Miért pont velünk történik ez?

2015. április 23.
Úgy látjuk, állandóan problémák vannak párkapcsolatunkkal, pedig minden más ismerősünk a fellegekben jár? Azon jár az eszünk, miért mindig velünk történik mindez? Bloggerünk, Ferjancsik Ágnes rávilágít néhány fontos problémára.

Az elmúlt hetekben a párkapcsolatban felmerülő nehézségek igazán széles tárházát volt módomban olvasóimmal megosztani. A felvetett témák (ki kezdeményezzen; hűtlenség; szakítás utáni gyászélmény; féltékenység; az érintés, mint a szeretet nyelve; a gyermek jövetelével kapcsolatos megváltozott helyzet és gyakran előadódó nehézségek; stb.) mind olyan élethelyzetet kívántak bemutatni, amelyekkel gyakorlatomban igen sokszor találkozom. Talán érdemes lenne megosztanom a kérdést, melyet szinte minden hozzám fordulótól olyan sokszor hallottam, nevezetesen hogy „vajon miért pont velünk fordul ez elő”?

Anélkül, hogy a tanácsadások metodológiáját itt részletezném, utalnék egy olyan általános, a párok között kialakuló konfliktusoknál szinte minden esetben visszavezethető magatartásbeli fogyatékosságra, amelynek felismerése, és közös erőfeszítéssel való normalizálása szerencsés esetben, segítség nélkül, a mindennapokban is sikerülhet. Az esetek túlnyomó részében azonban szakember segítségével sokkal mélyebb és hosszabban tartó eredményhez vezethet.

Van a magyar nyelvben egy nagyon frappáns közmondás: „néma gyereknek az anyja sem érti a szavát.” Amikor mi az önérvényesítés képességének hiányáról beszélünk, akkor tulajdonképpen erre a magatartásbeli hiányosságra utalunk. Az önérvényesítés hiánya, – amit a köznyelv kommunikációs problémának is szokott nevezni a párkapcsolatban, tulajdonképpen minden baj forrásának is tekinthető. A segélykiáltásra, hogy „de miért pont velünk történik ez” először mindig az önérvényesítés, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó önértékelés fejlettségének szintjét mérjük fel.

Az ideális önértékelés azt jelenti, hogy az ember tisztában van saját előnyös és hátrányos tulajdonságaival, és egyik listát sem nagyítja fel a másik rovására. Értékes embernek, a társadalom hasznos, másokkal egyenértékű tagjának tartja magát. Éntudata független a külvilág visszajelzéseitől, és a kritikákra sem reagál szélsőségesen. „Belső kontrollos”, azaz sokkal inkább magának akar megfelelni, mint másoknak. Magának is legalább annyi örömöt akar szerezni, mint a többi embernek. Törekszik arra, hogy jó viszonyt alakítson ki más emberekkel, de nem engedi, hogy lelkivilágát és személyiségét mások formálják.

Jól be tud illeszkedni a közösségekbe, a konfliktusokat képes építő módon megoldani, és nem fél előre az összetűzésektől. Őszintén és elfogadóan képviseli önmagát a külvilág felé, ezért meg tudja különböztetni a jogos kritikát az alattomosabb támadásoktól. Magáról tett kijelentései őszinték, egyértelműek, elfogadó jellegűek. Önmagába vetett hite automatikusan tiszteletet vált ki a környezetéből. Egy harmonikus párkapcsolat elképzelhetetlen reális önképpel, és önértékeléssel rendelkező emberek szövetsége nélkül. 

A külvilágra irányuló túlzott figyelem, amit a pszichológia „külső kontrollosnak” nevez, az a személyiségtípus sajátossága, amelyik már-már rögeszmésen ragaszkodik ahhoz, hogy cselekedeteit mások véleménye irányítsa. Az ilyen személyiség csak akkor érzi jól – vagy jónak – magát, ha valaki megdicséri. Egy idő után már semmi sem lesz fontos neki, csak a környezet visszajelzése. A negatív kritikát is sokszorosan magára veszi, és szinte parancsnak tekinti: „Változz meg! Így nem vagy elég jó.” A külső véleményeknek megfelelően hízik vagy fogy az önbizalma. Egy idő után valóságos „jóváhagyás-függőség” alakul ki nála, mivel pozitív vélemények híján egyre csak apad az önbizalma.Ez a fajta önértékelési zavari általában gyerekkori hatások következménye. A jelenség eredhet gyerekkori beidegződésekből, különféle családi és szülői mintákból, de hajlam kérdése is lehet. Egy párkapcsolatban akár az egyik, akár mindkét fél ilyen természetű zavarai rendkívüli terhet jelentenek a kapcsolat jövője szempontjából. Az önértékelési zavar egyenes következménye az önérvényesítés torzulása. 

A hamis megnyilvánulások, a valós érzelmeket és problémákat elkendőző magatartás, az önálló döntés képtelensége előbb-utóbb egy párkapcsolat legrosszabb forgatókönyveit hívhatja elő, mint alárendeltség érzése, agresszió, féltékenykedés, túlzott ragaszkodás stb. 

A honlapomon ingyenesen használható Kvíz olyan, mint egy lázmérő. Ha a lázmérő higanyszála magasra szökik, orvoshoz fordulunk. Ha a Kvíz értékelése több ponton krízis helyzetet igazol, érdemes szakemberhez fordulni!