Ilyenkor a legnagyobb kihívás az, hogy megmaradjon a zöldségek változatossága, mert bár a kelbimbó egy fantasztikus téli zöldség, a leglelkesebb kertész sem tudna hónapokig csak azon élni. Van a tervezésnek az a fázisa, amiről idén már lemaradtál, de van olyan is, amibe még nyugodtan belefoghatsz!
Jöjjenek a téli zöldségek, és azoknak is a 3 fő csoportja!
1. Tavasszal vethető téli zöldségek
VETÉS: változó, ÁPRILIS-JÚNIUS
Kezdő kertészek sokszor nem tudják, hogy bár a kelbimbó, a póréhagyma és a paszternák mind téli zöldségek, sokkal korábban kell elvetni őket: kelbimbót például már áprilisban, a póréhagymát pedig júniusban. Ezeknél egy jó módszer az – hogy ne foglalják egész évben az ágyásaidat -, hogy kialakítasz egy külön kis palántázó ágyást, és ide veted el a lassan növő téli zöldségeidet, tömött sorokban (8 cm-es tőtáv). A fentieken kívül kerülhet még ide brokkoli, káposztafélék, zeller, karórépa és leveles kel is. És amikor júliusban már kellően megnőnek, a fő ágyásaid pedig elkezdenek szépen üresedni, akkor ültesd át őket a végleges helyükre.
2. Őszi-téli zöldségek
VETÉS: AUGUSZTUS-OKTÓBER KÖZEPE
Ősszel kétféle ültetés lehetséges: téli vagy tavaszi szürettel. Az előbbibe tartozik ez a csoport, és az olyan gyorsan növő zöldségek vannak itt, amelyeket nyár végén vagy ősz elején vetsz el és megnőnek az első fagy beálltáig. Ilyenek például a tarlórépa, saláták, spenót és retkek. (A Gondolj a télre! bejegyzésemben is írtam ehhez még tippeket) Novembertől márciusig nem sok növekedés várható, de néhány leveles zöldség fóliavédelem alatt is képes friss levelekkel ellátni a konyhádat! (Ehhez előkészületben a következő bejegyzés: “Téli salátalevelek”) A fólia ilyenkor nemcsak extra meleget ad a zöldségeknek, hanem védi a hótól, jégesőtől, nagy esőzésektől és a széltől is, ami sokszor nagyobb kárt tesz a levelekben, mint a hideg. (DIY: Hogy készíts fóliaalagutat? – olvasd el a bejegyzésem, amihez videó is készült).
3. Áttelelő zöldségek
VETÉS: SZEPTEMBER-NOVEMBER
A türelmetlen kertészeknek… Olyan télálló zöldségek tartoznak ide, amelyek még a melegebb napokon gyökeret eresztenek és tavasszal nagyon gyorsan megindulnak – így akár egy hónappal korábban beérnek a tavasszal vetett társaiknál. Tipikusan ilyen az őszi fokhagyma, aminek nagyon jót tesz a huzamosabb fagypont alatti hőmérséklet, és a vöröshagyma, amiből aztán a tavaszi zöldhagyma lesz. Az áttelelő fejes salátát palántázd és úgy ültesd ki. Palántázhatod a leveles kelt is, amiből télen is szüretelhetsz, de a legjobb kora tavasszal lesz, amikor még nagyon kevés friss zöldség elérhető a kertben. Az áttelelő lóbabot akár novemberig is vetheted a kora tavaszi szürethez. Azt a kifejezést hallottad már, hogy “tél alá vetés”? Novemberben vagy decemberben elég hideg van ahhoz, hogy az akkor (igen, november és december!) elvetett magok ne induljanak egyáltalán csírázásnak, és tavasszal, amint megérzik az első meleget, a legkorábban elkezdjenek nőni – ilyenkor még a kártevők sem ébrednek fel… Tél alá vethetsz például borsót, sárgarépát, petrezselymet, spenótot, sóskát és hagymaféléket – de ilyenkor vedd figyelembe, hogy egy hirtelen melegfront elindíthatja a csírázást akkor is, amikor még visszajön egy-egy fagy, és így tönkremehetnek a magjaid – szóval vesd inkább vegyes módszerrel tavaszi zöldségeidet.
+1: Hogyha pedig inkább te is olyan kertész lennél, aki ki se teszi a lábát a veteményesbe egész télen, akkor neked valóak a zöldtrágya növények, amik télen megkötik a talajt és feltöltik tápanyagokkal. (Ehhez olvasd el a Zöldtrágya útmutatót a blogon!)
Egyél saját termést télen is!
Több tippért keresd Dominika Konyhakertész blogját!
