1. Lebomló és újrahasznosított zsák
A klasszikus műanyag zsák helyett egy fokkal jobb a lebomló vagy másodlagos nyersanyagból készült zsák, azonban azt tudnunk kell, hogy a „lebomló” jelzővel ellátott zsák is csak megfelelő környezetben képes lebomlani – és erre nem minden ország szemétkezelési rendszere van jelenleg felkészülve –, az újrahasznosítottból pedig egyértelműen hulladék keletkezik.
Vegyes hulladékhoz a boltban vásárolható zsákalteratívák jelentik a legegyszerűbb megoldást, hiszen ugyanúgy néznek ki, mint a hagyományos műanyag társaik, azonban ha megfelelően lebontjuk a szemetet, akkor szinte semmi sem végzi a kommunális kukában, így sok zsákra sem lesz szükségünk.
2. Használj újra más csomagokat
Sokkal jobb döntés a bolti alternatív zsákoknál, ha újrahasználunk olyan csomagolóanyagokat, melyek alkalmasak a szemét tárolására. A papírhulladékot például simán gyűjthetjük papírzsákban vagy egyszerű dobozban, a műanyagot és a fémet régről maradt műanyagzacskókban, melyeket másra már nem tudunk használni, az üveg mivel nem piszkol, simán mehet bármilyen nagy, tartós tárolóeszközbe.
A kommunális hulladék többsége, –ha szelektíven gyűjtjük a szemetet– komposzthulladék és vegyes anyagú csomagolóanyag. Előbbit lefagyaszthatjuk és elvihetjük közösségi komposztba vagy otthoni komposztba boríthatjuk mindennemű csomagolás nélkül, utóbbi pedig régi csomagolásokban, például a vécépapír fóliájában is gyűjtésre kerülhet.
3. Biztos, hogy kell zsák?
Mindenekelőtt azonban gondoljuk át, kell-e egyáltalán zsák! Egy-egy papír-, műanyag-, fém- és üvegkuka sok évig elkísérhet minket anélkül, hogy bármilyen csomagolást raknánk bele, főleg, ha felületesen elmosogatjuk a szemetet mielőtt beledobnánk. A komposzthulladékos tárolóeszköz könnyen elöblíthető, így ebben az esetben is hanyagolhatjuk a zsákot, vagy ha nagyon ragaszkodunk hozzá, egyszerű papírral kibélelhetjük az alját és az oldalát. De a kommunális hulladék esetében is elég lehet a kuka aljára rakott régi újságpapír a masszív zsákok helyett.
Fotó: Unsplash
