Ennek ellenére sajnos alig ismerjük a saját testünket. Hogy miért gondolom ezt? Elég csak egy kicsit körbenézni a neten, és döbbenetes kérdéseket és értekezéseket olvashatunk a védekezésről, a szexről, a teherbeesésről. Tudjátok, hogy hányan teszik fel a kérdést, hogy megszakításos védekezés esetén teherbe eshetnek-e? Megsúgom: rengetegen.
Feltételezem, te azért vagy itt, mert tudatos vagy. Mert valami kevésbé káros, sokkal jobb és mégis biztonságos fogamzásgátlási módszert keresel. Olyat, ami hormonmentes, aminek nincsenek mellékhatásai, nem csíp, nem terheli a szervezetedet. Erre nyújt tökéletes megoldást a pesszárium vagy a méhszájsapka. Most mindenkinek az ugrik be, hogy ez nem biztonságos, az orvosom is megmondta. Vagy hogy macerás, mert fel kell íratni a nőgyógyásszal. Különben is, hogyan rakom fel? Hogyan szerzem be? Nem is kapni Magyarországon! Másnak szimplán semmi nem ugrik be, mert egyszerűen nem is nagyon hallott még róla.
Tegyük tisztába egy kicsit a fogalmakat, mert őrület, hogy mindenhol csak ugyanazokat az elavult információkat találni, ha a hormonmentes fogamzásgátlásra keresel. Létezik a pesszárium (más néven diafragma), és a méhszájsapka (cervixsapka). Ezek az eszközök az úgynevezett barriermódszerek közé tartoznak. A barriermódszerek mechanikusan akadályozzák meg a spermiumok méhbe/hüvelybe jutását. Egyébként ide soroljuk az óvszert, a női óvszert és a hüvelyszivacsot is (utóbbi egy spermiciddel átitatott szivacs és a méhnyak fölé kell helyezni), de térjünk vissza a pesszáriumhoz és a méhszájsapkához!
Hogy mi a különbség a kettő között? Ha a nőgyógyászodat kérdezed vagy rákeresel a neten, azt fogod találni, hogy a pesszárium egy félkör alakú gumimembrán, vékony, gumival bevont fém szegéllyel, amely a hüvely falához illeszkedik és elfedi a méhnyakat. Szorosan kell passzolnia a hüvely falához, ezért orvosnak kell felírni és beállítani a megfelelő méretet. Félévente ellenőrizni kell az esetleges fogyás, hízás, bármilyen más változás miatt, ami a hüvely méretét befolyásolja. Gumiból vagy latexből készül, ami allergiát válthat ki. Spermicid krémmel együtt kell alkalmazni. Az együttlét előtt kell felhelyezni és az együttlét után legalább 6–12 óráig nem szabad eltávolítani. Hatékonysága nem túl jó, ezért az orvosok nem is ajánlják. A méhszájsapka lényege ugyanez, csak merevebb anyagból, műanyagból készült és enyhe vákuummal illeszkedik a méhnyakra.
Na most a fentieket felejtsétek el!
Ma már egészen más anyagból készülnek ezek az eszközök és egészen másképp néznek ki, mint régi megfelelőik. Eltérés a méhszájsapka és a pesszárium között leginkább abban van, hogy a méhszájsapka a méhnyakhoz illeszkedik, míg a pesszárium a hüvelyfalhoz, így a méretezésük is eltér. A magyar találatokkal ellentétben angolul már sokkal bővebb és részletesebb információhoz juthatunk például a Cervical Barrier Advancement Society oldalán. A mai modern eszközök orvosi szilikonból készülnek, egyikben sincs fém, tehát egyáltalán nem allergizálnak, és körültekintő használat esetén hatékonyságuk vetekszik a hormonális módszerekével. A méretezéshez nincs szükség orvosra, nem kell felíratni. Ugyan spermicid krémet nagyon ajánlott használni kiegészítésként, de van egy szuper hírem: ebből is létezik már teljesen természetes anyagokból készült kontragél vagy a Caya gél, amely nem tartalmazza a többi forgalomban lévő spermicidben megtalálható méhszájkárosító (Nonoxynol-9) hatóanyagot!
A cuccot az aktus előtt 20 perccel érdemes felhelyezni, és akár 24-48 órán át is bent lehet. A szex után 6 órával lehet kivenni (addigra az összes spermium elpusztul a hüvelyben). Maga a pesszárium vagy méhszájsapka egy-két éven keresztül használható. Ez elég költséghatékony megoldás, nem? Itthon jelenleg a Caya pesszárium és a Femcap méhszájsapka elérhető. Részletes összehasonlítást itt találsz róluk: Caya vagy FemCap: melyiket válasszam?
Fotó: Unsplash
