„A pajzsmirigy a pajzsporc előtt, annak két oldalán, a nyakon található. Működését az agy irányítása alatt álló agyalapi mirigy szabályozza, hatással van többek között a központi idegrendszerre, a keringésre, anyagcserére és a növekedésre is. A működésében zavart okozhat például egy fertőzés, gyógyszeres kezelés vagy egyéb autoimmun betegségek, amelyek miatt alul- vagy túlműködés léphet fel. A szakorvos képalkotó diagnosztikával vagy szükség esetén biopsziával állapítja meg a betegség típusát, a kiváltó okoktól függően pedig gyógyszeres kezelést, műtéti beavatkozást vagy radiojód kezelést rendelhet el” – mondta dr. Pusztai Péter, a Budai Egészségközpont endokrinológus szakorvosa.
Hogyan hatnak a pajzsmirigyhormonok a szervekre és a szövetekre?
- Energiaforgalom – az alap-energiaforgalom az oxigén fogyasztással jellemezhető. A pajzsmirigyhormonok hatására a szervezet oxigénfogyasztása nő – az alap-energiaforgalom magasabb lesz – nő a hőtermelés.
- Keringés – közvetlenül a szívizomsejtekre hatnak, emiatt nő a perctérfogat, nő a pulzustérfogat és nő a szívfrekvencia.
- Központi idegrendszer – az idegsejtek és azok kapcsolatainak kialakulásáért felelősek, hiányuk mentális és idegrendszeri visszamaradottságot okozhat. A már kifejlett idegrendszerben az idegi reflextevékenységet, a reakcióidőt, a mozgás koordinációját és a szellemi funkciókat szabályozzák.
- Növekedés – befolyással vannak a növekedési hormon termelődésre és annak hatékonyságára.
- Bőr- és kötőszövet – hiányukban a sejtközötti teret kitöltő anyagban lévő fehérjék mennyisége növekszik, szövetköztifolyadék felszaporodás – ödémához hasonló eltérés – jelenik meg.
Milyen tünetei vannak az egyes működési zavaroknak?
- A pajzsmirigy túlműködés jellegzetes tünetei a kidülledt szem, szapora szívdobogásérzés, duzzadt nyak, fogyás, idegesség, izzadékonyság, alvászavar, hajhullás. Gyógyszeres vagy izotópos kezeléssel, szükség esetén műtéttel kezelhető.
- Pajzsmirigy alulműködés esetén leggyakoribb panasz a gombóc érzés, nyaki fájdalom, rekedtség, testsúlynövekedés, széklet habitus változás (székrekedés), a testszőrzet vesztése – először a szemöldök külső harmada, majd hajhullás – és bőrszárazság. Az alulműködés megfelelő kezeléssel és ellenőrzéssel teljesen tünetmentessé tehető.
„A pajzsmirigy gyulladásos betegsége lehet akkut, ebben az esetben fertőzés, sugár terápia, vagy gyógyszer okozza a panaszokat. Szubakut pajzsmirigygyulladás hátterében többnyire valamilyen vírusos fertőzés vagy autoimmun betegség áll. Ez lehet csendes lefolyású, amely általában nem okoz erőteljes tüneteket, de bizonyos típusa hirtelen fellépő, erős panaszokat okozhat. Krónikus pajzsmirigygyulladás hátterében az általában pajzsmirigy megnagyobbodással járó Hashimoto betegség – amely egyben egy autoimmun betegség is –, illetve a pajzsmirigy csökkent működésével járó Riedel-strúma (azaz vaskemény strúma) állhat. A szakorvos a pajzsmirigybetegségeket ultrahanggal, CT, SPECT-CT és MR vizsgálatokkal, biopsziával, laborvizsgálattal, valamint a tisztázatlan okú pajzsmirigy túlműködés esetén izotópdiagnosztikával állapítja meg, és a diagnózis után megkezdődhet a betegség gyógyszeres, hormonterápiás vagy egyéb kezelése” – tette hozzá szakértőnk.
Fotó: Getty Images
