Apaság a karanténban: videohívás vendégszereplőkkel

„A tény, hogy a férfiak az ölükben kisbabával jelentkeznek be egy videokonferenciára, megmutatja, hogy ők is részt vesznek a gyereknevelésben, és ez nagyon fontos” – mondta Caitlyn Collins, a Washington Egyetem szociológusa. A nagyobbik része azonban a háztartásnak és a gyereknevelésnek kétségtelenül a nőknél csapódik le a járványhelyzet alatt is. A szociológus által végzett kutatásból kiderült, hogy a főzés, mosás, takarítás, gyereknevelés javával az anyáknak kell megbirkózniuk a saját munkájukon felül. Ám azon is érdekes elgondolkodni, vajon az apák felhasználják-e arra ezt a plusz időt a családdal arra, hogy nagyobb részt vállaljanak a házimunkából és a gyereknevelésből.

„Talán ez a járvány segít, hogy általánossá váljon az a tény, hogy az apák is lehetnek azok, akik a gyerekekről gondoskodnak. Semmi különleges nincs ebben” – vetette fel Collins.

A home office nehézségei

A járvány előtt Lászlónak, aki egy multinacionális kereskedelmi cég projektmenedzsere, a főnökei hetente egyszer már lehetőséget adtak volna arra, hogy home office-ban dolgozzon, ám a 37 éves, kétgyermekes apa szinte sohasem élt ezzel. „Túl bonyolult lett volna a két kislányom mellett” – magyarázta. Most azonban nincs más választása, ám nagyon nehezen dolgozta fel, hogy a kétéves és ötéves kislánya bármikor olyan zajt csaphat, ami a hívásaiba is behallatszik. Viszont ma már nyugodt szívvel mondja munkatársainak: „Bocs, fiúk, ilyen az életem most.”

Bár a férfiak sokkal erőteljesebben jelen vannak gyermekeik első éveiben, mint a korábbi generációk, továbbra is a nőké a munka nagyobb része. Egy átlagos napon egy teljes munkaidőben dolgozó nő a munkáján túl 1,2 órát tölt a gyermekei gondozásával, míg egy férfi 49 percet. Emellett a nők 2,1 órát fordítanak házimunkára naponta, szemben a férfiak 1,4 órás átlaglával.

Amit viszont a kollégák nem látnak, hogy felesége átengedte a saját otthoni irodáját férjének, és inkább a konyhában állította fel munkaállomását, hogy szemmel tarthassa a gyerekeket, és elintézhesse a főzést. „Az én munkatársaim már megszokták a gyerekeket, az nem szokatlan, hogy az anyák egyszerre bűvészkednek a gyerekekkel és a háztartással” – mondta Zsuzsa, aki kommunikációs munkatárs egy reklámcégnél.

A kicsit is becsülni kell?

A férje természetesen próbál segíteni, délután és este átveszi a gyerekeket, hogy a felesége a mélyebb koncentrációt igénylő feladatokat és a fontos hívásokat nyugodtabban intézhesse, ám általában az a vége, hogy a gyerekek fél óra után már Zsuzsa szobájának ajtaján dörömbölnek. „Még így is szerencsés vagyok, hogy a férjem legalább próbálkozik. Mindketten többet vagyunk a gyerekekkel, ez nagyon pozitív. És azt is nagyon jó látni a férfi kollégáimnál, hogy sokan nem jönnek zavarba attól, ha a gyerekeik begyalogolnak a videohívásokba. Az apaság természetes dolog.”

Olvastad már?

Olvass tovább

Finnországban az apák is egyenrangú szülők lesznek

A finn kormány ugyanolyan hosszú, hét-hét hónapnyi fizetett szülési szabadságot biztosít a nők és a férfiak számára, jelentette be Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke.

