Később azonban a kihívások fokozódnak, hiszen egyedülálló szülőként könnyen lehet, hogy olyan témákról kell beszélgetni a gyerekkel, amiről nincs tapasztalatunk első kézből. Beszélgetés a reggeli merevedésről – nőként, premens őrületek és mensigörcs – férfiként: hogyan lehet ezt jól csinálni?!
Nem lehet mindenre felkészülni
Amikor az akkor tízéves fiam megkérdezte, mi az a menstruáció, halálra rémültem. Nem mintha ne beszéltünk volna erről korábban… Csak fogalmam sem volt arról, mennyit és hogyan mondjak el. A túl kevés rossz, a túl sok még rosszabb.
Végül elmeséltem neki, hogy amikor a lányokból nagylány lesz, a testük is megváltozik. Képessé válik például arra, hogy fészket formáljon egy kisbabának. De ha nem költözik be a babasejt a fészekbe, akkor a fészek feleslegessé válik és eltűnik. Ezt a jelenséget hívják menstruációnak.
Erre persze tudni akarta, hogyan „készül” a babasejt, hogyan tűnik el a fészek és miért nem beszél erről senki. (Fun fact: az anatómiaőrült öccse végighallgatva a beszélgetést egyszer csak felkiáltott rajzolás közben: „Szóval a sejtek elhalnak és távoznak a testből?!” Nem kicsit lepődtem meg.)
Később intim higiéniai show-vá vált a konyha: együtt kicsomagoltuk a különféle egészségügyi és intim betéteket, tampont úsztattunk pohárban és megnyugodtunk, hogy fog ez menni.
Így is volt… Mígnem a gyerekek kamasszá váltak, én meg bepánikoltam. Megvettem minden létező könyvet, meghallgattam tucatnyi podcastot és még mindig azon feszültem, hogyan lehetnék hiteles forrás a fiaimnak úgy, hogy fogalmam sincs arról, milyen érzés a merevedés, mit él át „belülről” egy férfi, amikor ejakulál és elképzelni se tudom, hány arcú a szerelem, ha kamasz fiúkra talál. Szóval vakrepülés az egész. Nekik is, nekem is.
A gyerek teste az övé
Varga Gréta szexuálpszichológiai szakpszichológus, a Szexplicit YouTube csatorna hostja és a LUSTIQ sexual wellness márka társtulajdonosa úgy véli, a kommunikációs csatornák megnyitása elsősorban a felnőtt feladata. Mégis ingoványos terep lehet, hiszen az elmaradt szexuális nevelés következtében a tájékozatlanság kockázatos lehet, a túldramatizált, nagy beszélgetések viszont nemcsak a szülőből, hanem a gyerekből is magas szorongást válthatnak ki.

Varga Gréta szexuálpszichológiai szakpszichológus
A leültetős lélekbúvárkodás és nagy sex talk jellegű felvilágosítás helyett a szakember elsősorban a következetesen hozzáférhető, érzelmileg elérhető jelenlétet és a fokozatosságot javasolja.
„A szülő hozzáállása a gyermek testéhez, a test gondozásához, a nemi szerv tisztán tartásához már a születés utáni első napon jelen van. Ennek része, hogy nevén nevezzük a testrészeket, és az is, hogy normalizáljuk az adott életkorban természetes szexuális viselkedéseket” – magyarázza a szakpszichológus, miközben a testi autonómia fontosságát is kiemeli.
„A gyerek teste a saját teste, vagyis nem kell minden érintést automatikusa elfogadnia, és azt is eldöntheti, ki és mikor láthatja őt meztelenül. És ha szülőként ez nem tetszik, érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy ez nem elutasítás – vagyis kár volna felelősségtudat-keltéssel felülírni. Helyette inkább arról célszerű beszélni, mi áll a gyerek döntésének a hátterében – anélkül, hogy ezzel felül akarnánk bírálni, vagy a komfortzónán kívülre akarnánk lökni őt.”
Válás után: mi jön most?
Ideális esetben a szülők mindegyike elérhető a gyerek számára érzelmileg és fizikailag is. Ez azonban olykor máshogy alakul, és az elsődleges gondozóként funkcionáló szülő úgy érezheti, teljesen egyedül marad a kihívásokkal szemben.
Különösen nehéz a helyzet akkor, ha a gyerek pubertáskora és a válás időben egybeesik, hiszen a kamaszkorral járó elkerülhetetlen feszültségek, a szülő magánya és a család átalakulása nemcsak a szülőnek, a gyereknek is megterhelő. Nem véletlenül, hiszen ezzel a kamaszkor fő kérdése, a „ki vagyok én?” mellé újabb bizonytalanság társul.
Mivel a normatív és a szituatív krízis fel is erősítheti egymás hatását, a szorongás testi tünetekben, gyerekesebb vagy éppen szokatlanul gátlástalan szexuális viselkedésben is megmutatkozhat. Ez pedig még inkább aggodalommal töltheti el a szülőt.
