- A viktoriánus Londonban a közvécék többsége férfiaknak épült, ez a nők mozgását is korlátozta.
- A jelenséget az angol szakirodalom urinary leash-nek nevezi.
- A női mosdó előtti hosszú sor ma is részben a várostervezés öröksége.
November 19. a vécé világnapja, amelyet az ENSZ 2013-ban tett hivatalossá, elsősorban a higiéniás ellátás globális hiányára figyelmeztetve. A mosdóhoz jutás azonban nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is: ezen múlik, mennyi időre merünk elmenni otthonról, és így az is, mennyire vehetünk részt a munkában, a tanulásban vagy egyszerűen: mennyire mozoghatunk szabadon. A 19. század nagyvárosaiban ez sok nő számára valódi akadályt jelentett, hiszen a nyilvános vécék jórészét férfiaknak szánták. Törvény nem tiltotta, hogy a nőknek is épüljön, a tervezők egyszerűen nem gondoltak rájuk. Mosdó nélkül viszont egy nő nem maradhatott sokáig távol az otthonától, és ez az egész életét beszűkítette.
Hogyan korlátozta a nőket a nyilvános vécék hiánya?
Az ipari forradalom idején a családok tömegesen költöztek a városokba, a korabeli felfogás szerint viszont a nő helye otthon volt. A London Museum szerint a város első nyilvános vécéi 1851-ben, a vasútállomásokon és a Nagy Világkiállításon nyíltak meg. A nőkkel azonban nem igazán számoltak, mert úgy gondolták, túl szemérmesek ahhoz, hogy használják őket. Aki dolgozni, tanulni vagy vásárolni indult, annak az útját aszerint kellett megterveznie, hol talál rokont, ismerőst vagy más biztos helyet. Olaszországban még az 1970-es években is ajtó nélküli utcai piszoárok álltak a városokban. Ezeket vespasianónak hívták, a nőknek viszont alig jutott fülke. A név Vespasianus császárra utal, aki adót vetett ki a vizelet gyűjtésére.
Mit jelent az urinary leash?
Az urinary leash szó szerint vizeletpórázt jelent: mosdó híján valaki csak addig mehet el otthonról, ameddig a hólyagja engedi. Clara Greed, a bristoli University of the West of England nyugalmazott professzora inkluzív várostervezéssel foglalkozik. A BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a viktoriánus Londonban a női mosdók hiánya szándékos volt, így tartották távol a nőket a közélettől. Hogy mindez mennyire volt tudatos, abban a kutatók ma sem értenek egyet, a nők számára azonban a végeredmény ugyanaz volt.
Hogyan harcolták ki a női illemhelyeket?
A női mosdókért már a 19. század közepétől kampányoltak nőjogi csoportok, a férfiak egy része azonban ellenezte, hogy a nők megjelenjenek a „férfiak tereiben”.

Nem új keletű látvány: sor a női mosdó előtt a The Who 1974-es londoni koncertjén
Valódi áttörést az áruházak hoztak. A londoni Selfridges 1909-ben saját illemhelyekkel nyitott, így a nők jóval több időt tölthettek otthonon kívül. A London Museum szerint a szüfrazsettek is használták ezeket az áruházakat. Nagy-Britanniában a munkáltatóknak csak 1992 óta kötelező külön női és férfi mosdót biztosítaniuk.
Mit tudunk a budapesti közvécék történetéről?
Az első budapesti nyilvános illemhely 1870-ben épült a mai Deák Ferenc téren. Ajtó nélküli, kör alakú pavilon volt hat állóhellyel, vagyis lényegében férfiaknak készült. Emellett a házmestereknek díj ellenében bárkit be kellett engedniük a ház közös vécéjébe. A második világháború idejére már 82 közvécé működött a fővárosban, 1996-ban 112. 2009-re viszont 74-re fogyott a számuk, és ezek közül is csak 36 volt használható. A Város Mindenkié csoport 2020-as felmérése szerint akkor 90 nyilvános vécé működött Budapesten, és ebből mindössze 23 volt ingyenes. Azóta nyílt néhány új, de a különböző fenntartók vécéivel együtt is alig közelíti meg a 100-at a számuk.
Miért állunk ma is sorban a női mosdó előtt?
Ma már senki nem tervez szándékosan kevesebb női mosdót, a hátrány mégis megmaradt, csak kevésbé feltűnő formában. Ha a férfi és a női mosdó ugyanakkora alapterületet kap, a férfiaknak több hely jut, hiszen egy piszoár jóval kisebb, mint egy fülke. A nők ráadásul átlagosan tovább maradnak bent: a menstruáció és a terhesség is több időt kér, a nyilvános vécé ülőkéjével is több a teendőnk, többnyire mi visszük magunkkal a gyerekeket, és a pelenkázóasztal is többnyire a női oldalon kap helyet. Így alakul ki a jól ismert sor a női vécé előtt.
Az Egyesült Államok több államában már törvény írja elő, hogy az új középületekben a nőknek több fülke jusson. Hogy hány mosdó jut a nőknek, az ma is azt mutatja, mennyire számolnak velük, amikor a közös tereinket tervezik.
Fotó: Getty Images Forrás: Marie Claire Italia / Debora Attanasio