- Az érzelmi izzadás nem ugyanaz, mint amikor a melegtől vagy sportolás közben verítékezünk erősebben.
- A szorongás és az izzadás könnyen egymást erősítő ördögi körré válhat.
- Néhány egyszerű technikával csökkenthető a stressz okozta izzadás intenzitása.
Valószínűleg mindannyian átéltük már azt a pillanatot, amikor egy fontos prezentáció előtt nedves lett a tenyerünk, vagy egy első randi előtt úgy éreztük, mintha hirtelen sokkal melegebb lenne a szobában. Pedig ilyenkor nem feltétlenül a hőmérséklettel van baj. A testünk egyszerűen úgy reagál az érzelmi feszültségre, mintha valódi veszély közeledne.
Az úgynevezett érzelmi izzadás teljesen természetes élettani reakció, mégis sokan szégyellik, mert azt gondolják, mások azonnal észreveszik rajtuk a bizonytalanságot. A szakemberek szerint azonban éppen ez a szégyenérzet az, ami tovább fokozhatja a problémát.
Mi az érzelmi izzadás?
A legtöbb izzadásnak nagyon egyszerű feladata van: hűteni a szervezetet. Futás, nagy meleg vagy fizikai munka közben a testünk verejtékezéssel próbálja fenntartani az optimális hőmérsékletet.
Az érzelmi izzadás egészen más okból jelenik meg. Ilyenkor nem a külső hőmérséklet emelkedik meg, hanem az agy kapcsolja be a vészreakciót. Egy stresszes e-mail, egy állásinterjú, egy nyilvános szereplés vagy akár egy kellemetlen beszélgetés is elegendő ahhoz, hogy aktiválódjon a szimpatikus idegrendszer. Ennek következtében leginkább a tenyér, a talp, a homlok és a hónalj kezd izzadni – vagyis azok a testrészek, amelyeket a társas helyzetekben mi magunk is a leginkább észreveszünk.
-
Mit tehetünk a bőrgyógyász szerint, ha az arcunk izzad? Ez a megoldás!
Miért pont akkor izzadunk, ha szorongunk?
A szorongás ősi túlélési mechanizmusokat indít be. Amikor az agy veszélyt érzékel, akkor a szervezet felkészül a menekülésre vagy a védekezésre. Felgyorsul a pulzus, megváltozik a légzés, megfeszülnek az izmok, és aktiválódnak a verejtékmirigyek is.
Éppen ezért sokan azt tapasztalják, hogy vizsgák, állásinterjúk vagy fontos megbeszélések előtt nedves lesz a tenyerük, átnedvesedik a ruhájuk a hónaljnál, vagy izzadni kezd a homlokuk. Ez önmagában még nem jelent betegséget.
Viszont a pszichológusok szerint az igazi problémát sokszor nem is maga az izzadás okozza, hanem az arra adott reakciónk. A folyamat gyakran így néz ki:
- izgulni kezdünk;
- izzadni kezdünk;
- észrevesszük az izzadást;
- attól kezdünk félni, hogy mások is látják;
- ettől még jobban szorongunk;
- ezért még erősebben izzadunk.
Ez az önmagát fenntartó kör könnyen oda vezethet, hogy valaki egyre inkább kerüli a társas helyzeteket, a nyilvános szereplést vagy akár az ismerkedést is.
A szorongás és az izzadás ördögi körbe ránthat
Nem csak kellemetlen, az önbizalomra is hat
A becslések szerint a primer hiperhidrózis – vagyis a betegséghez nem köthető, túlzott izzadás – a lakosság körülbelül 1–3 százalékát érinti.
Az érintettek életminőségét ez jelentősen ronthatja. Sokan kerülik a kézfogást, csak sötét ruhát hordanak, folyamatosan a ruhájukat ellenőrzik, vagy attól tartanak, hogy mások kellemetlennek találják őket.
A szakemberek szerint ez hosszú távon akár társas szorongáshoz és önértékelési problémákhoz is vezethet.
Tényleg észreveszik rajtunk mások?
Érdekes módon a kutatások szerint az emberek valóban érzékelhetik a stresszel járó verejtékezést. Vizsgálatok kimutatták, hogy a stresszhelyzetben termelődő verejték összetétele eltér a sportolás közben kialakuló izzadástól. Ezért ugyanakkora mennyiségű verejték mellett is másként érzékelhetik azt a körülöttünk lévők.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki az izzadásunkat figyeli.
A szorongó emberek gyakran sokkal súlyosabbnak látják saját tüneteiket, mint amennyire azokat mások valójában észreveszik. A pszichológiában ezt reflektorfényhatásnak nevezik: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenki minket figyel, miközben a legtöbben a saját gondolataikkal vannak elfoglalva.
Mit tehetünk ellene?
Ha az izzadás csak stresszes helyzetekben jelentkezik, akkor nem csupán a tüneteket, hanem a kiváltó szorongást is érdemes kezelni.
A pszichológusok szerint sokat segíthet:
- lassú, hasi légzés;
- progresszív izomlazítás;
- mindfulness-gyakorlatok;
- a figyelem tudatos áthelyezése saját testünkről a környezetünkre;
- valamint a kognitív viselkedésterápia, amely segíthet átírni az olyan automatikus gondolatokat, mint például: „Ha meglátják, hogy izzadok, biztos alkalmatlannak tartanak.”
A hétköznapi praktikák sem elhanyagolhatók. A jól szellőző természetes anyagból készült ruhák, a megfelelő folyadékbevitel és az erős izzadásgátlók sokat javíthatnak a komfortérzeten.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a verejtékezés nagyon erős, nyugalmi állapotban is jelentkezik, éjszaka is fennáll, vagy hirtelen alakult ki, mindenképpen érdemes háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz fordulni. A túlzott izzadás mögött ugyanis ritkábban hormonális eltérés, anyagcsere-betegség vagy más egészségügyi probléma is állhat.
Ha viszont a tünetek elsősorban szorongáshoz, társas helyzetekhez vagy stresszes eseményekhez kapcsolódnak, akkor pszichológus segítségével nemcsak az izzadás, hanem az azt fenntartó félelmek is jól kezelhetők.
Végső soron az érzelmi izzadás nem azt jelzi, hogy gyengék vagyunk. Sokkal inkább azt, hogy az idegrendszerünk érzékenyen reagál a környezetünkre. Ha ezt megértjük, könnyebb lehet együttműködni a testünkkel ahelyett, hogy szégyellnénk a jelzéseit.
Forrás: Grazia, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
