Dóczy Júlia: „Lehet, hogy nem leszek népszerű ezzel a kijelentéssel, de picit nekem ez a műanyagmentes július olyan, mint a Valentin-nap. Szuper, hogy van, de nemcsak egyszer kellene egy évben ezzel foglalkozni, hanem minden áldott nap. Bár azt nem vitatom, arra nagyon jó, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a tudatosabb életre. Szerintem egyébként bármilyen kicsi lépést is teszünk azért, hogy a Föld fellélegezhessen, ha be tudjuk illeszteni a mindennapjainkba, az már dicsérendő. Tehát ha ma még csak odáig jutunk, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet, vásárlásnál viszünk magunkkal zacskót – remek hálókat lehet már kapni a zöldségnek is –, próbálunk minél kevesebb műanyagot használni (mi például ezt a kupacot majdnem egy hónap alatt gyűjtöttük össze), és amit lehet, újrahasznosítunk, az is hatalmas dolog a bolygónk szempontjából. Ne legyintsünk rá, hogy ez a pici úgysem ér semmit, hiszen az egész rendszernek kellene változni. Mi is sokat tehetünk a fenntarthatóbb jövő érdekében. Sose felejtsük, sok kicsi sokra megy.”
Tiefenthaler Eszter: „Egészen megnyugodtam, hogy nem is olyan sok, pedig még nagyon kezdő vagyok, ami a környezettudatos életmódot illeti. A műanyagot és a papírt kéthetente egyszer elviszik a ház elől, ez nagy segítség, azt viszont sajnálom, hogy a környékünkön az összes szelektív szigetet felszámolták, ahová korábban az üveget is el lehetett vinni. A vírushelyzet óta ritkábban járok olyan helyeken, ahol ballonos vízadagolóból lehet megtölteni a kiürült palackomat, ezért sajnos gyakrabban vettem bolti vizet, üdítőt, ezen a helyzeten egy otthoni vízszűrő beszerzésével szeretnék változtatni.”
Bobák Szilvia: „Szóval – a képen egy heti műanyagszemetem látható. Nincs gyerekem – igen, így azért sokkal könnyebb –, éppen nem kellett kidobnom olyan megkerülhetetlen műanyagokat sem, mint a kontaktlencse-folyadékom csomagolása, nem kaptam műanyagba csomagolt sajtótermékeket, eljutottam a piacra, és csak egyszer csábultam el az Aldiban a fancy dobozos saláták láttán. Szóval ez egy ilyen szép hét lett, de a valóság ennél cifrább, mert ebben nincs benne az a szemét, amit a barátom termelt, nincs benne az, amit nem otthon dobtam ki, stb. A legnagyobb problémát számomra az okozza, hogy ha 100% vegánul szeretnék enni, akkor bizony sokkal hamarabb megtelik a műanyagos kukánk, mint ha a piacra eleszaladok házi sajtért és utántöltetem a tojásos dobozkáinkat. Igen, lehet enni csomagolásmentesen és vegánul is, viszont úgy érzem, az már akkora macera, amit nem akarok bevállalni. Ez ilyen.”
Botás Enikő: „Elég soknak tűnik, de ezt a mennyiséget a mi kétfős háztartásunk nagyjából 3 hét alatt termelte. Próbálunk minél kevesebb műanyagot használni, a palackozott vízről például már le tudtunk szokni.”
László Krisztina: ”A szabadságom alatt, Balatonon indult számomra a műanyagmentes július. A műanyaghulladék összegyűjtése a Balaton partján átlátszó, nagyméretű műanyag zacskókban történik, ha a nyaralónak nincs speciális, sárga tetejű kukája. Hetente egyszer szállítják el, így könnyen követhető, hogy hét nap alatt mennyi és milyen műanyaghulladékot termelt a család. Engem elrémisztett az első hét termése, pedig azt gondoltam, az elmúlt időszakban tettem néhány lépést azért, hogy kevesebb műanyag zacskó, doboz, palack kerüljön a szemetesünkbe. Sajnos a Balatonnál nincsenek csomagolásmentes üzletek, mindent műanyag zacskóba csomagolnak a kis boltokban, a nagyobbakban pedig eleve csak előre csomagolt árut lehet kapni. Időbe telt felvenni a nyaralás ritmusát, és megtalálnom azokat a pontokat, ahol tudatosan elkerülhető a műanyag csomagolás. De ha már a szemétről van szó, a papír és az üveg szelektív gyűjtése sokkal kritikusabb pont a Balaton északi partján. Nálunk 20 kilométert kell autókázni az első papírgyűjtő-konténerig, üvegvisszaváltás pedig egyáltalán nem létezik. Valószínű, a nyaralás végén Budapestre szállítjuk majd vissza a két hét alatt összegyűjtött papír- és üvegszemetet.”
Tóth-Szántó Krisztina: „Az ökotudatosság az életemben apró lépésekben, fokozatosan jelenik meg. Az első volt az ökozacskók beszerzése, így jelentősen csökkent a háztartásunkban felhalmozott műanyagszemét, és igyekszem a boltban nem műanyagba csomagolt termékeket vásárolni, de lássuk be, ez azért nem olyan könnyű. Íme az egy hét alatt összegyűjtött műanyag – igaz csak ketten élünk a fiammal. Átnézve rájöttem, hogy van még mit csiszolni a dolgon…”
Sütő Emese Franciska: „A #plasticfreejuly-tól függetlenül is igyekszünk mindent szelektíven gyűjteni, ami amikor Izraelben vagyunk, kicsit olyan, mint szembemenni az árral. Nagyon nagy kultusza van itt az egyszer használatos műanyagoknak, evőeszközöknek, a filléres, szívfájdalom nélkül eldobált műanyag gyerekjátékoknak a mindennapokban, ráadásul minden létező apró terméket külön műanyag kis zacskóba, majd nagy brandingelt füles zacskóba csomagolva hoznak ki házhozszállításkor. Próbálunk tőlünk telhetően műanyag téren mindent a minimumra csökkenteni, és a nagycsaládi ebédeken is inkább mosogatni, ahogyan a kutyapiszok felszedéséhez sem veszünk soha külön zacskót, kizárólag a »ránk kényszerített« hulladékzacskókat próbáljuk pusztítani (Pepike dizájnos Poop catcher kütyüjét így hol üres kenyérzacskó, hol salátacelofán vonja be). Sajnos így is kínosan gyorsan megtelik a bázis műanyaggyűjtő zsákunk, amelynek tartalmát egyelőre főleg a kutya képes látványosan visszaszorítani, igaz ő is főleg üres palack lopás formájában.”
Lampért Zsófia: „Ez a zsák a koronavírus-járvány előtt a harmada volt. Elengedtük a csomagolásmentes vásárlást kicsit az elmúlt hónapokban, mivel egyrészt így higiénikusabb vásárolni, lemoshatók a dolgok. Másrészt nyilvánvalóvá vált ismét, ahogy a világ gazdaságának, a repülőgépforgalomnak a járvány miatti leállása megmutatta, a klímaválságot a politikai és gazdasági rendszer gyökeres átalakítása nélkül megoldani nem lehet. A műanyagmentes vásárlás (ami persze korántsem haszontalan) inkább téves biztonságérzetet ad, és a lelkiismeretünk hamis megnyugtatását jelenti. Ha úgy érezzük, mi többek között a csomagolásmentes vásárlással megtettünk a magunk részéről mindent a környezetvédelemért, hajlamosabbak lehetünk kivonni magunkat a környezetvédelmi aktivizmus alól, amely az országok vezetésére gyakorolna nyomást és nagy változásokat indíthatna el.”
Olvass tovább!
