A doktor Kaiser Fanni azt takarja, hogy jogot végeztem. Gyakorlatilag csak ennyi, mert mikor a diplomám átvettem, már a fiamat vártam és miután ő megszületett már egész más irányt vett az életem, természetgyógyásznak tanultam, elvégeztem a fitoterápia szakot.
Ezek szerint a kerámia készítés most még hobbi? Hogyan került az életedbe és mikor?
Igen, hobbinak indult, ma már egy kicsit több annál. A kislányom születése után, négy évvel ezelőtt kezdődött, mikor elmentem az Apacukához egy 3 órás workshopra. Ezután vettem agyagot és otthon elkezdtem kísérletezgetni. Egy kedves ismerősöm kiégette a dolgaimat, megtanított mázazni és tőle bármit kérdezhettem ha elakadtam.
Majd jött egy kihagyhatatlan lehetőség, vettem egy kemencét és felgyorsultak az események. Kb. egy éve elkezdtem a József Attila Kulturális Központba a Terra-Kotta Egyesülethez járni, ahol Lakatos Ábeltől tanultam korongozni és sok minden mást is, ami felmerült. Közben a lányom is beszokott az óvodába (négy éves korára) és ezután jött el a pillanat, hogy legyen elég szabad időm, amit munkával tudok tölteni.
Hogyan tudod összeegyeztetni a családot, a munkádat és a hobbidat?
Hazudnék ha azt mondanám, hogy megtaláltam az egyensúlyt. Az mondják, a nők egyszerre sok dologban is képesek helytállni, hát ezt én nem érzem. Valahonnan mindig elveszek egy kis időt, hogy a másik sikerüljön. Sokszor 5 órám van arra, hogy elintézzem az otthoni teendőket, bevásárlást, főzést és még a műhelyben is legyek kicsit. Ez nem egyszerű, de azért nem csinálnám másképp, mert az agyagozás feltölt és kikapcsol. Az égetés olyan, mint gyerekkorunkban a Karácsony este, várod, hogy kinyithasd a kemencét és meglásd, mi lesz benne.
A kislányod, kisfiad szokott segíteni?
Ha a gyerekek a garázsban találnak, mikor hazaérnek, azonnal ők is kérnek egy darab agyagot és alkotnak. A fiam már korongozott is egy kis tálat és egy poharat!
Hol készíted a munkáidat?
Otthon a garázsban van a műhelyem.
Miket készítesz pontosan?
Tálakat, tányérokat, ékszereket. Ez változó, mindig jön valami újdonság. Folyamatosan tanulok, fejlődöm. Eleinte kisebb tárgyakat, szappantartókat készítettem, alacsony tűzön égettem. Pár hónapja égetek magas tűzön, az így készült tárgyak sokkal ellenállóbbak, bírják a mosogatógépet, akár fagyállóak is. Azt szeretem az agyagozásban, hogy mindig ki lehet próbálni valami újat, más agyagot, más mázat, égetési hőfokot. A lehetőségek száma végtelen. A következő cél a porcelán!
Mi jellemző most a stílusodra?
Ez egy jó kérdés. Úgy érzem, még nagyon változó. Bár a külső szemlélők szerint egyből látni egy tárgyról, hogy az „Happy Fafi”. Nekem nagyon tetszenek a skandináv tárgyak, egyszerű, letisztult dolgok, de igazából mindig valami új jön, amit ki kell próbálnom. A cél, hogy amit készítek úgy legyen tökéletes, hogy igazából nem az. Semmi szabályszerű nincs benne, de legyen benne valami kedvesség, amitől jó kedved lesz ha ránézel.
Honnan inspirálódsz?
Ez is mindig változó. A cicás, nyuszis, rókás tálak a gyerekektől jöttek. Nekik szerettem volna valami kedvükre valót készíteni. Az uszadékfás tálak ötletét a Duna adta. Nyáron mi minden szabadidőnket a Duna-parton töltjük, ahol nagyon megtetszett ez a megszürkült, szabálytalan alakú, könnyű fa, amit a Duna a partjára vet. A gyerekek kavicsokat és kagylókat gyűjtöttek én meg az uszadék fákat. Vegán tálat először egy kedves vegán vásárlómnak készítettem ajándékba, mert sok mindent rendelt és gondoltam meglepem egy „Only for plants” feliratú tányérral.
Hol lehet megvásárolni a termékeidet?
A műhelyben előre egyeztetett időpontban, vagy márciusban majd újra a WAMP-on.
