Mi fán terem a kullancs?
A kullancsok pókszabású ízeltlábúak, atkafélék, amelyeknek Magyarországon is több tucat fajtájuk fordul elő, de közülük csak néhány jelent veszélyt az emberekre, illetve a háziállatokra. Nem maga a kullancs, hanem a tápcsatornájában lévő, és a csípéskor ejtett apró seben keresztül bejutó kórokozók okozzák a fertőzéseket. A kullancsok pár milliméter nagyságúak, de vérszívás közben és után a saját méretük többszörösére is megnőhetnek.
A parányi vérszívókkal réteken, erdőkben, vízparti sásos területen, sőt kertekben, parkokban, de még lakótelepi zöld játszótéren is találkozhatunk, így fontos, hogy mindig résen legyünk. Fajtától függően vagy a talajszinten, növényeken kapaszkodva várnak a táplálékra, vagy körülbelül 1,5 méter magasban, a cserjék, fák leveleinek fonákoldalán húzódnak meg, mint például az egyik leggyakoribb típus, az ún. közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Kifinomult érzékszervvel, „radarral” rendelkeznek, így a szem nélküli fajták is képesek észlelni a táplálékforrást. Az év bármelyik szakaszában támadhatnak, és csak a leghidegebb teleken, illetve a nyári forróság heteiben passzívak, ilyenkor a talajba húzódnak vissza. Áprilisban és májusban, illetve augusztusban és szeptemberben a legaktívabbak.
Vérszívás érzéstelenítéssel
„A kullancs az áldozatán (állat vagy ember) mozogva keresi azt a pontot, ahol annak bőre a legvékonyabb, áthatolható: elsősorban a hónaljat, a combtövet, a hajlatokat – a térdhajlatot vagy a fül mögötti bőrfelületet – részesíti előnyben. A kiszemelt pontba szúrja szájszervét, majd a nyálával együtt alvadásgátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a bőrünkbe. A kullancs ezen jellegzetessége miatt maradhat hosszabb ideig észrevétlen a csípés, mialatt a nyállal együtt a tápcsatornájában lévő kórokozók, vírusok, baktériumok és egysejtűek is bekerülhetnek a megtámadott szervezetbe. A parazita a szúrással megnyitott seb felett apró horgokkal rögzíti magát a vérszívás idejére, ami akár napokig is eltarthat, amennyiben nem vesszük észre időben. Amikor pedig teleszívja magát, leválik a bőrről, és a seb csak ezután kezd el fájni, viszketni” – mondta dr. Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász-infektológus szakorvosa.
Kullancskórok
A kullancsok a szúrt sebbe eresztett nyállal több betegséget is közvetíthetnek, ezek közül a két legismertebb a kullancs-enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és a Lyme-kór. Hozzávetőlegesen minden ezredik kullancs hordozza a kullancs-enkefalitisz kórokozóját, a flavivírust. A kullancs utódainak is átadja a vírust, de őzek és rágcsálók is hordozhatják, ritkán pedig előfordulhatnak élelmiszerek által közvetített járványok. Például a fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje, és az abból készült tejtermékek is közvetíthetik a fertőzést, így okozott járványt a kecsketej 2007-ben Magyarországon.
Az agyvelőgyulladás 3–21 napos lappangási idő után enyhe tünetekkel kezdődik, lázzal és izomfájdalommal. 1–3 napos tünetmentesség után a betegség második szakaszában azonban súlyos tünetek jelentkeznek: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek. Az intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos állapotú betegeket, de az agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható, mivel nincsenek a flavivírus ellen ható antivirális szerek, és általában a diagnózis is késve derül csak ki. Ennek következtében Magyarországon a betegek közel felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10 százalékukban alakul ki maradandó bénulás, és 1-2 százalékuk veszti életét. Az agyvelőgyulladás azonban megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egyéves kor felett mindenkinek ajánlott, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben.
Olvastad már?
A másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegség kórokozója a Borrelia burgdorferi baktérium. A Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Néha azonban krónikussá válhat, bizonyos esetekben pedig akár évekik, évtizedekig is eltarthat. A diagnózis a klinikai kép alapján legtöbbször biztonsággal megállapítható, ilyenkor nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra, hanem el kell indítani az antibiotikumos kezelést. A megalapozatlan, jellemző klinikai tünetek hiányában végzett szerológiai teszt viszont félrevezető eredményeket adhat.
A fertőzés első, leggyakoribb tünete a csípés után minimum 1 nappal kialakuló bőrtünet (eritéma migrans), ovális alakú bőrpír a csípés helyén, amely napok-hetek alatt koncentrikus körökben, gyűrűkben tágul. Gyakran észrevétlen marad a csípés, csak a bőrtünet alapján merül fel a fertőzés. Ha ebben a korai szakaszban nem történik antibiotikumos kezelés, akkor általános tünetek kezdődhetnek, ami fejfájással, izom- és ízületi fájdalmakkal, szívpanaszokkal, gyengeséggel járhat. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket, ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívbetegséget okozhat.
Ezeken felül kullancs által terjesztett fertőző betegség továbbá a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis (tularemia), és többféle kullancsláz (Q-láz, vérzéses kullancsláz, mediterrán foltos láz), amelyek az emberek mellett emlősállatokban, így kutyákban és macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet és az idegrendszeri tünetek.
Teendők kullancscsípés esetén
„A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével többnyire még időben felfedezhetjük a vérszívót, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. Ha mégis kullancsot találunk, a legfontosabb, hogy mielőbb eltávolítsuk, közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva, határozott mozdulattal. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a módszerekkel a kullancs nyála, béltartalma, és ezzel együtt a kórokozók is nagyobb eséllyel bejutnak a sebbe. Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük” – hangsúlyozta dr. Szabó Olga.
