Az eredeti recept a nagymamámtól származik. Azóta is úgy készítem el, ahogyan ő szerette, most a kisfiamnak is ez a kedvence, ezért sütöttem ma is. Amiben leginkább különbözik az általam ismert többi elkészítési módtól az az, hogy mi durvára vágjuk és mindig megpároljuk az almát, mielőtt a tésztába kerül. Volt még itthon 5-6 szem szilva, ezt sem hagyhattam ki a töltelékből.
Hozzávalók:
350 g liszt
200 g vaj
150 g nádcukor
1 egész tojás
1 tojás sárgája
1 bio citrom héja
csipet só
1-2 marék dió
kb. 1,5 kg alma
1 citrom leve
fahéj ízlés szerint
Elkészítés:
Először hámozzuk meg az almát, dobjuk egy nagyobb serpenyőbe, locsoljuk meg a citrom levével és kezdjük el párolni, ki ahogyan szereti. A fahéjat a végén szoktam hozzáadni, nem párolom egészen puhára, hiszen a tésztában még sülni fog.
A sütőt melegítsük elő 180 fokra. Vajazzunk ki egy kisebb tepsit, vagy akár két kisebb sütőformát.
Dolgozzuk össze elsőként a lisztet a vajjal, adjuk hozzá a cukrot, a citrom lereszelt héját majd a tojást is, gyúrjunk rugalmas tésztát belőle. Ha egy tepsibe kerül, osszuk két részre a tésztát és azt amelyik kicsit nagyobbra sikerült nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra és simítsuk a formába úgy, hogy az oldalát is beborítsa. Szurkáljuk meg, tegyük be a sütőbe és süssük elő kb. tíz perc alatt. Erre az elősütött tésztára nagymamám zsemlemorzsát szórt, én általában darált diót szoktam, valamennyire ez is magába szívja az almából távozó nedvességet. Erre jöhet a megpárolt gyümölcs, majd a maradék tésztából vékonyra nyújtott lapot simítsuk a tetejére. Késsel vagy villával néhány helyen szurkáljuk meg a tetejét, hogy ne púposodjon fel a tészta és a gőz egyszerűen távozhasson alóla. Nagyjából húsz perc alatt süssük aranybarnára.
Fotók: Békefi Dóra, Portré: Bodnár Zsófi
