Fenntarthatóság tervezői szempontból – interjú Foster Dóra Liza textiltervező hallgatóval

2021. január 05.
A divatiparban – mint az élet minden területén – a környezetvédelem, az újrahasznosítás, a kevesebb hulladék termelésére való törekvés egyre nagyobb teret nyer. Hogyan néz ez ki pontosan egy fiatal tervező pályáját tekintve?  Hogyan éli meg a változásokat? Hogy adaptálódik hozzájuk, és mit lát, merre tart a szakma jövője? Erről és még sok másról beszélgettünk Foster Dóra Lizával, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves textiltervező szakos hallgatójával.

Mióta készítesz ruhákat, kiegészítőket? Mi a legnagyobb inspirációd?

Két éve foglalkozom mélyebbre hatóan textiltervezéssel és kötöttruha-, valamint öltözékkiegészítő-készítéssel. Különböző képzőművészek munkái, a természet színei, az organikus formák és anyagok adják számomra a legtöbb inspirációt.

Foster Dóra Liza textiltervező hallgató

Mit tanulsz? Mi a hosszú távú célod a megszerzett tudással?

Textiltervezést tanulok a MOME-n, a hosszú távú célom… hát, majd meglátjuk, mi sül ki belőle! Szívesen foglalkoznék táska- és kiegészítőkészítéssel a social design keretein belül.

A jelenleg általad készített ruhák, kiegészítők elkészítése során fontos szerepet játszik a fenntarthatóság. Ez miben nyilvánul meg?

Igyekszem fenntartható öltözékkiegészítőket készíteni, hulladékbőrből és vegán bőrből is dolgozom; emellett fontosnak tartom, hogy olyan termékeket adjak ki a kezem közül, amik 10-20 éven át is jó szolgálatot tesznek majd viselőiknek.

Mit gondolsz, van lehetőség olyan darabot készíteni, ami minőségileg és formailag olyan értékálló, hogy ösztönözheti az embereket a hosszabb távú viselésre – vagy szerinted már visszafordíthatatlan a manapság tapasztalható folyamatos vásárlási kényszer?

Szerintem a társadalomban buzgó vásárlási láz visszafordíthatatlan, de mégsem látom reménytelennek a helyzetet, hiszen nem a vásárlás mennyiségét, inkább annak tárgyát és célját kéne megváltoztatni a világban. Amennyiben olcsóbbak és elérhetőek lennének a boltokban az újrahasznosított anyagokból készült/lebomló/környezettudatos termékek, valószínűleg egyre több ember állna rá arra, hogy tudatosan ezeket a termékeket vásárolja.

Face shield-maszk

Egy divatcikk készítése során te mennyire látod előre annak tartósságát, élettartamát? Mennyire fontos szempont ez neked a termék kialakítása során?

Egy jó ruha 40 év múlva is legyen jó ruha. Ezt tartom szem előtt.

Szerinted a jelenlegi divat fenntartható irányba halad? Jellemző, hogy ezt az aspektust a tervezők figyelembe veszik?

Az európai dizájnegyetemeken egyre gyakrabban jön elő a fenntarthatóság témaköre, sok projekt és iskolai feladat épül e téma köré, aminek egyértelműen az a célja, hogy divattervezők olyan generációja következzen, akik már szem előtt tartják korunk problémáit, és arra reflektálva képesek tartós és maradandó termékeket alkotni.

A MOME oktatásában szerinted mennyire fontos a fenntarthatóság? 

Külön fenntarthatóságra irányuló feladatunk eddig nem volt, de mindig ösztönöznek minket erre a tanáraink is, emellett szerintem napjainkban szinte minden dizájner fejében benne van a gondolat, hogy ha már alkot, akkor alkosson maradandót, fenntarthatót, olyat, amivel hozzáad a világhoz.

Ma már divat fenntarthatóan élni, ez természetesen erősen megmutatkozik a MOME oktatásában is.

A galériához kattints a fotóra!

3 fotó megtekintése

Mi a véleményed, mennyire tudatosak a fiatalok? A közegedben lényeges a környezettudatosság, kevesebb ruhaszemét termelése a ruhavásárlási szokások kialakítása során?

A fiatalok vásárlási és öltözködési szokásait javában meghatározza közegük divatja, véleménye, stílusa. A baráti társaságom nagy részt turkálókban vásárol – ehhez azonban nincs minden embernek „gusztusa”. Én ezt tartom az egyik legfenntarthatóbb megoldásnak, nem mellesleg csodás darabokra lehet lelni egy-két ismeretlen turkálóban. Az emberek általában azt tartják szem előtt, hogy olcsó, de viszonylag divatos ruhákat vásároljanak. Nagyra tartom az olyan tervezőket, akik minőségi ruháikat nem kínálják irreálisan magas árakon, így lesznek jó minőségű termékeik a hétköznapi embereknek is.

Szerző: Szinger Eszter, az ELTE BTK Média Tanszékének hallgatója
Fotó: Pécsi György, Foster Dóra Liza

Olvass tovább!