőket, és nagyon élesen látja a szándékaikat. A történetben a szerelem mellett az erkölcsi tartás, a társadalmi helyzet és a látszat mögött rejlő valódi jellem kérdései hangsúlyosak.
A regény lassabban bontakozik ki, nem olyan könnyed, mint Austen legismertebb művei. Cserébe sokat ad azoknak, akik szívesen időznek el a szereplők döntésein és az írónő társadalmi megfigyelésein.
6. Meggyőző érvek (1817)
A sort érdemes a Meggyőző érvekkel zárni. Austen utolsó befejezett regénye érettebb és visszafogottabb hangon szól a szerelemről, mint a korábbi művek. Főhőse, Anne Elliot már nem fiatal lány: huszonhét éves, és családi nyomás hatására lemondott szerelméről, Frederick Wentworth tengerésztisztről.
Évekkel később a férfi ismét felbukkan, immár sikeres és vagyonos kapitányként. Anne-nek szembe kell néznie múltbeli döntéseivel, meg kell találnia, hogyan érvényesítse végre saját érzéseit, vágyait. A történet a második esélyről, a megbánásról és arról szól, hogy az idő múlása nem feltétlenül jelenti a szerelem végét.
Forrás: Penguin Fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
