A kisbabák megosztják egymással az ételt

2020. február 16.
Ha éhesek vagyunk és végre leülhetünk az asztal mellé, általában az utolsó gondolatunk, hogy megosszuk mással a jól megérdemelt ennivalónkat. A felnőttekkel ellentétben a kisbabák viszont ösztönösen adnak a másik embernek, akkor is, ha éhesek.

A Washingtoni Egyetemen végzett friss kutatás szerint a 19 hónapos kisbabák akkor is felajánlották az ételük egy részét másoknak, ha már régóta várták a finom falatokat. Ez azt mutatja, hogy a kicsik még teljesen önzetlenek, ez az önzetlenség pedig az első társas élmények megtapasztalásával kezdődik.


“Azért fontos tanulmányozni az önzetlenséget, mert ez az emberi létezés egyik legfontosabb vonása, mely megkülönböztet minket más fajoktól. Fontos alkotóeleme a társadalom erkölcsi szövetének” – mondta Rodolfo Cortes Barragan, a kutatás egyik vezetője. “Mi, felnőttek segítjük egymást, amikor azt látjuk, hogy valakinek szüksége van rá. Megtesszük akkor is, ha ennek valamilyen ára van. Ennek gyökereit vizsgáltuk a kisbabáknál.”

Közel száz kisgyermeket vontak be a kutatásba, akik hasonló életkorúak voltak. Megfigyelték, mit tesznek, ha különböző gyümölcsök – banán, szőlő, áfonya és eper – kerülnek eléjük az asztalra. Két részben végezték el a vizsgálatokat: az első tesztnél a kutatás vezetői leejtették a gyümölcsöt, majd széles gesztusokkal úgy tettek, mintha nem érnék el, és kérték, hogy valaki vegye fel nekik. A kicsik közel 60 százaléka segített elérni a gyümölcsöt. Amikor viszont a kutatók nem tettek fizikai erőfeszítést a leejtett ételért, csupán a gyerekek 4 százaléka vette fel a földről és nyújtotta át.


A kutatók abban az esetben is megnézték, működnek-e ezek a segítségnyújtó ösztönök, amikor éhesek a gyerekek. Ebben a helyzetben a gyerekek 37 százaléka nyújtott segítséget a számukra idegen személynek akkor, ha kérték. Ám amikor a kutatás vezetői nem nyomatékosították a kérést, senki sem vette fel a leejtett gyümölcsöket. “Ebben az esetben a gyerekek, miután felvették a gyümölcsöt, hosszan nézték, és azután nyújtották át a kezünkbe” – mondta Andrew Meltzoff, a kutatás másik szerzője. “Ezt tekinthetjük az önzetlenség gyermeki formájának” – tette hozzá.

A tanulmány szerint a családi környezet is sokat számít abban, mennyire önzetlen egy gyermek: akiknek van testvérük, nagyobb eséllyel segítenek annak, akinek szüksége van rá.

 

Forrás: People
Fotó: Unsplash