A hüvelyi úton született kisbabák az első baktériumadagot az édesanyjuktól szerzik, míg a császármetszéssel világra jött gyerekek többet gyűjtenek be a kórházi környezetben előforduló baktériumokból, így az antibiotikum-rezisztens törzsekből is. Ez az eredmény megmagyarázza, miért gyakoribbak az asztma, az allergia és a különböző immunproblémák a császáros babáknál.
Döntő első pillanatok
“Az, hogy az immunrendszerünk hogyan működik életünk során, már a baktériumokkal való első találkozáskor eldől” – mondta Nigel Field, a Londoni Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Korábban azt gondolták, hogy a kisabák mikrobiom rendszerét az alakítja, hogy milyen baktériumokat nyelnek le, miközben áthaladnak a szülőcsatornán. Ám a legfrissebb felfedezések szerint az újszülöttek mikrobiom rendszere nem az anya hüvelyének, hanem bélrendszerének baktériumflórájából származik, és a megszületés pillanatában adja át a babának.
Gyorsan elszaparodó baktériumok
A babák sterilek, míg az anyaméhben tartózkodnak, ám ahogy kikerülnek a világba, gyorsan összegyűjtik azokat a baktériumokat, melyek benépesítik a bélrendszerüket. A tudósok úgy vélik, hogy a születés pillanata a termosztát az immunrendszer számára, ami meghatározza az érzékenységét, hogy milyen baktériumtörzsek milyen reakciót váltanak ki az egyes személyeknél életük hátralevő részében.
Nem megoldás az utólagos pótlás
A kutatók bár még nem tisztázták teljesen a pontos mechanizmust, abban biztosak, hogy nem tanácsos a császármetszéssel született babáknak utólag anyai bélbaktériumokat adni, illetve attól is óva intenek, hogy az anyáknak rossz érzéseik legyenek a császármetszéssel szemben. “Sok esetben a császármetszés életmentő beavatkozás, és ez a helyes döntés az anya és a gyermek egészsége, élete szempontjából” – mondta a tanulmány vezetője. A tanulmányból az is kiderül, hogy nemcsak magának a születés módjának, de a szülés alatt kapott antibiotikumoknak és a szoptatásnak is szerepe van a kisbaba mikrobiom rendszerének kialakulásában, bár nem akkora, mint mint magának a születésnek.
Lesz folytatás
A Nature-ben megjelent tanulmány hét éven át tartott, közel 175 anya 600 gyermekének 1679 székletmintáját vizsgálták meg. A tudóscsoport szeretné kiterjeszteni kutatását még több gyermekre, köztük olyanokra, akik otthon születtek. Illetve alaposabban megvizsgálni, hogy a rezisztens baktériumtörzsek jelentenek-e bármilyen veszélyt a császármetszéssel született gyerekek számára. “Ez egy fontos kutatás, amely rámutat egy újabb fontos következményére annak, milyen módon jön világra valaki. A császármetszés következményeként a baba baktériumflórája sokkal kevésbé hasonlít az anyáéra, ez pedig kihat élete hátralevő részére. Hogy milyen mértékben és pontosan hogyan, az egy következő tanulmány tárgya” – tette hozzá Andrew Shennan, a King’s College London szülész-nőgyógyász professzora.
Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash
