Mi a baj a szárazelemmel?
A szárazelemek azok az elemek, amelyeket leggyakrabban használunk otthon a távirányítóban, kézi tejhabosítóban vagy éppen a szakállvágóban. Ezek az elemek előbb-utóbb lemerülnek, így felmerül a kérdés, hogy hova kell őket tennünk. A szárazelemek veszélyes hulladéknak minősülnek Európában, így nem megfelelő elhelyezésük bírságot is vonhat maga után. A bennük megtalálható higany, ólom, nikkel, kadmium, cink vagy éppen a lítium mind olyan anyagok, amelyek egészségügyi kockázata igen jelentős. Ha kénytelenek vagyunk gomb- vagy ceruzaelemet vásárolni, válasszunk olyat, amelyben nincsen higany, kadmium és ólom!
Hogyan járjunk el felelősen?
A veszélyes anyagok kiolvadása miatt fontos, hogy csak kifejezetten elemgyűjtőbe tegyük a lemerült elemeinket. A RELEM Nonprofit Kft. keresőjében egyszerűen rákereshetünk, hogy hol van a lakhelyünkhöz legközelebb eső elemgyűjtő pont. Az így összegyűjtött elemekből néhány anyagot vissza tudnak nyerni, és a maradék kezelése is hatósági szabályzat szerint történik. Mivel az elemekben lévő kémiai anyagok kinyerése alapvetően is nagyon nagy ökolábnyommal járó folyamat, a visszanyeréssel legalább egy kicsit szépíthetünk a számokon.
Mi a helyzet az akkumulátorokkal, azaz a tölthető elemekkel?
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a nem újratölthető alkáli elemek környezeti lábnyoma nagyobb, mint az újratölthető nikkel-metálhidrid elemeké. A tölthető elemekhez ugyan be kell szereznünk egy töltőt is, azonban ha ez megvan, akkor számtalanszor újratölthetjük az elemünket, így jócskán meghosszabbíthatjuk az élettartamát, sőt hosszabb távon még pénzt is spórolhatunk. Az IKEA az újratölthető elemek egyik legnagyobb elkötelezettje, éppen ezért 2021 végére már kizárólag csak újratölthető elemeket és hozzájuk tartozó töltőket fog árusítani, amelyek elmondásuk szerint akár 500-szor is újratölthetőek, ökolábnyomuk pedig már a tizedik újratöltés után megtérül, ráadásul extrahulladékot sem termelünk vele!
Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
