Magyarországon az összes halálozás 75%-ért a szív-, és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések felelnek. Ahhoz, hogy gyermekeink jobb eséllyel induljanak, egészségesebbek legyenek, csökkentenünk kell a szív- érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezőket – hívja fel a figyelmet Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.
Ismert tény, hogy a cukorbetegség fokozza a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, azaz a diabéteszes betegek nagyobb valószínűséggel szenvednek el szívinfarktust, stroke-ot.
„Hazánkban jelenleg több mint 770 000 diabéteszes beteget tartanak számon, ugyanakkor tudjuk, hogy ez a szám nem fedi közel sem a valóságot, a fel nem fedezett, kezeletlen eseteknek köszönhetően, ennél jóval magasabb a betegek száma. A 60 éven felüliek között minden ötödik cukorbeteg, kevesebb, mint 15 év alatt számuk megduplázódott a statisztikák szerint. Előrejelzések szerint 2025-re akár egymillió főt is érinthet ez a betegség. A cukorbetegek közel 90 %-a az ún. 2. típusú diabetesben szenved. Kialakulásának esélye magasabb azoknál, akik elhízottak, mozgásszegény életmódot folytatnak, helytelenül táplálkoznak. Míg korábban ezt a típust szinte kizárólag csak a középkorú, vagy idősebb felnőttek betegségének tartottuk, manapság egyre több fiatalt, illetve, ami még megdöbbentőbb, gyereket érint. Ennek a jelenségnek hátterében a megváltozott táplálkozási és életvezetési szokások állnak” – mondja a szakorvos.
A gyerekek egyre kevesebb időt töltenek testmozgással, egyre többet ülnek a monitorok, elektronikus játékok kijelzői, vagy éppen a TV előtt. Ehhez a relatív mozgásszegény életmódhoz adódik a helytelen táplálkozás, melynek következményét jól látjuk, hiszen egyre több a túlsúlyos gyermek. „2016-os adatok alapján nálunk a legmagasabb az elhízottak aránya Európában, sajnos világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el, egyes statisztikák szerint az első ötben vagyunk. Mintegy 10 év alatt a korábbi 20%-ról 28,5%-ra nőtt az elhízás incidenciája. Szinte hihetetlen, de a kisgyermekek 20%-a már óvodás korában túlsúlyos, nagy részük nem is növi ki felnőttkorára sem” – teszi hozzá a kardiológus.
A szív- érrendszeri betegségek megelőzése gyermekkorban kezdődik. Ha meg akarjuk óvni gyermekeinket a sok évtizeddel később életüket veszélyeztető betegségektől, akkor tudatosan életük első éveitől kezdve törekednünk kell a helyes életmódra nevelésre. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekek leginkább a személyes példamutatásunk alapján tanulnak. A családokon belül kell meg kapniuk azokat a mintákat, amik később segítik őket az egyensúly megtartásában. A kardiovascularis rizikócsökkentés leghatásosabb módszere az egészséges életmódra váltás, gyermekek esetében pedig arra kell törekedni, hogy már az első életévektől kezdve ez váljon természetessé. Ennek két alappillére a megfelelő táplálkozás, és a rendszeresen végzett testmozgás.”
Jelen álláspont szerint a kiegyensúlyozott, napi ötszöri, kis mennyiségű, mediterrán jellegű étrendet tartják ideálisnak, ez segít a testalkatnak megfelelő testsúly elérésében, megtartásában, valamint a koleszterinszintet is csökkenti, csakúgy, mint a rendszeresen végzett testmozgás. „Érdemes utána számolni, naponta hány felesleges kalóriát veszünk magunkhoz, illetve adunk gyermekeinknek. Látnunk kell, hogy csupa jóindulattal, szeretettel adott többlet kalóriák által valójában mi magunk rontjuk későbbi életminőségüket. Számoljuk ki, mennyi az a kalóriaszükséglet, ami az adott mozgásaktivitáshoz, súlyhoz szükséges. Ezt ne lépjünk túl. Számos alkalmazás ingyenesen elérhető az interneten, melyek a feljegyzett napi étkezések alapján kiszámolják nekünk, mennyire volt helyes az aznapra összeállított étrendünk. Segítségükkel megtanulhatjuk a helyes arányokat, számon tarthatjuk mennyi fehérjét, zsírt, szénhidrátok vittünk be.”
Fel kell mérni a rizikó mértékét
A testsúly 5-10%-os csökkentése a szív- érrendszeri rizikó 50%-os csökkenését eredményezheti.
„Természetesen időről-időre fel kell mérnünk az aktuális rizikó mértékét. Szív- érrendszeri rizikófelmérés során először a hagyományos kockázati tényezőket keressük, majd részletesebb vizsgálatokat is végzünk. A rizikóbecslés tartalmazza a pontos anamnézis-felvételt, életmódbeli szokások feltérképezését, élvezeti cikkek fogyasztásának felmérését, családi halmozódások feltárását, antropometriai méréseket (testmagasság, testsúly, haskörfogat, BMI), zsír-izom arány mérését, carotis Doppler, kardiológiai vizsgálatokat, terheléses EKG, szív UH, hasi UH vizsgálatokat, bőrgyógyászati vizsgálatokat, laborvizsgálatokat, hormon szintek ellenőrzését” – mondja Dr. Pácz Alexandra.
Forrás: Budai Magánorvosi Centrum, purecom
Fotó: Profimédia – Red Dot
