A műanyag feltámadása: idén új értelmet nyert a műanyagmentes július

2020. július 08. |

Több millió ember szánja el magát a világ 177 országában, hogy a műanyagmentes július kezdeményezés hatására még kevesebbszer vesz a kezébe egyszer használatos műanyagból készült tárgyakat. Mint annyi mindennek az életünkben, a koronavírus-járvány a műanyagmentes mozgalomnak is új értelmet adhat, hiszen a pandémia hatására ismét nagyobb teret nyertek a nem újrahasznosítható műanyagok.

Közel egy évtizeddel ezelőtt, Ausztráliából indult a műanyagmentes július mozgalom, amelyhez tavaly már több mint 250 millióan csatlakoztak a világ minden táján. Idén a koronavírus-járvány hatására minden eddiginél több egyszer használatos műanyag borította el a világot, így a műanyagmentes kezdeményezés új értelmet nyert. 

Egyre több országban, köztük Magyarországon is betiltották az egyszer használatos műanyag zacskók árusítását az élelmiszerboltokban, amely az egyik legnagyobb tételt jelenti a világ műanyag szemetében. Egyre több étteremben térnek át az újrahasznosítható, papírból készülő elviteles dobozokra és lebomló evőeszközökre. És egyre több ember választ a mosáskor mikroműanyagokat kibocsátó műszálas ruhák helyett fenntartható, természetes alapanyagú textilből készült darabokat. Mindezt az egészségünk érdekében. 

Az év, amikor minden felborult

Ám a koronavírus-járvány hatására teljesen más okból kezdtünk aggódni az egészségünk miatt, mint amilyen fenyegetést a műanyagok jelentenek számunkra. Ám „az, hogy törődünk a bolygónkkal, nem jelenti azt, hogy nem törődhetünk magunkkal – mondta Rebecca Prince-Ruiz, a műanyagmentes július megalapítója. – Mindkettő lehetséges, egyszerre.”

Ez az év hatalmas kihívás, minden eddigi rutinunkat felborította, legyen szó a palackozott víz helyett a kulacs használatáról, az otthoni főzésre való áttérésre vagy a piacon való vásárlásra. „Ám abban, hogy az életünk fenekestül fordult fel, lássuk meg a lehetőséget – mutatott rá Susan Clayton, az ohiói Wooster Főiskola Pszichológia tanszékének vezetője. – Amikor gondolkodnunk kell azon, hogy mit tegyünk, az automatikus viselkedésünk és a szokások helyett, jó alkalom arra, hogy átgondoljuk az addigi döntéseinket, és azt, hogyan viselkedünk ezután.”

Olvastad már?

Jót tesz a léleknek

A műanyagmentes július jó alkalom arra, hogy az összetartozás érzését megtapasztaljuk. „Úgy érezhetjük, hogy valami jót teszünk, értékeset, jót tesz az önbizalmunknak és az önértékelésünknek. Erősebbnek érezhetjük magunkat. Hiszen ha a klímaválságról van szó, az ember nagyon elveszettnek és tehetetlennek érezheti magát” – tette hozzá a pszichológus.

Ezt erősítette meg John P. Holdren, a Harvard Egyetem professzora, aki Barack Obamát is tudományos tanácsadóként segítette elnöksége alatt. „A klímaválság olyan dolognak tűnik, ami túlnő az egyénen, ám az apró lépések is hozzájárulhatnak a változáshoz – mondta Holdren. – Számít, hogy az egyes emberek mit tesznek a saját szintjükön.”

Bár az államok vezetői játsszák a főszerepet a klímaválság leküzdésében, hiszen ők szabályozzák a gazdaságot és a tiszta energiák használatát, ám Holdren professzor szerint a társadalomnak is nagy szerepe van abban, mennyi szemét kerül a bolygónkra, és ez milyen hatással van az éghajlatára. 

A mindent elborító maszkok

A koronavírus-járvány hatására a maszk a mindennapi életünk része lett, egy időre legalábbis biztosan. Az óceáni hulladékban már megjelentek a maszkok, amelyek helyesen a szemétbe dobva sem újrahasznosíthatóak. Létezik jó választás egyáltalán ebben a helyzetben, amellyel az egészségünket és a környezetet is egyaránt óvjuk? 

A négy leggyakrabban használt maszktípus az FFP2-es vagy 3-as maszk, a sebészi maszk, a mosható textilmaszk és az eldobható papírmaszk. A legjobb védelmet az FFP-szűrős és a sebészi maszkok adják, ám az eltérés igen kicsi a négy különböző maszktípus hatékonyságában, a fenntarthatóságukban azonban hatalmas.

Ha a legjobb egyensúlyra törekszünk a fenntarthatóság és a biztonság között, a szakemberek a mosható textilmaszkot ajánlják.

Mark Nicas, a kaliforniai Berkeley Egyetem környezettudományi adjunktusának tanulmánya szerint, ha helyesen használják, a sebészi és a textilmaszk egyaránt 75 százalékos hatékonysággal csökkenti a részecskék szóródását a viselője körül. A bejutó részecskéket illetően a textilmaszk 50 százalékos hatékonyságával szemben az orvosi maszk a potenciálisan vírusokat tartalmazó cseppek 75 százalékának bejutását akadályozza meg. Ám mindennapos használatra nem kérdés, hogy a textilmaszkot javasolják az embereknek. A környezetre rótt terhelés sokkal nagyobb kárt okoz, mint amekkora haszonnal jár az FFP-szűrős vagy az orvosi maszkok tömeges használata. Ugyanez igaz a papírmaszkokra is, amelyek nem teljesen papírból készülnek, mikroműanyagokat tartalmaznak és nem újrahasznosíthatók.

