Közel egy évtizeddel ezelőtt, Ausztráliából indult a műanyagmentes július mozgalom, amelyhez tavaly már több mint 250 millióan csatlakoztak a világ minden táján. Idén a koronavírus-járvány hatására minden eddiginél több egyszer használatos műanyag borította el a világot, így a műanyagmentes kezdeményezés új értelmet nyert.
Egyre több országban, köztük Magyarországon is betiltották az egyszer használatos műanyag zacskók árusítását az élelmiszerboltokban, amely az egyik legnagyobb tételt jelenti a világ műanyag szemetében. Egyre több étteremben térnek át az újrahasznosítható, papírból készülő elviteles dobozokra és lebomló evőeszközökre. És egyre több ember választ a mosáskor mikroműanyagokat kibocsátó műszálas ruhák helyett fenntartható, természetes alapanyagú textilből készült darabokat. Mindezt az egészségünk érdekében.
Az év, amikor minden felborult
Ám a koronavírus-járvány hatására teljesen más okból kezdtünk aggódni az egészségünk miatt, mint amilyen fenyegetést a műanyagok jelentenek számunkra. Ám „az, hogy törődünk a bolygónkkal, nem jelenti azt, hogy nem törődhetünk magunkkal – mondta Rebecca Prince-Ruiz, a műanyagmentes július megalapítója. – Mindkettő lehetséges, egyszerre.”
Ez az év hatalmas kihívás, minden eddigi rutinunkat felborította, legyen szó a palackozott víz helyett a kulacs használatáról, az otthoni főzésre való áttérésre vagy a piacon való vásárlásra. „Ám abban, hogy az életünk fenekestül fordult fel, lássuk meg a lehetőséget – mutatott rá Susan Clayton, az ohiói Wooster Főiskola Pszichológia tanszékének vezetője. – Amikor gondolkodnunk kell azon, hogy mit tegyünk, az automatikus viselkedésünk és a szokások helyett, jó alkalom arra, hogy átgondoljuk az addigi döntéseinket, és azt, hogyan viselkedünk ezután.”
Olvastad már?
Műanyag kisokos: milyen fajtái vannak, és melyiket lehet újrahasznosítani?
Te tudod, melyik csomagolás műanyag és melyik kevert anyag? Biztosan jól gyűjtöd a műanyag szemetedet? Itt a műanyagmentes július, itt az ideje, hogy megnézzük, milyen fajtái is vannak a műanyagoknak, és hogy melyikből mi lesz a kukába kerülésük után.Jót tesz a léleknek
A műanyagmentes július jó alkalom arra, hogy az összetartozás érzését megtapasztaljuk. „Úgy érezhetjük, hogy valami jót teszünk, értékeset, jót tesz az önbizalmunknak és az önértékelésünknek. Erősebbnek érezhetjük magunkat. Hiszen ha a klímaválságról van szó, az ember nagyon elveszettnek és tehetetlennek érezheti magát” – tette hozzá a pszichológus.
Ezt erősítette meg John P. Holdren, a Harvard Egyetem professzora, aki Barack Obamát is tudományos tanácsadóként segítette elnöksége alatt. „A klímaválság olyan dolognak tűnik, ami túlnő az egyénen, ám az apró lépések is hozzájárulhatnak a változáshoz – mondta Holdren. – Számít, hogy az egyes emberek mit tesznek a saját szintjükön.”
Bár az államok vezetői játsszák a főszerepet a klímaválság leküzdésében, hiszen ők szabályozzák a gazdaságot és a tiszta energiák használatát, ám Holdren professzor szerint a társadalomnak is nagy szerepe van abban, mennyi szemét kerül a bolygónkra, és ez milyen hatással van az éghajlatára.
A mindent elborító maszkok
A koronavírus-járvány hatására a maszk a mindennapi életünk része lett, egy időre legalábbis biztosan. Az óceáni hulladékban már megjelentek a maszkok, amelyek helyesen a szemétbe dobva sem újrahasznosíthatóak. Létezik jó választás egyáltalán ebben a helyzetben, amellyel az egészségünket és a környezetet is egyaránt óvjuk?
A négy leggyakrabban használt maszktípus az FFP2-es vagy 3-as maszk, a sebészi maszk, a mosható textilmaszk és az eldobható papírmaszk. A legjobb védelmet az FFP-szűrős és a sebészi maszkok adják, ám az eltérés igen kicsi a négy különböző maszktípus hatékonyságában, a fenntarthatóságukban azonban hatalmas.