Épp ezért a válás alatt és után is érdemes mindig a gyerek életkorához igazodva tisztázni, mi történt a családdal, és megerősíteni a fiatalt abban, hogy a szüleihez ezután is bármikor, bármilyen kérdésben fordulhat.
A szakember hangsúlyozza, hogy nem érdemes azon aggódni, hogy anyaként tud-e valaki hathatós segítséget nyújtani a fiának, vagy hogy apaként mit kell tenni akkor, ha az ember lányának először jön meg, hiszen a hitelesség nem nemi alapú. Azon múlik, hogy a gyerekkel az ő mindenkori szükségleteit szem előtt tartva tudunk-e beszélgetni akkor, amikor a leginkább szüksége van rá.
„Az empátia, a hiteles információ és az elfogadó, ítélkezésmentes attitűd teszi a szülőt jó szexuális edukátorrá. Paradoxonnak tűnhet, de a tudás hiányának felvállalása is növeli a biztonságérzetet, hiszen ha egy szülő nem tud válaszolni egy kérdésre, a legjobb, ha el is mondja ezt. Aztán jöhet a kutatás: megtalálni az adott kérdésre adható legpontosabb, legjobb választ” – mondja Varga Gréta.
A szexuális nevelés szorongása tulajdonképpen természetes
Na jó, de hogyan lehet mindezt jól csinálni – pláne, ha annak idején nem láttunk jó példát arra, hogy csinálják a „profik”?!
„A szexuális témák körüli szorongás természetes jelenség, melynek okát leginkább az ún. inceszt-tabu tárja fel. Ez egy eredetileg mélyen gyökerező kulturális és pszichológiai szabály, amely elhatárolja a szülő-gyermek kapcsolatot a szexualitás minden formájától, azaz egyfajta határvédő hatású gátlás. Csakhogy épp emiatt néha feszengést, vagy egyenesen elakadásokat is okozhat a kommunikációban” – magyarázza a szakpszichológus.
Ilyenkor sem kell azonban elkeseredni, csak azt kell felismerni, hogy az ellentétes nemű szülő is teljes értékű gondozó – ugyanakkor ettől még az is előfordulhat, hogy bizonyos életszakaszokban a gyerek igényelheti az azonos nemű mintát.
„Ha a gyermek kifejezetten kéri-igényli az azonos nemű felnőtt jelenlétét, vagy ha a szülő-gyermek közötti szorongás gátolja a nyílt kommunikációt, érdemes segítséget kérni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy nem helyettesítő szülőt kell keresni, hanem egy biztonságos, felnőttek összefogásával épülő hálót kell létrehozni. Nem egyetlen, mindenhez is értő emberre van szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy biztonságban legyen, hanem egy őt körülvevő közösségre, ahol tudja mivel, kihez fordulhat.”
A szakpszichológus hangsúlyozza, a támogatás leghatékonyabb formája mindig a mentális elérhetőség és a reakciómentes elfogadás, hiszen ha a gyermek nem érez ítélkezést, undort vagy zavart a szülő részéről, a kötődés megerősödik és a kapcsolatban nem a titkok és a tabuk, hanem az őszinteség dominálnak majd.
Amikor a szülő a gyerek testi és szexuális határait tiszteletben tartja, segít neki abban, hogy a gyerek megtapasztalja: egy egészséges kapcsolatban anélkül húzhatja meg a határait, hogy megszakadna a kapcsolat.
5 dolog, amire Varga Gréta szexuálpszichológus szerint figyelni érdemes
- A leválás a serdülőkor természetes törekvése. Vagyis ha a gyerek kevesebbet oszt meg velünk a magánéletéből, az valójában normális.
- A gyerek nem a pasid/csajod. Fontos, hogy mind neki, mind neked jusson egy kis idő, távol a másiktól. Vagyis ne avasd be olyan dolgokba – pláne a szerelmi életed részleteibe –, ami nem tartozik rá. Helyette állj mindig készenlétben, hogy ha az önállósodás során szétcsúsznának körülötte a dolgok, legyen, aki segíteni tud.
- Annyit adj, amennyit kér tőled! A szülő dolga az, hogy választ adjon a gyerek kérdésére, anélkül hogy semmibe venné a határait. Szóval semmi snooping, messenger-olvasgatás vagy kémkedés!
- Mindenki a saját ágyában. Az együttalvás egy darabig oké, egy kiskamasznak azonban már elsősorban a saját ágyában érdemes nyugovóra térnie.
- Ne ítélkezz! Az „énmegmondtam” -ok helyett legyél értő, megtartó, érzelmileg elérhető, biztos menedék, hogy a gyerek érezze, hozzád fordulhat, ha baj van.
Merthogy baj – szív- vagy óvszerszakadás, elakadás vagy szerelmi bánat – előbb-utóbb lesz. És arról egészen biztosan szeretnél tudni.
Fotó: IMDB Portré fotó: Erdész Gábor
