- Az UNICEF megbízásából készített felmérést nyáron az IDEA Intézet.
- A kérdőíves felmérésben 803 14-19 év közötti magyar fiatalt vontak be.
- A válaszok sötét képet festenek a kamaszok mentális egészségéről: gyakori a bántalmazás és sokan segítséget kérni sem tudnak.
A 14–19 éves fiatalok jelentős része küzd mentális nehézségekkel, melyekben az iskolai elvárások, a tanulmányi terhek és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság is szerepet játszik – hívja fel a figyelmet az UNICEF megbízásából, az IDEA Intézet által készített országos kutatás. A 2026 nyarán elvégzett felmérés eredményeit a Fiatalok, hogy vagytok? című tanulmány foglalja össze.
A 803 fiatal bevonásával készült, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés szerint a 14–19 évesek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját. A válaszadók 39 százaléka arról is beszámolt, hogy a stresszhez rendszeresen testi tünetek, például gyomorfájás vagy heves szívdobogás társulnak.
Nincsenek jól a magyar fiatalok
A WHO-5 jólléti index alapján a korosztály 41 százaléka az alacsony, úgynevezett fenyegetett mentális jólléti kategóriába került. Ez a mintegy 580 ezer fős magyarországi korosztályra vetítve több mint 200 ezer fiatalt jelenthet. A besorolás nem jelent pszichiátriai diagnózist, de arra utal, hogy az érintettek lelkiállapota fokozott figyelmet igényelhet.
A teljes korosztály átlagos jólléti indexe 55 pont volt a 100 pontos skálán, ami még elfogadható szintnek számít. Az életkor szerinti különbségek azonban jelentősek: a 14–15 évesek átlaga 72 pont, a 16–17 éveseké 48 pont, a 18–19 éveseké pedig 43 pont volt. Az alacsony jólléti kategóriába a legfiatalabbak 12 százaléka, a 16–17 évesek 49 százaléka, a 18–19 éveseknek pedig 62 százaléka került.
Érdekes adalék, hogy az adatfelvétel időpontja is számított. Az iskolai időszakban válaszolók átlagos jólléti értéke 47 pont volt, míg a nyári szünetben megkérdezetteké 56 pont. Ez arra utal, hogy a fiatalok mentális jólléte az iskolai hónapokban kedvezőtlenebb lehet.
Aggasztó a magyar fiatalok mentális állapota
Rosszabb értékeket mértek azoknál is, akik nem élnek mindkét szülőjükkel, anyagi nehézségeket tapasztalnak, a fővároson kívüli közép-magyarországi településeken élnek, vagy szűkebb, konfliktusokkal terhelt kapcsolati hálóval rendelkeznek.
A segítségkérést szégyenérzet és bizalmatlanság nehezíti
A kutatás szerint a fiatalok érzékelik a mentális problémák jelenlétét, de sokan nem beszélnek a nehézségeikről, hanem egyedül próbálják megoldani azokat. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy a fiatalok gyakran inkább magukban tartják a problémáikat.
A segítségkérést több tényező is hátráltathatja. A megkérdezettek 67 százaléka a szégyenérzetet, 63 százaléka pedig attól való félelmet említette, hogy mások nem veszik komolyan a problémákat. A válaszadók 61 százaléka szerint a kitudódástól való félelem is akadályt jelenthet, 42 százalékuk pedig úgy gondolja, sok fiatal nem tudja, kihez fordulhatna segítségért. További 36 százalék a szakemberekkel szembeni bizalomhiányt is problémának tartja.
Ezek az adatok a fiatalok kortársaikról alkotott véleményét tükrözik, ezért nem minden esetben tekinthetők saját tapasztalataik közvetlen mutatójának.
A társas kapcsolatok fontos támaszt jelenthetnek a mentális nehézségek kezelésében. A válaszadók 80 százaléka megértőnek és segítőkésznek tartja barátait, 73 százalékuk pedig a szüleit. Félelmeit és szorongásait 55 százalék rendszeresen megbeszéli a barátaival, 41 százalék pedig a szüleivel. Az osztálytársakat a fiatalok 47 százaléka, a tanárokat 42 százaléka tartja megértőnek és segítőkésznek.
A fiatalok több mint felét érte bántalmazás
A felmérésben részt vevők 57 százaléka számolt be arról, hogy az előző évben legalább egy vizsgált bántalmazási formát személyesen megtapasztalt. Ez a teljes korosztályra vetítve mintegy 330 ezer fiatalt jelenthet.
A leggyakoribb esetek közé a csúfolódás és a rosszindulatú pletykák tartoztak, amelyeket a válaszadók 41 százaléka élt át. Bántó vagy megalázó kritikáról 39 százalék, kiközösítésről pedig 34 százalék számolt be. A fiatalok 18 százaléka fizikai bántalmazást, ugyanekkora arányuk fenyegetést, kényszerítést vagy zsarolást is említett. Online lejáratás vagy zaklatás a válaszadók 13 százalékát érte.
Az iskola egyszerre stresszforrás és lehetséges támasz
A vizsgált stresszforrások közül az iskola jelenti a legnagyobb terhelést. Elsősorban az iskolai elvárások, a tanulmányi követelmények, a jegyek, valamint a továbbtanulással és a pályaválasztással kapcsolatos döntések okoznak feszültséget. A kutatás szerint ezek a problémák a 16–19 évesek körében hangsúlyosabban jelentkeznek, mint a fiatalabb korosztályban.
Az iskola ugyanakkor támogató környezetet is biztosíthat: rendszeres napirendet, kortársközösséget és olyan felnőtteket, akikhez a fiatalok segítségért fordulhatnak. A mélyinterjúkban egyes résztvevők támogató tanárokról és befogadó közösségekről számoltak be, míg mások túlterhelést, megalázást vagy a problémáik elbagatellizálását tapasztalták.
A fiatalok 43 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja majd eldönteni, mit kezdjen az életével. A mélyinterjúk résztvevői közül többen úgy érezték, hogy az oktatási rendszer nem nyújt elegendő gyakorlati útmutatást a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz és az önálló élet megkezdéséhez.
A mesterséges intelligenciát személyes problémákhoz is használják
A mesterséges intelligencia szerepét külön fejezetben vizsgálja a tanulmány. A fiatalok tanulási, tájékozódási és gyakorlati feladatok mellett személyes és mentális kérdésekben is igénybe veszik ezeket az eszközöket.
Az MI használata azok körében gyakoribb lelki vagy magánéleti kérdésekben, akik kevésbé szívesen beszélnek problémáikról másokkal. A technológia így egyes fiatalok számára könnyen elérhető információforrást vagy tanácskérési lehetőséget jelenthet. Az ilyen eszközöktől kapott válaszok szubjektív megítélése ugyanakkor nem azonos a szakmai segítség hatékonyságának mérésével.
A kutatás a mentális problémák korai felismerésének jelentőségét is hangsúlyozza. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az élet során jelentkező mentális problémák mintegy fele már 14 éves korig kialakul, a felnőttkorban tapasztalt esetek közel fele pedig 18 éves kor előtt kezdődik. Ez indokolja, hogy a fiatalok mentális jólléte, a támogató kapcsolatok és a segítséghez való hozzáférés már serdülőkorban kiemelt figyelmet kapjon.
Forrás: Unicef Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