Ha a legjobb egyensúlyra törekszünk a fenntarthatóság és a biztonság között, a szakemberek a mosható textilmaszkot ajánlják.
Mark Nicas, a kaliforniai Berkeley Egyetem környezettudományi adjunktusának tanulmánya szerint, ha helyesen használják, a sebészi és a textilmaszk egyaránt 75 százalékos hatékonysággal csökkenti a részecskék szóródását a viselője körül. A bejutó részecskéket illetően a textilmaszk 50 százalékos hatékonyságával szemben az orvosi maszk a potenciálisan vírusokat tartalmazó cseppek 75 százalékának bejutását akadályozza meg. Ám mindennapos használatra nem kérdés, hogy a textilmaszkot javasolják az embereknek. A környezetre rótt terhelés sokkal nagyobb kárt okoz, mint amekkora haszonnal jár az FFP-szűrős vagy az orvosi maszkok tömeges használata. Ugyanez igaz a papírmaszkokra is, amelyek nem teljesen papírból készülnek, mikroműanyagokat tartalmaznak és nem újrahasznosíthatók.
A Londoni Egyetem tudósai kiszámolták, hogy ha mind a 68 millió brit állampolgár egyszerhasználatos maszkokat hordana egy évig minden nap, 73 ezer tonna műanyagszemét keletkezne csak ezáltal.
Minden szenved a műanyagtól
A műanyag életciklusának minden szakaszában szennyez. Károsítja a levegőt, a talajt és a vizet már azelőtt, hogy szemétté válna. Egészségügyi fenyegetést jelent az életünkre anélkül, hogy ezt észlelhetnénk. Ezért olyan fontosak az olyan kezdeményezések, mint a műanyagmentes július, hiszen ezt segítenek tudatosítani az emberekben.
Klíma és levegő Az éghajlat, az óceánok, a fajok sokszínűsége mind összefügg a műanyagszennyezéssel. Az óceánok és azok élővilága kulcsfontosságú az éghajlat szabályozásában. A kutatások szerint a szennyező műanyag csökkenti az óceánok szén-dioxid megkötő képességét, ezáltal felgyorsul az üvegházhatás. A mikroműanyagok hatással vannak a fitoplanktonok fotoszintetizáló képességére, így az óceánok felszínén csökken a szén-dioxid megkötése, a zooplanktonok pedig nem szállítják a megkötött szén-dioxidot az óceánok mélyére.
Vadvilág és ökoszisztéma A vadvilágra van a legnyilvánvalóbb és legerősebb hatással a műanyaghulladék, különösen a tengeri élőlényekre. A már említett fitoplanktonok az óceáni tápláléklánc fontos részei, így általuk a mérgező mikroműanyag a többi fajra is hatással van. Minden évben több száz és ezer tengeri élőlény válik a műanyag áldozatává, nem csak a zacskók okozta fulladás vagy amiatt, hogy összetévesztik a műanyagot az élelmükkel. A műanyagrészecskék nemcsak a vízben, de a levegőben és a talajban is szóródnak, ezáltal fenyegetve a bolygónk egész ökoszisztémáját.
Az emberi társadalom A műanyag termékek gyakran tartalmaznak olyan kémiai összetevőket, amelyek hatással vannak az ember hormonháztartására, a test működésére is. Elég csak a jól ismert biszfenol A-t (BPA) említenünk, amelyet számos ráktípus kialakulásával és a meddőséggel is összefüggésbe hoztak már a tudósok. Ráadásul közel sem tudunk mindent a műanyagok emberre gyakorolt hatásairól, hiába vannak jelen ezek az anyagok az életünk szinte minden területén.
Amit viszont biztosan tudunk, hogy a mérgező kémiai anyagok és a mikroműanyagok érintkeznek a szervezetünkkel – belélegezve, az emésztőrendszerünkbe jutva és bőrkontaktussal is, minden életkorban. A mikro- és nanoműanyagokat megtalálták az ételünkben, a vizeinkben, a levegőben. Minél több műanyagot használunk a jövőben, annál nagyobb mennyiségben kerül a természetbe, ahonnan visszajut a saját szervezetünkbe.
Olvass tovább!
Forrás: The New York Times, WWF, Greenpeace, The Guardian
Fotó: Getty Images