View this post on Instagram

Will plastic pollution get worse after the COVID-19 pandemic? 🙄 ⠀⠀⠀ 🤳🏼 According to a WWF report, if just 1% of the masks were disposed of incorrectly and dispersed in nature, this would result in as many as 10 million masks per month polluting the environment. Considering that the weight of each mask is about 4 grams, this would result in the dispersion of more than 40 thousand kilograms of plastic in nature. ⠀⠀⠀ 👉🏽 Much of the PPE being used to protect health workers is used once before being thrown away. This is the case despite there being no scientific evidence that single-use plastics are better than reusable ones. ⠀⠀⠀ 🌊 The EU introduced a set of rules to tackle marine litter last year – its single-use plastics directive must be made into law at the national level this year. It included a ban on common single-use plastics like cotton bud sticks, cutlery and straws. Medical masks and gloves are not covered by the legislation. But campaigners say they fear the progress made with getting the EU to back a ban will be unpicked amid the pandemic. ⠀⠀⠀ 🥤 In fact, there is evidence of a return to single-use plastic cups amid COVID-19 hygiene concerns, including at Starbucks where reusable mugs have been banned. ⠀⠀⠀ 📷 @oceansasia

A post shared by Activist coffee since 2005 (@chacunsoncafe) on

A Londoni Egyetem tudósai kiszámolták, hogy ha mind a 68 millió brit állampolgár egyszerhasználatos maszkokat hordana egy évig minden nap, 73 ezer tonna műanyagszemét keletkezne csak ezáltal. 

Minden szenved a műanyagtól

A műanyag életciklusának minden szakaszában szennyez. Károsítja a levegőt, a talajt és a vizet már azelőtt, hogy szemétté válna. Egészségügyi fenyegetést jelent az életünkre anélkül, hogy ezt észlelhetnénk. Ezért olyan fontosak az olyan kezdeményezések, mint a műanyagmentes július, hiszen ezt segítenek tudatosítani az emberekben. 

Klíma és levegő Az éghajlat, az óceánok, a fajok sokszínűsége mind összefügg a műanyagszennyezéssel. Az óceánok és azok élővilága kulcsfontosságú az éghajlat szabályozásában. A kutatások szerint a szennyező műanyag csökkenti az óceánok szén-dioxid megkötő képességét, ezáltal felgyorsul az üvegházhatás. A mikroműanyagok hatással vannak a fitoplanktonok fotoszintetizáló képességére, így az óceánok felszínén csökken a szén-dioxid megkötése, a zooplanktonok pedig nem szállítják a megkötött szén-dioxidot az óceánok mélyére. 

Vadvilág és ökoszisztéma A vadvilágra van a legnyilvánvalóbb és legerősebb hatással a műanyaghulladék, különösen a tengeri élőlényekre. A már említett fitoplanktonok az óceáni tápláléklánc fontos részei, így általuk a mérgező mikroműanyag a többi fajra is hatással van. Minden évben több száz és ezer tengeri élőlény válik a műanyag áldozatává, nem csak a zacskók okozta fulladás vagy amiatt, hogy összetévesztik a műanyagot az élelmükkel. A műanyagrészecskék nemcsak a vízben, de a levegőben és a talajban is szóródnak, ezáltal fenyegetve a bolygónk egész ökoszisztémáját.

Az emberi társadalom A műanyag termékek gyakran tartalmaznak olyan kémiai összetevőket, amelyek hatással vannak az ember hormonháztartására, a test működésére is. Elég csak a jól ismert biszfenol A-t (BPA) említenünk, amelyet számos ráktípus kialakulásával és a meddőséggel is összefüggésbe hoztak már a tudósok. Ráadásul közel sem tudunk mindent a műanyagok emberre gyakorolt hatásairól, hiába vannak jelen ezek az anyagok az életünk szinte minden területén.

Amit viszont biztosan tudunk, hogy a mérgező kémiai anyagok és a mikroműanyagok érintkeznek a szervezetünkkel – belélegezve, az emésztőrendszerünkbe jutva és bőrkontaktussal is, minden életkorban. A mikro- és nanoműanyagokat megtalálták az ételünkben, a vizeinkben, a levegőben. Minél több műanyagot használunk a jövőben, annál nagyobb mennyiségben kerül a természetbe, ahonnan visszajut a saját szervezetünkbe.

Olvass tovább!

Szeméttárolás: így spórolhatod meg a műanyagzsákot

Szeméttárolás: így spórolhatod meg a műanyagzsákot

Szelektíven gyűjtünk, próbálunk csomagolásmentesen megvenni mindent, amit csak lehet. De a meglévő hulladékot mégis muszáj valamiben tárolni. Vagyis... tényleg muszáj? Utánanéztünk, hogyan kerülhetjük ki a műanyagzsákokat!

Forrás: The New York Times, WWF, Greenpeace, The Guardian
Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni? 10milliófa

Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?