Az izoláció mindenkinek nehéz

Az APA 2.0 legutóbbi online felmérése is a Zsuzsa és László által elmondottakat támasztja alá. A vizsgálatban háromszáz ember vett részt (nagyrészt diplomás, nagyobb városokban élő szülők), akiknek megkérdezéséből az derült ki, hogy a gyermeknevelés terén a kortársak hiánya aggasztja a szülőket leginkább, a párkapcsolatban az együtt töltött minőségi idő hiánya okoz feszültséget, a személyes élet terén a lelkiismeret-furdalás nélkül eltöltött énidő az, ami leginkább hiányzik a szülőknek, a munka terén pedig a rendszeres, kiszámítható munkavégzés helyének és idejének megtalálása okoz nehézséget a home office-ban.

Kell a napirend a gyereknek

„Egy gyermeknek óriási szüksége van arra, hogy életkorának megfelelően tudjon kapcsolódni hasonló gyermekekhez, egymásra hatva a maguk nyelvezetén keresztül fedezhessék fel együtt a világot” – mondta Kertész András coach, aki szerint bár nem pótolható otthon a bölcsőde, óvoda gyermekközössége, de néhány dolgot megtehetünk annak érdekében, hogy a kicsiknek egy átlagos hétköznaphoz hasonló rendszert vigyünk az életébe.

Tervezzük meg úgy a napokat, hogy a kisebb gyerekeknek legyen benne saját idő a játékra, ne akarjuk folyton mi szórakoztatni őket. A bioritmusuknak megfelelően lehetőség szerint délelőtt és délután is vigyük ki a szabadba a kisebb gyermekeket, ahol önfeledten játszhatnak, még akkor is, ha nekünk hajmeresztőnek tűnik, amit művelnek.

A kettesben töltött idő és az énidő

A koronavírus-járvány okozta bezártságban a szülő-gyermek kapcsolatok mellett a párkapcsolatok vannak leginkább kitéve a konfliktusoknak. Ezek nagyrészt abból adódnak, hogy ahogy a „normál” működés mellett sem sikerül, úgy most sem tudnak eleget kettesben együtt lenni a szülők. Ugyanez igaz az egyedül töltött időre is. A gyerekes szülők ezt ugyanolyan lehetetlennek érzik. Joggal, hiszen elképesztően sok belső munkára és szervezési feladatra van szükség, hogy minden körülmény adott legyen a pihenéshez, a feltöltődéshez. „Próbáljunk kilépni a megszokott hétköznapokból ismert problémamegoldó működésünkből, naponta tíz percet televízió, internet, telefon nélkül, egyedül lenni, hogy bennünk és körülöttünk is nagyobb béke legyen” – javasolta a coach.

Nem a munka az első

Érdekes, és a kutatatást végző szakembereket is meglepte, hogy nem a munka területe volt az, amely a leginkább nehézséget okozott a válaszadók életében. A kitöltőknek csupán kicsit több mint fele (53,4 százalék) nyilatkozott úgy, hogy problémát jelent a rendszeres, kiszámítható munkavégzés kialakítása, a produktivitás hiánya.

“Ha választani kellene a munka és a magánélet között, azt ebben a helyzetben egyszerűen nem lehetne értelmezni”

– mondta László, aki a járvány előtt azok közé az apák közé tartozott, akiknek szükségük volt egy kis emlékeztetőre ahhoz, hogy elvégezzenek bizonyos feladatokat a háztartásban. Ám most, hogy ő is otthon van a feleségével együtt, próbál elébe menni a teendőknek, kihasználni az időt két hívás között, hogy elmosogasson vagy éppen berakjon egy mosást.

Megvan az eredménye

A járvány előtt a kisebbik lányuk sokkal szívesebben volt az édesanyjával, csak tőle kért és fogadott el segítséget. Pár hét után a szülők észrevették, hogy ez a helyzet kezd megváltozni, és Lászlót is sokkal gyakrabban hívja a kislány, még akkor is, ha vigasztalásra van szüksége például egy-egy kisebb horzsolás miatt. Egy konferenciahívás alatt hallotta, ahogy lánya kiabál érte: „A fürdőben vagyok!” A kollégák jókedvre derültek, a hívásnál az apa benyomta a némítást, és a fürdőbe sietett, hogy elhárítsa a krízist. A kislány a vécén ült, kezében egy könyvvel, amit elegáns mozdulattal ejtett ki a kezéből, miközben azt mondta: „Apa, felvennéd nekem?”