A Marie Kondo-összeesküvés: kristályokat a kidobott tárgyak helyére!

2019. december 10.
A rendrakás koronázatlan királynője, Marie Kondo online boltot nyitott. Nehéz nem arra gondolni, hogy csak azért lomtalaníttatta ki velünk az egész lakást (leszámítva természetesen a szikrázó örömet okozó tárgyakat), hogy most nyolcszögletű tányérokkal és tisztító ásványokat tartalmazó kancsókkal töltse meg.

Kevesen vannak, akiket az elmúlt években hidegen hagyott a KonMari módszer és a lakás szisztematikus megszabadítása a zsúfoltságtól és a lomoktól. Én is magamévá tettem a módszert, örömmel dobáltam ki a feleslegesnek vélt tárgyakat, bár be kell vallanom, egyszer sem köszöntem el a kidobásra ítélt dolgoktól, ahogy azt Marie Kondo javasolta. Most ugyanez a Marie Kondo, aki azóta Netflix-sorozatban is hirdette a rendrakás és a kevesebb, de örömet okozó tárgy birtoklásának igéjét, megkétszerezve az adományboltok forgalmát a világ minden táján, online boltot indított.


Töltsünk meg újra mindent
Eddig úgy tűnt, hogy a KonMari módszerrel azok is megtanulhatnak rendet tartani maguk körül, akik nem született minimalisták. Kondo évekig sulykolta belénk, hogy a sok tárgy rossz, mindent dobjunk ki, ami felesleges (és nem hoz az életünkbe szikrázó örömet, azaz spark joy-t). Ezért meglepő, hogy tanításainak ellent mondva most mindenféle tárgyakkal töltené meg az otthonokat, amiket az elmúlt években kiürített.

Kristály minden
Ha hallgatnánk Marie Kondóra, akkor az újonnan beszerzett tárgyaink tele lennének kristályokkal. Ezek lehet, hogy szikrázó örömöt hoz(nának) az életünkbe, de gyakorlati hasznuk nincs túl sok.
Itt van mindjárt a 98 dollárért beszerezhető kristályokkal operáló víztisztító kancsó, mely azt ígéri, hogy a kristályok erejével tisztítja meg a vizet és “harmóniába hozza a lelket, testet és szellemet”. Ennél sokkal haszontalanabbnak tűnik, bárhonnan is nézzük, a hangvilla és rózsakvarc (de választható más kristályokkal is természetesen) kombináció, mely “a kristály speciális frekvenciájának segítségével fejti ki gyógyító hatását”. Azt a gyógyító hatást, melyre tudományos bizonyítékot eddig soha, egyetlen kutató sem talált a placebo-effektuson kívül. A víztisztításról nem is beszélve.


Miért szeretjük a kristályokat?

Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szép, színes kristályok bármiféle hatással lennének az egészségünkre, mégsem Marie Kondo az első, aki imádja őket. A GOOP-guru Gwyneth Paltrow-tól a Wall Street ifjú tőzsdecápáin át a Szilícium-völgy techgurujaiig rengetegen hisznek a kövek energetizáló, gyógyító erejében. Az évek alatt hatalmas trenddé nőtte ki magát. A különböző színű ásványoknak természetesen különböző hatást tulajdonítanak, pedig a kristályok kémiai összetevői szempontjából semmi nem alapozza ezt meg.
Amit a tudósoknak is sikerült bizonyítani a kristályokkal kapcsolatban, az a placebo-hatás. Egy 2001-es tanulmányban a résztvevők pont ugyanazt a meleg, bizsergető érzést és általános javulást érezték a közérzetükben függetlenül attól, hogy hamis követ vagy valódi kvarckristályt fogtak-e a kezükben. “Nincs rá bizonyíték, hogy a kristályoknak bármilyen gyógyító hatása lenne a placebo-hatáson kívül” – szögezte le Dr. Christopher French pszichológus, a tanulmány szerzője. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kutató, hogy a placebo-hatás nem rossz dolog. Hinni abban, hogy valami működik, a kontroll érzetét adja az embernek, még akkor is, ha ennek csupán illúzió az alapja. “Az emberek jobban érzik magukat attól, ha úgy érzik, tehetnek valamit” – tette hozzá Dr. French.
Ahogy arra sincs bizonyíték, hogy jótékony hatásuk lenne, a kristályok ártani sem tudnak jelen ismereteink szerint az egészségünknek, szóval bajunk biztosan nem lesz tőle, ha hangvillával és kristályokkal próbáljuk megtisztítani a kilomtalanított, üres lakásunkat a rossz energiáktól, ha ez hozza el a szikrázó örömet számunkra. Ahogy az is rendben van, ha a közel száz dolláros vizespalackot megvesszük, ha ettől boldogabbak leszünk, ám annak nem árt tudatában lenni, hogy a vizünk azonban tisztább biztosan nem lesz tőle. 

Forrás: The Guardian, Insider, Live Science
Fotó: Getty Images, Unsplash